Csepeli egyházfők a napokban arra kérték a helyi önkormányzatot, hogy tájékoztassa őket a kerület egyik legszebb fekvésű területe, a Nagy-Duna és a soroksári Duna-ág által közrefogott, be nem épített észak-csepeli beruházásról. Az egyházfők döntöttek volna ugyanis arról, hogy mi legyen a neve, illetve milyen legyen a szimbólumrendszere a 200 hektárnyi szabad területnek, amelyet mindennapos szóhasználatban csak a majdani Manhattannek emlegetnek. A megbeszélésen a meghívottak közül túl kevesen vettek részt, ezért az ülést elnapolták.
A városrésznek történelmi hagyományai vannak, a Kárpát-medencében letelepedő honfoglaló magyarság emlékeit, egyik első táborhelyét őrzi. A korábbi elképzelések szerint a területet közmű- és ipari zónaként akarták hasznosítani, de ez a terv mára már túlhaladott, inkább beépítenék, illetve benépesítenék Észak-Csepelt. Mindezt elősegítik a dél felé bővülő tengelyben tervezett beruházások a Ferencvárosban, a millenniumi városközpontban, az új Nemzeti Színház környékén kongresszusi központtal, szállodákkal, kaszinókkal és termálfürdőkkel. Csepelen, kihasználva a terület adottságait, indokolt lenne a városi jelleg kialakítása is, ahol a sportolási és szabadidős tevékenységek mellett korszerű munkahelyek és lakások épülnének.
A szigetcsúcs északnyugati részére tervezik a központi szennyvíztisztító művet, amely nagyban befolyásolja a terület felértékelődését, illetve beépítését. Csepel érdeke, hogy modern technológiájú, zárt rendszerű, kis helyigényű tisztítótelep létesüljön, amelyhez kapcsolódhatna a környezetvédelmi ipart és életmódot bemutató ökodóm is. A leendő Galvani híd és a csepeli gerincút mentén sorházak, toronyházak építése is elképzelhető lehet a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása esetén, amelyeknek a magassága nem haladná meg a száz métert. A tömbházak látványáért a városi közpark és a ráckevei–soroksári Duna-ág zöld területe lenne a kárpótlás. A közparkban épülhetne múzeum, fedett sportközpont, csónakázótó, látványtorony, evezős- és lovassport-pálya és uszoda. A Duna-ág területe alkalmas egy közepes lakópark, az úgynevezett lagúnapark kialakítására is, amelyben négy-öt szintes, nyitott, belső udvaros, tetőterükben teraszos beépítésű lakóházak építésére nyílna lehetőség. A földszinten pedig közös garázsszint, üzletek és szolgáltatások kapnának helyet.
A tervezett fejlesztések alapvető feltétele a megfelelő kapacitású infrastruktúra kialakítása, vagyis a HÉV gyorsvillamossá alakítása, valamint a gerincút kiépítése. A fejlesztéssel kapcsolatos teendők jelenleg az építészek pályamunkáinak értékelésénél, illetve összehangolásánál tartanak, mivel több pályaművet is nyertesnek nyilvánítottak. Becslések szerint a jövő év elején akár az építkezések is megkezdődhetnek Észak-Csepelen. Orosz Ferenc, a kerület alpolgármestere szerint a beruházás a XXI. század egyik legnagyobb szabású városépítési akciójává válhat.
Mint arról korábban beszámoltunk, a millenniumi városközponthoz rendkívül közel eső, értékes terület fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását az Észak-Csepel Rt. koordinálja. A csepeli szigetcsúcs fejlesztésének előkészítő munkálataira még 2000-ben kötött szerződést a XXI. kerületi önkormányzat 250 millió forint értékben a korábbi lapértesülések szerint az MSZP-hez kötődő Wallis Rt.-vel, amely létrehozta az Észak-Csepel Rt.-t.
A céget közbeszerzési pályázat nélkül választották ki. Az Észak Csepel Rt. jelzálogot akart bejegyezni a többhektárnyi, majdan értékesítendő észak-csepeli ingatlanra. A felkért cég több jogosultságot szerzett tervek, tanulmányok hasznosítására. Az önkormányzat folyamatosan apportálja az összesen 200 hektáron fekvő ingatlanok egy részét az általa létrehozott egyszemélyes kft.-be, s azok esetleges értékesítésére pályázatot írnak majd ki. Ezek elbírálásáról a Wallis által alapított részvénytársaság dönt, és javaslatot tesz a nyertes kiválasztására a szocialista többségű kerületi önkormányzati testületnek. Értesülésünk szerint a majdani értékesítésekből vagy bérbeadásokból származó nettó nyereség 65 százaléka az önkormányzatot, 35 pedig a Wallis-érdekeltségű céget illeti meg.
*
A csepeli szigetcsúcson még tavaly elvégezték a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai azt a terepbejárást, amelyet a kulturális javak védelméről szóló törvény ír elő a földmunkával járó fejlesztések, beruházások kezdetekor. Geodéták segítségével megjelölték azokat a helyeket, ahol esetleg leletre bukkanhatnak, vagy már korábban is eredményes kutatás zajlott. Bár ezen a területen ezt megelőzően nem folytattak régészeti feltárásokat, a közeli gyorsforgalmi út és a szabadkikötő építésekor is értékes leleteket találtak, valamint vannak 40-es évekből származó dokumentumok a Duna téesz területéről származó leletekről is. A Csepel-sziget már az őskor óta a különböző kultúrák kedvelt letelepedési helyének számított. A most vizsgált, több mint 100 hektárnyi területtől délebbre fekvő részeken számos, igen jelentős lelőhelyet tártak fel az elmúlt években. Az őskori és népvándorlás-kori telepek, temetők mellett esetleg római erődítmények és középkori falvak – például az egykori Csepel falu – előkerülését is remélik a régészek.
origo.hu
Minden idők legjobb európai karácsonyi vására lett az Advent Bazilika
