A vállalkozások 2002-re az informatikai kiadások dinamikus növelését tervezik. A 2001. szeptember 11-i amerikai terroresemények után központi kérdéssé lépett elő az informatikai biztonság. A legalapvetőbb és legelterjedtebb eljárás, a vírusellenőrzés a cégek hetven százalékában rendszeres. Biztonsági másolatok készítésével azonban már csak a vállalkozások ötvenkét százaléka védi informatikai rendszerét, adatait. A cégek tizenhat százaléka működtet tűzfalprogramot az internetes behatolások elleni védelem érdekében, ami a honlappal rendelkezők alig több mint harmada. A titkosítás a cégek tíz százalékában rendszeresen alkalmazott biztonsági megoldás. A vállalatméret szerepe itt is meghatározó. Mindezeket a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek — a Sunnal és a Webigennel közösen végzett — tavaly év végi felmérése állapította meg.
A GKI számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen internet-gazdasági indexben összegzi. A konjunktúraindex a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak.
2001. IV. negyedévében a GKI-Webigen internet-gazdasági indexének értéke 11,8 (előző negyedév: 10,1). Az előző felméréshez képest optimistábban nyilatkoztak az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások, míg a pénzügyi szolgáltatók kissé kedvezőtlenebbül, de még mindig az átlagosnál pozitívabban ítélik meg kilátásaikat. A pénzügyi szektor várakozásainak mérséklődésével már az ipari és szolgáltatói kör cégei számítanak leginkább az internet elterjedésének a vállalat piacára, a vállalat működésére gyakorolt erőteljesebb befolyására.
A következőkben az általános vállalati kör felmérésének fő megállapításait foglaljuk össze.
A GKI-Webigen vállalati internethasználati index értéke 14,5, ami kismértékű emelkedést mutat a megelőző negyedév 10,1-es értékéhez képest. Az index és a részindexek alakulásából levonható következtetések:
— a vállalatok az internetes megoldások alkalmazása által indukált piaci változások markánsabb hatását várják,
— ugyanakkor a jelenlegi helyzethez képest a jövőben a cégek véleményük szerint csak kismértékben fogják jobban kihasználni az internet nyújtotta lehetőségeket,
— az internen keresztüli értékesítéshez képest az internetes beszerzésre vonatkozó várakozások lényegesen kedvezőbbek,
— a beszerzés internetes formája iránt a korábbinál is nyitottabbak a cégek
Az internetellátottság jellegzetes tendenciái élesen kirajzolódnak. A vállalatok alkalmazottak számával jellemzett nagysága szoros összefüggésben áll az internetkapcsolat meglétével: míg a nagyvállalatok (háromszáz fő felett) esetében szinte minden cég rendelkezik már internet-hozzáféréssel (kilencvenhét százalékos ellátottság), addig a másik véglet az öt—kilenc fős mikrovállalkozások hetvenegy százalékos penetrációs aránnyal. A kis- és középvállalkozások között a világhálós kapcsolatok aránya az alkalmazottak számával párhuzamosan nő (hetvenhárom—nyolcvanöt százalék között).
A várakozások változatlanul a mikro- és kisvállalkozások erőteljes felzárkózását jelzik a hozzáférési arány tekintetében, a válaszolók tíz-húsz százaléka tartja valószínűnek a kategóriában, hogy szintén előfizet a szolgáltatásra. Összességében az internetellátottság a következő időszakban még megőrzi a méretbeli meghatározottságot, a teljes kiegyenlítődés még várat magára, a meglévő különbségek mérséklődnek csak.
Jól körülhatárolható a gazdasági ágazatok közül az a három csoport, melyek hasonló arányokat tudnak felmutatni a hálózati kapcsolódások tekintetében.
1. Az internetkapcsolatok aránya az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, az oktatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban a legmagasabb, nyolcvan és kilencven százalék közötti
2. A világhálós csatlakozások aránya az átlagos érték körüli (hatvan—hetvenöt százalék) a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, a gáz-, a gőz-, a vízellátás iparágakban, az építőiparban, a szállítás, raktározás, posta és az egészségügy, szociális ellátás tevékenységekkel foglalkozó cégek körében.
3. Az átlagtól leszakadó ágazatok a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a bányászat és a vendéglátás, az ilyen profilú cégek internetpenetrációs rátája negyvenhárom-negyvenhat százalék.
A jövőre kitekintve a csatlakozási pontok arányának legdinamikusabb növekedése a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a vendéglátás, valamint az egészségügy, szociális ellátás területén várható a visszaérkezett válaszok alapján.
A közép- és nagyvállalatok négy százalékának van írott internetes stratégiája, s tizennyolc százalék tervezi, hogy megfogalmazza és írásba foglalja internetes stratégiáját. Ennek felügyeletéért, végrehajtásáért leggyakrabban az informatikai szakterület felelős, külön internetcsoportot vagy osztályt csak az írott internetstratégiával rendelkező vállalkozások négy százalékánál alakítottak ki. A internettel kapcsolatos tudatosságot szintén jelzi, hogy a vállalkozások alig öt százaléka foglalkozott már komolyan az elektronikus kereskedelem lehetőségeivel, vagyis készített e témában tanulmányt, költség-haszon elemzést, esetleg piacbecslést. Ugyanakkor a kilátások kedvezőek, a cégek húsz százaléka tervezi, hogy a közeljövőben tájékozódik az elektronikus kereskedelem lehetőségeiről.
A vezető beosztású alkalmazottak számára az internet még mindig sok esetben „fekete doboz”, ami az internet és főként az internetes üzleti alkalmazások elterjedését hátráltatja. Összességében a vállalatok első embereinek a válaszoló cégek negyvenhét százalékánál lenne szüksége további ismeretek megszerzésére az internettel kapcsolatban, és mint a kapott válaszokból kitűnik, nagyon magas az arány a nagyobb cégek esetében (a cégek hatvanöt százaléka). Feletteseiknél kedvezőbb képet kapunk a beosztott diplomás alkalmazottak szükséges számítástechnikai képzéseiről, kisebb arányban (harmincöt százalék) lenne fontos az internet működésének, használatának megismertetése számukra.
Átlagosan a képzési költségeik hét százalékát fordították a cégek informatikai képzésre 2001-ben, és az arány 2002-ben kilenc százalékra emelkedik. Jellemzően a mikro- és kisvállalkozásoknál képvisel nagyobb hányadot az ilyen témájú képzés az összes oktatási keretből (tizenegy—huszonegy százalék), a nagyvállalatoknál a teljes büdzséből csak hat százalék körüli szeletet hasít ki. 2002-ben arányaiban kismértékben mindenki többet szándékozik költeni hasonló célokra.
Az internethez kapcsolódóan a vállalkozások nyolc százaléka rendelkezik írott biztonsági szabályokkal, s a cégek negyede tervezi biztonsági szabályok lefektetését a közeljövőben. E területen egyértelmű a méret szerepe: minél nagyobb egy vállalkozás, annál valószínűbb, hogy szabályozza az internettel kapcsolatos biztonsági kérdéseket.
A felmérés a KSH adatbázisa alapján az öt főnél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságokra terjedt ki 2001 novemberében—decemberében. A kapott eredmények elemzésekor a visszaérkezett minta adatbázisából az alapsokaság arányainak megfelelően az egyes kategóriák válaszait átsúlyoztuk, helyreállítva így az eredeti megoszlásokat. A kérdőívet kitöltő több mint ezer cég összesített 2000. évi nettó árbevétele alapján a minta tizenkilenc százalékos reprezentációt, a foglalkoztatás vonatkozásában tizenöt százalékos reprezentáltságot mutat.

Soros-szervezet készíti fel a párbeszédes Zöld Frontot
A National Democratic Institute tartott képzést a Zöld Front ifjúsági szervezetnek.