Több mint 280 hitelügyletet kell átvizsgálniuk a nyomozóknak, ezekből kiderülhet: hogyan került a Postabank olyan pénzügyi válságba, amely mintegy 150 milliárd forintos vagyonvesztést okozott?
A volt bankigazgatót és társait a rendőrség gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaélés vétségével gyanúsítja, amelynek maximális büntetési tétele két év. Princz Gábor szabadlábon védekezhet, amit a rendőrség azzal is indokol, hogy nem vagyoni kárt okozó bűncselekmény miatt nyomoznak a bankvezér ellen, s a Postabankéhoz hasonló ügyekben érintett vezetőket – Ybl Bank-, a Tocsik-, illetve Lupis-ügy – sem helyezték előzetes letartóztatásba.
Lapunk úgy tudja, hogy a Princz Gábor és hat társa ellen folyó ügy jelenleg „újabb értékelő jelentés előtt áll”, azaz a nyomozók összegzik az eddig feltárt visszaéléseket. Eddig azonban mindössze arról bizonyosodtak meg az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság nyomozói, hogy a Postabank vezetői nem képeztek céltartalékokat a pénzintézet 1995 végére összegyűlt, 23,5 milliárd forintos kockázatos követelései és befektetései mögé. Ha ezt megtették volna, azonnal csődhelyzetbe került volna a bank. Ezért inkább különféle pénzügyi-számviteli megoldásokkal eltüntették, majd ezt maguk előtt görgetve, a bank mérlegében nyereségként tüntették föl. Ezalatt pedig egyre nagyobbra nőtt a Postabank vesztesége.
Korábban a Postabank tíz egykori külső igazgatósági tagjának ügyében a Fővárosi Főügyészség bizonyítékok hiányában megszüntette a nyomozást, ugyanakkor a Legfőbb Ügyészséghez fordultak a nyomozás határidejének meghoszszabbításáért a továbbra is gyanúsítottként szereplő Princz Gábor korábbi elnök-vezérigazgató és négy volt munkatársa ügyében.
A tíz egykori külső igazgatósági tag esetében a főügyészség arra a megállapításra jutott: a gyanúsítotti, illetve a tanúvallomások, továbbá az igazságügyi könyvszakértői vélemények nem támasztják alá, hogy a külső igazgatósági tagok szándékosan megtévesztették volna a pénzintézet tulajdonosait, illetve olyan adatok birtokában lettek volna, amelyek alapján felismerhették, hogy az éves beszámolók tévesek.
Az ügyben feljelentőként szereplő Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, Sepsey Tamás akkor elmondta: a megszüntető határozatot megalapozatlannak és törvénysértőnek tartják.
MÁV: Egy ilyen forgalmú pályaudvar lezárása nem tud jókor jönni
