Kiderült mi kell a washingtoni tárgyalások sikeréhez

Zelenszkij Washingtonban ül tárgyalóasztalhoz Donald Trumppal az orosz–ukrán háború lehetséges rendezéséről. Az amerikai elnök korábban Putyinnal egyeztetett, és az alaszkai megbeszélés után az átfogó béke fontosságát hangsúlyozta. Európai vezetők is részt vesznek a washingtoni megbeszéléseken, de kérdéses, mennyire tudják tartani Ukrajna területi integritásáról szóló álláspontjukat. Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa szerint a találkozó valószínűleg zárt ajtók mögött zajlik, és a sikerhez mindkét oldalnak kompromisszumokat kellene kötnie. Egy csőd felé tartó, óriási területű ország, mint Ukrajna, menedzselése, illetve finanszírozása óriási teher lenne az Európai Unióra nézve.

Az ukrán és az amerikai elnök Fotó: HANDOUT Forrás: UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SER

Zelenszkij már Washingtonban van. Az ukrán elnök augusztus 18-án az Ovális Irodában fog egyeztetni Donald Trump amerikai elnökkel az orosz–ukrán béke lehetőségeiről. Európai vezetők szintén Washingtonba utaznak, hogy csatlakozzanak a tárgyalásokhoz. Trump, aki néhány nappal korábban Alaszkában találkozott Putyinnal, nagyobb egyetértést mutatott Moszkvával egy átfogó békemegállapodás elérésében, mint egy egyszerű tűzszünet megkötésében. Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa, korábbi dublini nagykövet válaszolt lapunk kérdéseire.

Kiderült, mi kell a washingtoni tárgyalás sikeréhez
(Fotó: CHRISTOPHER FURLONG / POOL/AFP)

A washingtoni találkozó kapcsán a szakértő kifejtette, hogy feltehetően Donald Trump újabb részleteket fog elárulni Zelenszkijnek az alaszkai megbeszélésekről, mivel az ilyen jellegű tárgyalásoknak az alapvető jellegzetessége, hogy nem minden kerül a nyilvánosság elé.

Másrészt az európai vezetők nem tudom, hogy mennyire lesznek képesek azt a nagyon hajthatatlan álláspontot tartani, hogy Ukrajna egyetlen négyzetcentiméter területet ne veszítsen el. 

– emelte ki. Magyarics a közelgő tárgyalások kapcsán a NATO-tagság perspektívájára is kitért, szerinte úgy tűnik, hogy az amerikai–orosz megbeszélésekben már úgy szerepeltek, hogy területi változásokra van szükség. Ráadásul Steve Witkoff vasárnap egy tévéműsorban nyilatkozott arról, valami alternatív erős biztonsági garanciákat kapna Ukrajna, de nem kifejezetten egy NATO cikkely szerintit.  

Az elemző szerint szóba kerülhet még az is, hogy az Egyesült Államok mennyire tartja fenn az Oroszországgal kapcsolatos szankcióit, illetve, hogy a másodlagos szankciók életbe lépnek-e, – és ha igen – mikor? A szakértő elmondta, hogy feltehetően ezek a kérdések lesznek napirenden, de annyira érzékenyek ezek a témák, hogy a megbeszélések többsége zárt ajtók mögött fog zajlani és várhatóan nagyon szűkszavúan nyilatkoznak majd a nyilvánosságnak.

A „mindenből kimaradók koalíciója” is ott lesz Washingtonban

Az ELTE professor emeritusa kitért rá, hogy az Egyesült Államok eleve azt szeretné, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon az európai és a szomszédsági biztonságpolitikában, ami pedig Ukrajnát illeti, többször kijelentette az amerikai vezetés, hogy Ukrajna gyakorlatilag Európa ügye, 

magyarul szeretné áttolni a pénzügyi vagy akár a diplomáciai kezdeményezés egy részét is az európaiakra. 

– emelte ki. Ezután kitért arra is, hogy az európaiak valóban többet költenének Ukrajna biztonságára, mivel a „hajlandók koalíciójának” az a véleménye, hogyha Putyinnak bármilyen engedményt tesznek, akkor az további agressziót eredményezne Oroszország részéről. 

Ezért nem lehet semmiféle kompromisszum, ami hát egy olyan álláspont, amit biztos nem lehet tartani. 

– fejtette ki, majd azzal folytatta, hogy mindenesetre amerikai fegyvereket vásárolnának, így az Egyesült Államok ezután már csak közvetetten támogatná Ukrajnát. A szakértő szerint a kérdés az, hogy Európa jelenlegi helyzetében – amikor technológiai értelemben és a versenyképesség szempontjától is meglehetősen lemarad az amerikaiak és a kínaiak mögött– mennyire képes egy akkora terhet egyedül magára venni, mint Ukrajna. Egy csőd felé tartó, óriási területű ország menedzselése, illetve finanszírozása óriási teher lenne az Európai Unióra nézve. Ezzel együtt az unió közvetlen szomszédságba kerülne az oroszokkal – egy nagyon hosszú határvonal mentén – egy olyan konfliktusban, aminek nincs olyan megoldása, ami mind a két fél (orosz–ukrán) igényeit kielégítené. Ezt Trump is többször mondta:

olyan megoldás nincs, hogy mindkét fél elégedett legyen vele. 

A volt dublini nagykövet kifejtette, hogy szerinte mindkét fél elégedetlen lesz, és ebben az esetben következő lépésként – ha lehet hinni a történelemnek – keresik majd a lehetőséget a revízióra, akár mindkét ország, akár csak Ukrajna vagy Oroszország önmagában. Így fennáll a veszélye annak, hogyha az Európai Unió úgynevezett „üreseket adna Ukrajnának a biztonságot illetően”, hogy egy nagyon hosszan elhúzódó, befagyott konfliktusnak lesz a részese.

Alaszka – Washington – jöhet Moszkva?

A várható folytatás tekintetében a szakértő elmondta, hogy nagyban attól függ, hogy az európaiak és főleg Ukrajna mire jut az elkövetkező napokban Donald Trumppal. Kifejtette, hogy az orosz–amerikai tárgyalásnál is meg lehet állapítani, hogy egy tárgyalás nem volt elegendő ahhoz, hogy a rendkívül bonyolult helyzetet megoldja. 

Ugyanúgy nem valószínű, hogy egyetlenegy találkozó az Európai Unió egyes vezetővel, plusz az ukrán elnökkel közös platformra hozná az amerikaiakat és az európaiakat, mert (...) az ukrán és az orosz álláspontok homlokegyenest ellenkezők és ezeket nem lehet összeegyeztetni jelen pillanatban. 

Hangot adott annak is, hogy az amerikai és az európai hozzáállás és célok is távol vannak egymástól, bár közel sem annyira, mint az orosz és az ukrán. Majd azzal folytatta, hogy diplomáciailag egy elképzelhető és logikus megoldás lehetne, hogyha egy asztalhoz ülne le az orosz–ukrán és az amerikai–európai négyes tárgyalni. 

Amerika nélkül nincsen európai biztonság és ez sajnos 80 éve így van

– emelte ki. Úgy, ahogy Ukrajna biztonsága sem garantált Amerika nélkül, így Európa abszolút érintett közvetlenül is ebben a kérdésben. Magyarics Tamás szerint az egy jó kérdés hogy sikerül-e nyélbe ütni egy ilyen jellegű négyoldalú egyeztetést.

Mi a feltétele, hogy eredményes legyen a washingtoni egyeztetés?

Az elemző szerint, hogyha az európai és ukrán szempontból vizsgáljuk a tárgyalást, akkor gyakorlatilag az amerikai álláspontnak majdnem 180 fokos fordulatot kellene venni, közvetlenül elkötelezni magukat Ukrajna biztonsága mellett és folytatni Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatását. Emellett az oroszokkal szembeni szankciós politika fokozását és az országtól való elzárkózást is említette a szakértő. 

Magyarics Tamás szerint ez nem egy reális forgatókönyv, mert az orosz–amerikai kapcsolatokban nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem energiapolitikáról, globális kérdésekről, amerikai nagy stratégiáról a Kína–Oroszország–Amerika háromszögről – amiben Ukrajna nem szerepel, sőt Európa se nagyon. 

Tehát az európaiak és Ukrajna számára egy kielégítő eredmény valószínűtlennek tűnik. 

Az USA számára pedig az lenne kielégítő eredmény, ha Ukrajna nyitott lenne a tárgyalásokra, akár a területi kérdéseket illetően, akár az orosz biztonsági érdekeket is figyelembe véve, vagyis nem erőltetnék Ukrajna nyugati integrációját. Emellett ha az európaiak átvennék az amerikaiaktól a háború finanszírozásából adódó pénzügyi terheket.

A volt dublini nagykövet szerint nagyon nehéz az előrelépés a jelenlegi helyzetben, mert az utóbbi években mindenki nagyon szélsőséges álláspontot foglalt el. Az európaiaknak, az ukránoknak, az oroszoknak és az amerikaiaknak „el kell adni”, bármilyen megállapodásról is lenne szó, mivel a három és fél éves harc óriási anyagi, emberi és egyéb áldozatokkal járt. 

A washingtoni tárgyalások egy ideális kimenetele az lehet, hogy az európaiak és az ukránok jeleznék, hogy egy lépéssel hátralépnek attól a nagyon határozott állásponttól, hogy 

• az oroszokat meg kell büntetni,
• egy négyzetcentiméter területet sem adnak föl
• az oroszokkal fizettessék meg a háborúnak a költségeit,
• Ukrajna nyugati integrációja intézményesen megvalósuljon.

– zárta mondanivalóját Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa, korábbi dublini nagykövet.

Borítókép: Az ukrán és az amerikai elnök (Fotó: AFP)