Svédországból nyolc szomáliai állampolgárt toloncoltak ki az elmúlt hetekben, és további tizenöt ember kitoloncolása van előkészületben. Ezzel új szakaszba lépett az ország bevándorláspolitikája, amelynek egyik kiemelt célja a hatóságok közötti együttműködés erősítése és a visszaküldések felgyorsítása – tájékoztatott a Migrációkutató Intézet.
Mint írták,
a lépést a kormány „destabilizáló társadalmi hatások” elleni küzdelme és költségvetési megfontolások indokolták. A szomáliai közösség vezetői azonban tiltakoznak, mivel szerintük a kitoloncolt migránsok egy instabil országba térnek vissza, ahol állandóak a konfliktusok.
2024-ben huszonnégy szomáliait toloncoltak ki, ez a szám az egy évvel korábbi szám négyszerese. A kitoloncolások fokozásának hátterében a svéd és szomáliai hatóságok közötti együttműködés erősödése áll, aminek eredményeként Szomália már nemcsak önkéntes visszatérőket, hanem rendőri kísérettel hazaküldött személyeket is visszafogad. A svéd határrendészet úgy látja, hogy a jövőben rendszeresek lehetnek a kitoloncolások – emelte ki az intézet.
A 2022-ben hivatalba lépett, Ulf Kristersson vezette svéd kormány számos új intézkedést vezetett be a migrációs politika szigorítása érdekében. 2023-ban ismét lehetővé tette a migránsok kitoloncolását Irakba, ahová azóta már több száz embert küldtek vissza. A hatóságok világossá tették, hogy függetlenül a származási országok aktuális politikai vagy biztonsági helyzetétől, a kitoloncolásokat mindaddig folytatják, amíg a svéd migrációs hivatal (Migrationsverket) másként nem rendelkezik
– tették hozzá.
A kormány további két nagyszabású jogszabálycsomaggal készül, amelyek gyökeresen átalakítanák a kiutasítások és a tartózkodási engedélyek rendszerét. Az egyik a „jó magaviselet” követelményét állítaná vissza, amelynek értelmében a súlyos bűncselekmények elkövetése mellett az ismételt kisebb szabálysértések, az adótartozások, a jóléti rendszerrel történő visszaélések vagy a közrendet veszélyeztető kijelentések büntethetők lennének a tartózkodási engedély megtagadásával vagy a már kiadott engedély visszavonásával. Eltörölnék a visszavonás időkorlátait is, így akár egy évekkel korábban kiadott tartózkodási engedély is érvényteleníthető lenne.
Egy másik javaslat a bűncselekmények miatti kiutasítás szabályait szigorítaná. A tervek szerint azok a külföldiek, akiket a bíróság pénzbírságnál súlyosabb büntetésre ítél, a jövőben a visszaesési kockázat vizsgálata nélkül kitoloncolhatók lennének; beutazási tilalmukat pedig hosszabb időre – sok esetben határidő nélkül – rendelnék el. Esetükben az ügyészeknek kötelező lenne a kitoloncolás indítványozása
– hangsúlyozták.
