Mind a mai napig nem jött létre a cukorrépa-termelők és a -feldolgozók között az a szakmaközi egyezmény, amely szabályozná a két fél együttműködési és szerződési feltételeit – tájékoztatta lapunkat Szőke Géza, a Cukorrépa-termelők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke. A szakember szerint ez is jelenti: a 2002. évi cukorrépa-szállítási szerződések nem tartalmazhatják a szakmaközi egyezmény tartalmi elemeit, amelyek garanciát nyújthatnának a termelők érdekeinek érvényesítésére.
Sajnálatos az egyezmény megkötésének meghiúsulása, mert az EU ajánlásai is egyértelműen kifejezésre juttatták: csak a szakmaközi egyezmény garantálhatja, hogy az egyébként természetes módon hátrányban lévő cukorrépa-termelők azonos eséllyel vegyenek részt a feldolgozókkal folytatott alkuban. Az uniós feldolgozók elismerik, hogy egy tonna cukorrépából 130 kilogramm cukor állítható elő, amelynek 58-60 százaléka a termelőknél marad. Itthon az ipar csak 128 kilogramm cukor előállítását ismeri el egy tonna cukorrépából, ezért úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi szabályozás változatlansága esetén, szakmaközi egyezmény hiányában a magyar termelők továbbra is védtelenek és kiszolgáltatottak maradnak – közölte Szőke Géza.
A CTOSZ készített egy előterjesztést, amelyben felszólítják a cukorgyártókat, ismerjék el az egy tonna répából előállítható 130 kilogramm cukrot, azon pedig első körben fele-fele arányban osztozzanak. Szőke Géza hozzátette, nem szabadna megfeledkezni a minőségi felárról sem, amely abban az esetben jár a termelőnek, ha a beszállított répa digessziója (cukortartalma) magasabb, mint 16 százalék. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fokozatos gyárbezárások következtében koncentrálódott a cukorgyártás, miközben a kampány hosszabb lett. Emiatt a szeptemberben felszedett répa még nem érett biológiailag (nem érte el maximális cukorfokát), a november végén, december elején felszedett répa esetében viszont jelentős a betakarítási veszteség. A kieséseket a feldolgozóknak kell honorálni.
***
Hungaricum az Aranyfácánnak. Nemrég Hungaricum-díjat kapott a hatvani Aranyfácán Konzervgyár, amelyet tavaly sikeresen privatizált a Magyar Fejlesztési Bank. Az Aranyfácán márkajelzéssel ellátott termék az egész világon védett, ám jó hírneve és kiváló minősége miatt már többször előfordult, hogy az áru hamisításával próbálkoztak. (MTI)
Kiderült: ugyanazok a globalista NGO-k állnak az ukrán álcivilek és Magyar Péterék mögött
