Orbán egyenlő feltételeket vár

Az Európai Bizottság csak akkor tud több pénzt szétosztani a tagjelöltek között, ha nagyobb keret áll rendelkezésére – szögezte le Romano Prodi, a brüsszeli testület elnöke az Orbán Viktorral tartott közös sajtótájékoztatón.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a bizottság maradéktalanul felosztotta január végi előterjesztésében azt az összeget, amit a tagországok 1999-es berlini döntésük alapján a bővítés rendelkezésére bocsátottak. Orbán Viktor miniszterelnök mindazonáltal jelezte: Prodi és ő maga nem először vág neki nehéz kérdés megoldásának, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy már több akadályon sikerült túljutniuk. Tájékoztatta a jelenlévő újságírókat arról, hogy ismertette Prodival és Günter Verheugen bővítési biztossal a bizottság előterjesztésével kapcsolatos magyar álláspontot, és újólag megerősítette, hogy Magyarország ugyanazt a versenyalapot szeretné elérni és az átmeneti időt is rövidítené. A találkozón szó volt a magyar státustörvényről is. Ezzel kapcsolatban Prodi üdvözölte a Romániával létrejött megállapodást, és hangsúlyozta: az Európai Bizottság nagyra értékel minden olyan együttműködést, amely erősíti a kapcsolatokat a szomszédos országok között. Ezért üdvözölné ha a státustörvény ügyében hasonló megállapodás jönne létre Szlovákiával is.
Magyarország köszönetét tolmácsolta Orbán Viktor az Európai Parlament tagjainak azért, hogy mindenkor határozottan kiálltak az EU keleti bővítése mellett. A miniszterelnök több mint másfél órán át az EP külügyi bizottságának tagjai előtt tartott előadást, azután a képviselők kérdéseire válaszolt. A tagjelöltek egyéni elbírálását kérte tőlük, és bátor állásfoglalásnak értékelte, hogy az EP tagjai tavaly ősszel először kimondták: a tagjelöltek képviselői is vegyenek részt a 2004-as európai parlamenti választásokon. Ezt elementáris hatással volt a bővítési folyamatra – vélekedett Orbán Viktor. Ennek alapján minden esély megvan arra, hogy 2002 végére lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat. A jelek arra mutatnak, hogy tíz országgal bővül az EU, s Magyarországnak elemi érdeke, hogy minél többen nyerjenek felvételt. Hazánk ugyanakkor fontosnak tartja, hogy egyéni teljesítmény alapján szülessen a döntés, s a bekerülő új tagok számának ne legyen prioritása a felvétel időpontjához képest, egyetlen országot se kárhoztassanak arra, hogy másokra kelljen várnia.
Képviselői kérdésekre válaszolva a miniszterelnök sajnálatosnak mondta, hogy az EU-csatlakozás kampánytéma lett Magyarországon, ám úgy ítélte meg, hogy a választások után ismét meglesz az integrációs konszenzus, és felújíthatják a hatpárti egyeztetést. Az Európai Bizottság pénzügyi előterjesztésével összefüggésben felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy Magyarország polgárai a belépés pillanatától számítanak az egyenlő elbánásra. A továbbiakban jelezte: a brüsszeli testület bővítési pénzügyi javaslatainál lát lehetőséget az egyéni megítélés – elsősorban a kvóták területén történő – érvényesítésére. Magyarország támogatásfelvevő képességét a PHARE-tapasztalatok alapján jónak ítélte, s azt mondta, ez garancia lehet az EU-ból érkező támogatások hatékony fogadására.
A státustörvényről szólva a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az EU-tagság pillanatától a vonatkozó uniós normáknak van elsőbbségük a magyar kedvezményjogszabállyal szemben. Nem titkolta, hogy Magyarországot meglepetésként érte Szlovákia negatív reagálása. Egyúttal pedig kiemelte, minden más szomszédunkkal sikerült megegyezni, s a Romániával kötött megállapodás fejleményei megelégedésre adnak okot. További kérdésre válaszolva a Benes-dekrétumok kapcsán Szlovákiával és a Cseh Köztársasággal összefüggésben megjegyezte, hogy „az EU jogrendje mindannyiunkra érvényes”. A Magyarországon élő romák körülményei iránt érdeklődő képviselőknek Orbán Viktor felhívta a figyelmét kormánya erőfeszítéseire, mindenekelőtt az oktatás terén, amelynek köszönhetően tizenháromszorosára nőtt a részükre biztosított ösztöndíjkeret, és ennek megduplázása várható a közeljövőben.
„Erkölcsileg kínosnak érzem, hogy akik nem antiszemiták – mint magam –, bizonyítaniuk kell, hogy nem azok” – reagált Orbán Viktor egy EP-képviselő feltételezésére, miszerint Magyarországon terjed az antiszemitizmus és a rasszizmus. Magyarország ma egyetlen országtól sem különbözik az antiszemitizmus kérdésében – tette hozzá a miniszterelnök. Méltánytalan tehát egyik vagy másik országot emiatt pellengérre állítani, hiszen a jelenség egész Európát érinti.
Hasznosnak és tanulságosnak értékelte a három EU-tagországban, Írországban, Belgiumban és Hollandiában, továbbá az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben folytatott tárgyalásait Orbán Viktor. A miniszterelnök tapasztalatait öszszegezve úgy ítélte meg, háromféle emberrel találkozott: volt, aki mozdíthatatlan, volt aki mozdítható, és volt aki kész mozdulni a bővítés finanszírozásával összefüggésben a közös megoldás megtalálása érdekében. Kétnapos útja utolsó állomásán, Hágában Orbán Viktor nagyra értékelte Hollandia támogatását, ahol – mint mondta – kellemes meglepetés érte. Vendéglátója, Wim Kok holland miniszterelnök a közös sajtótájékoztatón állást foglalt az egyéni teljesítményeken, a diszkriminációmentes elbánást biztosító bővítés és az EU közös mezőgazdasági politikája reformja mellett.