Levelek Pestről és Budáról

Sailer Károly (Budapest) A Pest-Buda melléklet 2002. február 19-i számában megjelent cikk címével, amely szerint „Nehéz a fellépés a graffitisok ellen”, csak részben tudok egyetérteni. A dolog lényegét abban látom, hogy az illetékes hatóságok részéről nincs meg az akarat, hogy megelőzzék, illetve betiltsák ezt a fővárosunk építményeit egyre jobban bemocskoló tevekenységet. Ezen persze nincs mit csodálkozni, hiszen néhány éve illetékesek azt nyilatkozták, hogy ez „önmegvalósítás”, amit nem szabad megakadályozni. Kíváncsi lennék, hogy a graffitisoknak mi a civil foglalkozásuk, és honnan van pénzük a drága festékek megvételére. A közelmúltban néhány napot Salzburgban töltöttem és egyetlenegy falfirkát nem láttam, mert a polgármesteri hivatal nem tűri, és keményen szankcionálja azt. Ez az akarat hiányzik a mi illetékeseinkből, akiktől Budapest polgárai elvárják, hogy keményen lépjenek fel a graffitisok és a vandálok ellen. Az „önmegvalósítás” szószólói engedjék be a falfirkászokat a lakásukba, hogy ott fejtsék ki önmegvalósító tevékenységüket.
*
Gellért Miklós, a Személyes Környezetvédők Egyesületének titkára (Budapest): Elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket mindazok, akik a Budapesten jelenleg uralkodó áldatlan közlekedési állapotok fenntartásában érdekeltek. Ismét áll a bál a XVI. kerületben: a kerület határán tervezett M0-s nyomvonal miatt sikerült összeugrasztani a helyi civil szervezeteket. Pedig valójában mindannyiuknak ugyanaz lenne az érdekük. Az álmegoldások hirdetői azonban azt próbálják velük elhitetni, hogy csak egymás rovására boldogulhatnak. A Tart a vita az M0-s nyomvonaláról című írás (MN, 2002. II. 13.) vázolja azt a közhangulatot, amelyben a félrevezetett emberek készülnek egymásnak esni. Mert mi is a helyzet? A cinkotaiak készek perbe fogni a forgalomcsökkentő szereppel felruházott, Árpádföld melletti nyomvonal ellen tiltakozókat. A Cinkotáért Közhasznú Egyesület elnöke azonban rossz helyen kereskedik, ugyanis a fővárosi közlekedési káoszért elsősorban Budapest városvezetése, illetve a tanácsadóik a felelősek. Demszky Gábor nemrég levelet írt a XVI. kerület polgármesterének, amelyben kifejti, hogy a Főpolgármesteri Hivatal továbbra is ragaszkodik a korábbi koncepciójához. Eszerint a fővárosban minél több új utat szándékoznak építeni, mert szerinte több út egyenlő kevesebb forgalom. Ez még egy laikus számára is fából vaskarika.
Ha a felheccelt cinkotai lakók a legutóbbi közmeghallgatáson teret engedtek volna a tényszerű, érzelemmentes szakmai munkának, meghallhatták volna, hogy még maguk a tervezők sem merik azt állítani írásban, hogy az M0-s megépülése esetén a kerület útjain csökkenne a forgalom. Sőt, a részletes környezeti hatástanulmány számadataiból az olvasható ki, hogy a kerület útjainak terhelése a jövőben mindenképpen nőni fog.
Több szakmai fórumon elhangzott az a számos szakember által is támogatott nézet, hogy az M0-s funkciójára, az átmenő forgalom távoltartására kiválóan alkalmas az úgynevezett gödöllői átkötés, amelynek megépítését az érintett hatóságok, illetve a XVI. kerületi önkormányzat is támogatja. Hazai tapasztalatok, a körgyűrű már megépült szakaszai, valamint nemzetközi felmérések is azt bizonyítják, hogy az új utak nem csökkentik a forgalmat. Például a Kaliforniai Egyetem tanulmánya, amely 30 különféle városi területen végzett vizsgálat eredményeit összegezte 1998-ban, megállapította, hogy egyszázalékos útkapacitás-bővítés 5 éven belül 0,9 százalékos forgalomnövekedést idézett elő ahelyett, hogy csökkentette volna a zsúfoltságot (forrás: Levegő Munkacsoport). Ezenkívül tucatnyi nyugat-európai és amerikai vizsgálat zárult hasonló eredménnyel. De a tények ott sem mindig hatják meg az útépítésben érdekelt beruházókat. A tavalyi ausztriai ózonriadók, a közelmúltban Észak-Olaszország több mint száz városában elrendelt szmogriadók azonban ékesen bizonyították, hogy ez az út nem járható.