Schröder és a sajtó

Stefan Lázár
2002. 02. 20. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Olyan megedzett „tengeri medve” áll a német belpolitika hajójának parancsnoki hídján, aki a viharos hullámok ellenére még csak-csak élvezi az utasok bizalmát, rohamosan növekszik viszont a „kapitány” mögött álló legénység iránti bizalmatlanság, hiszen a szociáldemokrata–Zöldek koalíció gazdasági gyengéi szembetűnőek.
Az árakkal párhuzamosan emelkedik a munkanélküliek száma, a bruttó hazai termékek növekedése szinte nevetségesen minimális, az állam, a tartományok és a városok eladósodása olyannyira nyomasztó, hogy az unió stabilitásáért aggódó brüsszeli bizottság intőt akart adni Berlinnek. Hans Eichel pénzügyminiszter csak kínos tárgyalásokon tudta elejét venni ennek a felsülésnek. Otto Schily belügyminiszter a szélsőjobboldali NPD betiltását szorgalmazó eljárást futtatta időlegesen zátonyra, miután kiderült, hogy a tanúk között a titkosszolgálatok beépített emberei is szerepeltek volna. A védelmi tárcát irányító Rudolf Scharping melléfogásai hetek óta derültséget okoznak a politika színpadán. Az SPD parlamenti frakciójának helyettes elnöke, Ludwig Stiegler pedig legutóbb olyan kijelentéssel lépett a nyilvánosság elé, amelytől még saját pártjának tagjai is elhatárolják magukat: „A keresztény- és szabad demokraták ismerjék el történelmi felelősségüket azért, hogy elődszervezeteik hozzájárultak Hitler hatalomra jutásához.”
A Schröder-csapat ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokkal tálcán nyújtja a hazai sajtónak a jogos kritikára alkalmas témákat. A kortesidőszak ezzel fordulatához érkezett. A médiatársadalom érzi a vihar előszelét, és beállítottságának megfelelően reagál. Elhibázott lépés lenne tehát a bíráló hangokat kizárólag az úgynevezett „jobboldali” nyomdatermékek nyakába varrni. A fennállása óta baloldali szellemű és SPD-szimpatizáns Der Spiegelnél egy lap sem analizálja őszintébben és gúnyosabban az 1998-ban hatalomra jutott piros– zöld-szövetség teljesítményét. A kereszténydemokratákhoz közel álló sajtó – már csak piacgazdasági meggondolásokból – sem mondhat le arról, hogy – a CDU–CSU-kancellárjelölt Edmund Stoibert támogatva – szintén fokozott hangerővel fújja meg a harsonákat. Az ország legnagyobb példányszámú napilapja – a Bild Zeitung – harsogva és legtöbbször felszínesen informálva vívja meg a mindennapi csatát az olvasók kegyeiért. A Springer-kiadó a jóval szolidabban fogalmazó és mélyrehatóan értékelő Die Welt hasábjain gondoskodik az egyensúly helyreállításáról, de nem rejti véka alá politikai beállítottságát – éppúgy, mint az elvitathatatlanul baloldali Süddeutsche Zeitung vagy a Ruhr-vidéken székelő WAZ-csoport kiadványai. A német médiavilágban meglehetősen kiegyensúlyozottak az erőviszonyok, a politikai mérlegen pedig inkább balra, mint jobbra billen a mérleg. Tudja ezt a kancellár is. Hiszen jó három esztendővel ezelőtt hathatós sajtótámogatással váltotta le azt a Helmut Kohlt, aki visszatetsző arroganciával játszotta el a tollforgatók jóindulatát.
A szeptemberi választáshoz vezető úton a nyomtatott sajtó kénytelen lesz – ezúttal is – megelégedni a másodhegedűs szerepével, a televízió árnyékában. A képernyőkön tett személyes benyomás befolyásolja elsődlegesen az embereket. A tervezett két tévépárbaj Schröder és Stoiber között – bármennyire furcsán hangzik is – nem tartalmilag, hanem külsőségeiben hat majd a nézők jórészére. A magát rendre fegyelmezni tudó, benső forrongását ügyesen elkendőző kancellár temperamentumos, gyorsan beszélő kihívója mellé pártja nem hiába keresett médiatanácsadót, hogy az „tévéalkalmassá” formálja Stoibert.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.