Iparváros a vértesi erdőben

Rendszerváltozáskor a bekövetkező gazdasági szerkezetátalakulás alaposan megrendítette a Komárom-Esztergom megyei Oroszlányt is. A szocialista iparvárosként aposztrofált település azonban nem adta meg magát, ipari parkja egyre vonzóbb a befektetőknek. Nem utolsósorban az itt élő képzett munkaerő miatt is.

Oroszlányt a barnaszén tette kis faluból várossá. Míg 1938-ban ezerötszázan laktak a nagy számban magyarországi szlovákok által benépesített településen, mára 21 ezer városlakó vallja otthonának a gyönyörű fekvésű, fele részben erdő borította helységet. Jó minőségű barnaszénmező teremtette meg a bányászkodás és a rá épülő energetikai ipar alapjait, amelyet a rendszer ideológiailag is kihasznált. Villámgyorsan fölépültek az ófalu szomszédságában a szocreál stílusú házak, amelyeket csak lassan követett az infrastruktúra és a különféle szolgáltatások sora.
De felépült a város. Kiheverte a szégyenletes reszlovakizációt, vagyis azt, hogy a XVIII. század elejétől fogva itt hazára lelt szlovákokat „kicserélték” felvidéki magyarokra a háborút követően. Az ország különböző szegleteiből ide érkezettek valóban összekovácsolódtak. Igazságtalanság lenne csupán a szocialista korszakbeli Oroszlányt idézni, hiszen az erős akarattal otthont teremtők szeretettel lakták be városukat, s modernsége ellenére létezik itt lokálpatriotizmus is. Óriási energiák koncentrálódtak az évtizedek alatt, a hatvanas években a lakosság 80 százaléka negyven- évesnél fiatalabb volt, írja a város internetes honlapja, amely az egyik legkitűnőbb és legérdekesebb számítógépes honlap a magyar települések honlapjai közül. (www. oroszlany.hu)
A szénvagyon már kiapadóban, a bányászokat átirányítják, illetve a fiatalabbakat átképzik, mert egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a jó földrajzi fekvés s a konvertálható termelőerővel bíró munkásréteg iránt. A szénre épült és korszerűsödő Vértesi Erőmű Rt. (VÉRT) jelenleg 4500 embert alkalmaz. Fokozatos leépítések történnek náluk s, őket és a bezárt bányák bányászait a még működő márkushegyi bányaüzemhez irányítják át, illetve az egyre bővülő ipari parkba települő cégek alkalmazzák. Sok az ingázó, a környező városokban is dolgoznak oroszlányiak.
Az ipari park ötlete már 1992-ben fölmerült a város vezetésében, ám a hagyományosan egyoldalú iparszerkezet átalakítása nem ment könnyen. 1999-ig csupán két cég vetette meg a lábát a jó infrastruktúrájú, kedvezményekkel kecsegtető 62 hektáros területen, mára azonban a zöld- és barnamezős beruházásoknak köszönhetően a tizenöt vállalkozásból nyolc termel. Ötvenezer négyzetméternyi csarnok épült föl a parkban, s a további 50 hektárra, amely nagyrészt a VÉRT tulajdona, újabb befektetőket várnak. A 21 ezer lakosból 12 ezren aktívak, a munkanéküliség csökkenőben van, de még mindig tíz százalék körül mozog. A remények szerint az újabb ipari beruházások tovább enyhítik e gondot, s az idegenforgalom és a szolgáltatások pezsgése is változásokat ígér. A festői szépségű táj, az autópályák és a főváros közelsége, a majki kolostor műemlékegyüttese és a gazdag bányamúzeum nagy lehetőséget jelent a természetes régióközponttá vált Oroszlánynak.