Konvent Európáról

Brüsszelben ma tartja alakuló ülését az európai alkotmányozó fórum, amelynek feladata, hogy reformokat dolgozzon ki az EU intézményeinek és működésének reformjára. A közösség történetében a konvent esetében van először lehetőség arra, hogy a tagállamok és a tagjelöltek képviselői egyenlő jogokkal vegyenek részt egy, az unió jövőjét befolyásoló testület munkájában.

Huszonnyolc ország (15 EU-tag és 13 tagjelölt) 105 delegátusa előtt négy „elnök” mond beszédet a brüsszeli nyitó ceremónián: először José-Maria Aznar, a soros EU-elnök Spanyolország miniszterelnöke, majd Pat Cox, az Európai Parlament, Romano Prodi, az Európai Bizottság és végül Valéry Giscard d’Estaing, a konvent elnöke. Hazánkat a kormány részéről Martonyi János külügyminiszter, a parlamenti pártok köréből Szájer József (Fidesz) és Vastagh Pál (MSZP) képviseli a tanácskozáson.
Jean Francois-Poncet, a francia szenátus tagja szerdai bírálatával már markáns „ízelítőt” adott a fórum témáiból és hangulatából. Keményen kritizálta az Európai Unió intézményeinek reformját sürgető angol–német kezdeményezést, s arra figyelmeztette Berlint, hogy ilyen horderejű kérdésekben nem kerülheti meg Párizst. A volt francia külügyminiszter a Deutschlandfunk rádiónak azt mondta, hogy Tony Blair brit miniszterelnök és Gerhard Schröder német kancellár közös előterjesztése nem a föderatív Európa irányába mutat.
Lengyelország és Csehország számára fontos, hogy ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Európa jövőjéről folyó vitában, mint az Európai Unió jelenlegi tagjai – idézte az MTI Leszek Miller lengyel és Milos Zeman cseh miniszterelnök, a földrész jövőjére vonatkozó elképzeléseikről szóló közös írását. A Víziónk a jövő Európájáról című egész oldalas cikk a Trybuna című lengyel és a Právo című cseh baloldali napilapok, illetve a The Financial Times szerdai számában jelent meg. A miniszterelnökök szerint nem engedhető meg, hogy az egységes unión belül olyan zárt országcsoportok jöjjenek létre, amelyekhez más EU-tagok nem csatlakozhatnak azonos feltételek mellett. Egy „kemény mag” kialakítása lényegében az egész unió összetartozását és szolidaritását kérdőjelezné meg – írta Miller és Zeman. Szerintük a konvent munkájának befejeződése után időt kellene hagyni a javaslatok feletti töprengésre és vitára a politikusok és a társadalom között, majd az egész folyamatot egy rövid, de döntő jelentőségű nemzetközi konferenciával kellene lezárni, amelyben a tagjelöltek már teljes jogú EU-tagként vennének részt.
Brüsszelben csalódást keltett, hogy a tagjelölteket kirekesztették a két fontos elnökségi posztról szóló döntésből, mert úgy gondolják, hogy ez negatív üzenet volt a konvent kimenetele szempontjából is. A hírek szerint több jelenlegi EU-tagállam is ellenezte, hogy a tagságra pályázó országok törvényhozóit is meghívják az ülésre, mert nem akartak szavazati jogot adni nekik a konventben.
***
2004 helyett 2005? Az EU bővítési elképzelései rendkívül ambiciózusak, és könnyen lehet, hogy a kitűzött két célt, a 2004-es időpontot és tíz ország együttes felvételét nem sikerül egyszerre teljesíteni – ennek a meggyőződésének adott hangot Richter Sándor, a Bécsi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) kutatója szerdán. Mint mondta, a tíz új taggal való bővítés 2004-es tervezett időpontjának betartásához túl sok feltételnek kell teljesülnie, ezért ma valószínűbbnek tűnik a 2005-ös határidő. A most elgondolt bővítéshez ugyanis minden mai tagjelöltnek le kell zárni az összes fejezetet, az EU-nak ki kell dolgoznia belső reformját, és minden tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozási szerződéseket. A most felajánlott, korlátozott mezőgazdasági támogatás például tekinthető kedvezőnek is ahhoz képest, hogy a korábbi javaslat egyáltalán nem irányzott elő támogatást. Hozzátette: szinte biztosra vehető, hogy a 2006-ig tartó EU-költségvetési periódusban a felajánlott arányt illetően legfeljebb csekély változásra lehet számítani. (MTI)