Az Angol Királynő Szálloda

A belvárosi Deák Ferenc utca és az Apáczai Csere János utca sarkán álló háztömb története a XVIII. század végén kezdődött, amikor is az 1790-es években megnyílt az itt álló lakóház földszintjén a híres Kemnitzer Kávéház, amelyet tulajdonosa a nagy pesti árvíz után átépítve szállodával egészített ki, és a frissen koronázott Viktória királynőről nevezett el. Érdekesség, hogy az ingatlan telkén állt a régi pesti városfal védelmére felépített egyik rondella, egészen 1789-ig, a fal lebontásáig. Kemnitzer János három ingatlan megvásárlásával alakította ki a majdani szálloda területét. Bár Kemnitzer eredeti foglalkozása tímár volt, már röviddel az építkezés után, 1791-ben kávéházi jog engedélyezését kérte a hatóságtól. Indoklásában kifejtette: a városban tartózkodó külföldieknek, magas rangú hivatalnokoknak és az egyetemi ifjúságnak nélkülözhetetlen egy ilyen díszesen felszerelt kávéház, de a fejlődő Pest méltósága is megköveteli, hogy új ízléssel berendezett, csinos szórakozóhelye legyen. Az engedélyt megkapta, ám néhány év múlva már át is alakíttatta az első épületet egy copf stílusú, kétemeletes polgárházzá. Földszintjén, a Duna-parti részen kapott helyet a Kemnitzer Kávéház, a két emeleti szintjén pedig lakások és szállodai szobák voltak. A fényes kávéház és szálloda élete nyugodtan zajlott egészen az 1838-as nagy árvízig. Magában az épületben nem tett kárt a víz, ám a földszinti berendezések teljesen tönkrementek. A felújítási munkák részeként az akkori bérlő, Bartl János vendéglőhelyiséggel egészítette ki a kávézót. Az átadási ünnepség időben egybeesett Viktória brit királynő megkoronázásával, és tisztelgésképpen az új életre kelt vendéglátó- és szállóhely az Angol Királynő nevet kapta. Nem sokáig díszítette azonban a Duna-partot az új épület, mert 1849 májusában, a szabadságharc alatt, Buda ostroma idején az osztrák ágyúzások áldozatául esett. A harcok után az akkori tulajdonos, Wodianer Móric már háromemeletes ház építésére kért és kapott engedélyt. A gyönyörű, Hild József által épített palota a mester egyik legszebb alkotása volt, amelynek földszintjén ismét a régi pompával rendezték be a kávéházat és vendéglőt, emeletén pedig a szállodát. Bútorait az angol mestereket alkalmazó Thonet cég készítette. A hazánkban addig még ismeretlen csavart, hajlított bútorokat így elsőként itt láthatták Magyarországon. Falain – amíg álltak – emléktábla hirdette az európai hírű szálló fényes múltját. Vendégei között volt ugyanis II. Pedro brazil császár, I. Milan szerb király és családja, a walesi herceg, az angol trón örököse 1888-ban, Rudolf trónörökös, Naszreddin Sah perzsa király, Erzsébet román királyné és I. Ferdinánd, Bulgária fejedelme. A ház legnagyobb büszkesége azonban az volt, hogy falai között élt tizenöt éven keresztül, megszakítás nélkül a „haza bölcse”, Deák Ferenc. A nagy politikus itt készítette el felirati javaslatát és híres húsvéti cikkét is. Itt-tartózkodásának vége felé királyi vendégei is voltak, a betegeskedő Deákot szállodai lakásán látogatta meg a császári és királyi pár, Ferenc József és Erzsébet. Az Angol Királynő művészi berendezése neves vendégkört vonzott, és megszűnéséig, 1916-ig a legelegánsabb fővárosi szálloda volt. Ekkor vásárolta meg az egykori pénzintézeti központ, amely székházává alakította.

A második világháború alatt az épületet lebontották, helyére 1951-ben egy irodaház, majd napjainkban egy banképület került.