Régiókat összekötő utak

A dunaújvárosi Duna-híd lesz annak a gyorsforgalmi úthálózatnak az első eleme, amely Budapestet elkerülve az ország keleti és nyugati határait köti össze.

Legalább olyan fontos a hazai települések és a régiók közötti gyorsforgalmi úthálózat kiépítése, mint a páneurópai folyosókhoz tartozó autópályák létrehozása. A Rábafüzes – Veszprém – Dunaújváros – Szolnok – Ártánd vonalon 2004 és 2012 között létesítendő M8–M4-es gyorsforgalmi út átalakítja az ország sugaras közlekedési szerkezetét, Budapest és környéke túlterhelt útjait tehermentesítve kapcsolatot teremt a vidéki gazdasági területek között – jelentette ki tegnap Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának dunaújvárosi ülésén. A hálózat első elemeként a másfél kilométer hosszú dunaújvárosi Duna-hidat és a 7,7 kilométeres kiegészítőutakat építik meg, az engedélyezési eljárásoktól függően 2003 végén, de legkésőbb 2004 elején kezdődik a beruházás, az átkelőt 2006-ban nyitják meg a forgalom előtt. Az államtitkár elmondta: a tárcánál eldőlt, hogy a várostól délre kétszer két forgalmi sávos Duna-híd lesz. Ugyancsak 2004–2008 között épül meg az M8-as autópályává fejleszthető, kétszer egy sávos autóút első szakasza Dunaújváros és Veszprém, valamint az M4-es Dunavecse–Szolnok között. A beruházás folytatásaként 2012-ig megépítik a tervek szerint az autóutat Rábafüzes és Veszprém, illetve Szolnok és Ártánd között.
Balsay István, a bizottság elnöke arról szólt, hogy az M8-astól függetlenül idén elkezdődik a székesfehérvári elkerülő építése, ami 15 milliárd forintba kerül, és négysávosra bővül a 8-as főút a Fejér megyei főváros és Csór között. Az EU elfogadta a minisztérium szakmai javaslatát, amely azért készült, hogy bekerüljön a TINA-hálózatba az M8–M4-es gyorsforgalmi út – mondta lapunknak Manninger Jenő.