Szalagra menteni

Változatos lehetőségei vannak a rendszergazdának arra, hogy cége gyorsan megtelő merevlemezeinek tartalmát rendszeresen megmentse az enyészettől, illetve biztonságba helyezze katasztrófa és rosszindulatú rombolás esetére. Az egyik lehetőség két-háromszor annyi lemezt tartani üzemben, és mindent kétszer-háromszor elrakni, hogy ha az egyik tár leállna, nyugodtan hátradőlni a konzol előtt, és felsóhajtani, látva, hogy „Van másiiiiik!„, és az automatikusan át is vette a szolgálatot. (A hátradőlést persze lázas tüsténkedés és a hiba gyors kijavítása követi, de a biztonság, az megvan.) Egy másik, széles körben használt, és a nem online, folyamatos, hanem szakaszos üzemű informatikai rendszerek esetében gazdaságosabb megoldás a mágnesszalagra mentés. Ehhez ma már rendelkezésre állnak okos programok, amelyekkel nincs szükség naponta a teljes lemeztartalom kiírására, mert figyelik, melyik állomány változott a legutolsó mentés óta, de azért a mentés sebességének és a mágnesszalag befogadóképességének is követnie kell, az adattárak kapacitásnövekedését. Ma már még a leglassabb szalagos mentő egység is képes egy másodperc alatt egy megabájtot átmásolni, de kapni már akár harminc megabájttal elbíró egységet is. A kapacitás sem mindennapos, vannak már kétszáz gigabájtos kazetták is. (Ezeket tehát legalább két óra alatt lehet teleírni.) További előny, hogy a kazettát könnyű tárolni, szállítani, és a nyúzások szerint a mágnesszalagos mentés nagyon megbízható. Mindez nem kis mértékben köszönhető a Hewlett-Packard mérnökeinek, akik évek óta a kutatás élvonalában dolgoznak azért, hogy minél több adatott minél gyorsabban ki lehessen menteni mágnesszalagra. Választéka ennek megfelelően igen sokszínű, van benne DAT, DLT és Ultrium kazettás megoldás egyaránt. Könnyű közülük kiválasztani az erre a beruházásra jutó pénznek és a mentésre váró bitek mennyiségének legjobban megfelelő megoldást. A kínálatban ott vannak a rendszergazdát szolgáló szoftverek is, az One-Button Disaster Recovery (OBDR), vagyis az egygombos katasztrófa-helyreállítás és a mindenes készlet az adatkönyvtár és a mágnesszalag kezeléséhez. A HP leggyorsabb mágnesszalagos adatmentő eszközei az Ultrium kazettás modellek. Ezek közül az Ultrium 230 a legnagyobb kapacitású, tömörítve kétszáz gigabájt fér rá, és másodpercenként harminc megabájtot ír föl, illetve olvas ki a kazettáról. Valamivel lassabb, tizenöt megabájt/másodperc áteresztőképességű a HP Surestore Ultrium 215, amelyet a vásárlói jelzések alapján bocsátott ki a HP a Surestore Ultrium 230 sikere után azért, mert kiderült, sok helyen éppen erre a kapacitásra van szükség. Ezekben a szalagegységekben kétszeres, redundáns szervomechanika van, vagyis a mentés akkor sem áll le, ha az egyik leáll. A szalagsebesség automatikusan illeszkedik ahhoz, ahogy a számítógépekről érkeznek a mentendő bitek, ezáltal az adatfolyam-megakadások kevesebb újrapozicionálással járnak. Ráadásul a HP Surestore 215 sokkal több, mint egy egyszerű szabványos Ultrium szalagegység. Válogatott alkatrészei biztosítják a HP-tól megszokott legendás megbízhatóságot, amit csak alátámaszt, hogy hároméves huszonnégy órán belüli expressz cseregarancia jár hozzá. Kicsik is ezek az egységek, a négy Ultrium 215 berendezésből álló, nyolcszáz gigabájt kapacitású HP Surestore Tape Array, vagyis szalagtömb mindössze 3U helyet foglal el a keretben.
Azoknak a felhasználóknak viszont, akiknek az Ultrium megfizethetetlen eszköz, a HP egy másik megoldást nyújt, az új 1/8 autoloadert. A Dlt vs 80 meghajtóval működtetett automatikát azoknak ajánlja a HP, akiknek az Ultrium nyújtotta adattároló kapacitásra van szükségük, de megelégszenek a DLT technológiánál megszokott sebességgel.