GKI-felmérés az informatikáról

A vállalkozások 2002-re az informatikai kiadások dinamikus növelését tervezik. A 2001. szeptember 11-i amerikai terroresemények után központi kérdéssé lépett elő az informatikai biztonság. A legalapvetőbb és legelterjedtebb eljárás, a vírusellenőrzés a cégek hetven százalékában rendszeres. Biztonsági másolatok készítésével azonban már csak a vállalkozások ötvenkét százaléka védi informatikai rendszerét, adatait. A cégek tizenhat százaléka működtet tűzfalprogramot az internetes behatolások elleni védelem érdekében, ami a honlappal rendelkezők alig több mint harmada. A titkosítás a cégek tíz százalékában rendszeresen alkalmazott biztonsági megoldás. A vállalatméret szerepe itt is meghatározó. Mindezeket a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek — a Sunnal és a Webigennel közösen végzett — tavaly év végi felmérése állapította meg.
A GKI számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen internet-gazdasági indexben összegzi. A konjunktúraindex a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak.
2001. IV. negyedévében a GKI-Webigen internet-gazdasági indexének értéke 11,8 (előző negyedév: 10,1). Az előző felméréshez képest optimistábban nyilatkoztak az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások, míg a pénzügyi szolgáltatók kissé kedvezőtlenebbül, de még mindig az átlagosnál pozitívabban ítélik meg kilátásaikat. A pénzügyi szektor várakozásainak mérséklődésével már az ipari és szolgáltatói kör cégei számítanak leginkább az internet elterjedésének a vállalat piacára, a vállalat működésére gyakorolt erőteljesebb befolyására.
A következőkben az általános vállalati kör felmérésének fő megállapításait foglaljuk össze.
A GKI-Webigen vállalati internethasználati index értéke 14,5, ami kismértékű emelkedést mutat a megelőző negyedév 10,1-es értékéhez képest. Az index és a részindexek alakulásából levonható következtetések:
— a vállalatok az internetes megoldások alkalmazása által indukált piaci változások markánsabb hatását várják,
— ugyanakkor a jelenlegi helyzethez képest a jövőben a cégek véleményük szerint csak kismértékben fogják jobban kihasználni az internet nyújtotta lehetőségeket,
— az internen keresztüli értékesítéshez képest az internetes beszerzésre vonatkozó várakozások lényegesen kedvezőbbek,
— a beszerzés internetes formája iránt a korábbinál is nyitottabbak a cégek
Az internetellátottság jellegzetes tendenciái élesen kirajzolódnak. A vállalatok alkalmazottak számával jellemzett nagysága szoros összefüggésben áll az internetkapcsolat meglétével: míg a nagyvállalatok (háromszáz fő felett) esetében szinte minden cég rendelkezik már internet-hozzáféréssel (kilencvenhét százalékos ellátottság), addig a másik véglet az öt—kilenc fős mikrovállalkozások hetvenegy százalékos penetrációs aránnyal. A kis- és középvállalkozások között a világhálós kapcsolatok aránya az alkalmazottak számával párhuzamosan nő (hetvenhárom—nyolcvanöt százalék között).
A várakozások változatlanul a mikro- és kisvállalkozások erőteljes felzárkózását jelzik a hozzáférési arány tekintetében, a válaszolók tíz-húsz százaléka tartja valószínűnek a kategóriában, hogy szintén előfizet a szolgáltatásra. Összességében az internetellátottság a következő időszakban még megőrzi a méretbeli meghatározottságot, a teljes kiegyenlítődés még várat magára, a meglévő különbségek mérséklődnek csak.
Jól körülhatárolható a gazdasági ágazatok közül az a három csoport, melyek hasonló arányokat tudnak felmutatni a hálózati kapcsolódások tekintetében.
1. Az internetkapcsolatok aránya az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, az oktatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban a legmagasabb, nyolcvan és kilencven százalék közötti
2. A világhálós csatlakozások aránya az átlagos érték körüli (hatvan—hetvenöt százalék) a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, a gáz-, a gőz-, a vízellátás iparágakban, az építőiparban, a szállítás, raktározás, posta és az egészségügy, szociális ellátás tevékenységekkel foglalkozó cégek körében.
3. Az átlagtól leszakadó ágazatok a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a bányászat és a vendéglátás, az ilyen profilú cégek internetpenetrációs rátája negyvenhárom-negyvenhat százalék.
A jövőre kitekintve a csatlakozási pontok arányának legdinamikusabb növekedése a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a vendéglátás, valamint az egészségügy, szociális ellátás területén várható a visszaérkezett válaszok alapján.
A közép- és nagyvállalatok négy százalékának van írott internetes stratégiája, s tizennyolc százalék tervezi, hogy megfogalmazza és írásba foglalja internetes stratégiáját. Ennek felügyeletéért, végrehajtásáért leggyakrabban az informatikai szakterület felelős, külön internetcsoportot vagy ﷓osztályt csak az írott internetstratégiával rendelkező vállalkozások négy százalékánál alakítottak ki. A internettel kapcsolatos tudatosságot szintén jelzi, hogy a vállalkozások alig öt százaléka foglalkozott már komolyan az elektronikus kereskedelem lehetőségeivel, vagyis készített e témában tanulmányt, költség-haszon elemzést, esetleg piacbecslést. Ugyanakkor a kilátások kedvezőek, a cégek húsz százaléka tervezi, hogy a közeljövőben tájékozódik az elektronikus kereskedelem lehetőségeiről.
A vezető beosztású alkalmazottak számára az internet még mindig sok esetben „fekete doboz”, ami az internet és főként az internetes üzleti alkalmazások elterjedését hátráltatja. Összességében a vállalatok első embereinek a válaszoló cégek negyvenhét százalékánál lenne szüksége további ismeretek megszerzésére az internettel kapcsolatban, és mint a kapott válaszokból kitűnik, nagyon magas az arány a nagyobb cégek esetében (a cégek hatvanöt százaléka). Feletteseiknél kedvezőbb képet kapunk a beosztott diplomás alkalmazottak szükséges számítástechnikai képzéseiről, kisebb arányban (harmincöt százalék) lenne fontos az internet működésének, használatának megismertetése számukra.
Átlagosan a képzési költségeik hét százalékát fordították a cégek informatikai képzésre 2001-ben, és az arány 2002-ben kilenc százalékra emelkedik. Jellemzően a mikro- és kisvállalkozásoknál képvisel nagyobb hányadot az ilyen témájú képzés az összes oktatási keretből (tizenegy—huszonegy százalék), a nagyvállalatoknál a teljes büdzséből csak hat százalék körüli szeletet hasít ki. 2002-ben arányaiban kismértékben mindenki többet szándékozik költeni hasonló célokra.
Az internethez kapcsolódóan a vállalkozások nyolc százaléka rendelkezik írott biztonsági szabályokkal, s a cégek negyede tervezi biztonsági szabályok lefektetését a közeljövőben. E területen egyértelmű a méret szerepe: minél nagyobb egy vállalkozás, annál valószínűbb, hogy szabályozza az internettel kapcsolatos biztonsági kérdéseket.
A felmérés a KSH adatbázisa alapján az öt főnél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságokra terjedt ki 2001 novemberében—decemberében. A kapott eredmények elemzésekor a visszaérkezett minta adatbázisából az alapsokaság arányainak megfelelően az egyes kategóriák válaszait átsúlyoztuk, helyreállítva így az eredeti megoszlásokat. A kérdőívet kitöltő több mint ezer cég összesített 2000. évi nettó árbevétele alapján a minta tizenkilenc százalékos reprezentációt, a foglalkoztatás vonatkozásában tizenöt százalékos reprezentáltságot mutat.