Türelemjáték

Gyakran hónapokig, talán évekig is várniuk kell, hogy felbukkanjon egy újabb nyom, adat, előkerüljön egy tanú. Most már a Fenyő-ügy aktái is hozzájuk kerültek, ám ettől a tettesek nem nyugodhatnak meg. Az aktákat ugyanis rendszeresen nyitogatják a „döglött ügyek osztályán”.

Néhány héten belül Brüsszelbe, a Pándi-ügy tárgyalására várják Kovács Lajos ezredest, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága erőszakos és vagyon elleni ügyek osztályának vezetőjét, valamint két munkatársát. A becenevén csak döglött ügyek osztályának nevezett egység ugyanis nyomozott a családirtó segédlelkész magyarországi tevékenysége után. Nekik kellett kideríteniük, követett-e el itthon is gyilkosságot. Átkutatták egykori lakhelyét, s közel hatvan tanút is meghallgattak, akik feltárták előttük Pándi András mesterkedéseit. 1998-ban megérkeztek a belga rendőrök is Budapestre, hogy megtudják, mivel sikerült itthon alátámasztani a gyanút, amely szerint Pándi két fiát, két feleségét és két lányát tüntette el Belgiumban. A magyar nyomozók rátaláltak például három fiatalemberre, akikkel Pándi tíz évvel a gyilkosság után még eljátszatta itthon a gyermekei szerepét. Pontosan megírta a forgatókönyvet, és azt hazudta a fiataloknak, hogy egy filmforgatáson az ő külföldön lévő gyermekeit kell megszemélyesíteniük. Miután betanulták a szerepet, elvitte hármójukat egy állítólagos bizottság elé „meghallgatásra”. E találkozás során a „bizottság” tagjai úgy hitték, az igazi Pándi gyermekeket ismerhették meg, a fiatalok pedig továbbra is azt gondolták, hogy filmszerepre készülhetnek. Ezt követően Pándi levelet íratott a „bizottsági tagokkal” a belga hatóságoknak, hogy igazolják, találkoztak élő gyermekeivel.
Pándi nem elmebeteg, véli Kovács Lajos ezredes, csak furcsa, nyakatekert gondolkodása van. Életéből, gyilkosságaiból nagy hatású horrorfilmet lehetne készíteni. A nyomozóknak sem volt könnyű feladatuk. Végig kellett nézniük egy filmet, amelyik illusztrálta, hogyan marja szét a sav a holttestet. Ágnes vallomásából ugyanis kiderült, hogy Pándi így tüntette el „szeretteit”.
Az erőszakos és vagyon elleni ügyek osztálya 1998 októberében alakult meg, amikor a Központi Bűnüldözési Igazgatóság átalakult Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósággá. Korábban ha egy megoldatlan bűnügyben újabb adatok merültek fel, akkor az illetékes megyei rendőrkapitányságok próbálták kibogozni a régi szálakat. Ezzel szemben most a döglött ügyek osztályához kerülnek a felderítetlen gyilkosságok nyomozati anyagai. „Mi nem arra várunk, hogy új nyom, új adat merüljön fel – magyarázza Kovács Lajos –, hanem megpróbálunk célirányosan tovább nyomozni. Az elévülési időn belül bármikor elő lehet venni egy ügyet, ha arra indok mutatkozik.”
Magyarországon évente négy-ötszázezerre tehető az ismertté vált bűncselekmények száma. A latens, tehát soha ki nem derülő eseteké a becslések szerint körülbelül ugyanennyi. Ebből néhány tízezer az erőszakos, közöttük az élet elleni cselekmény: gyilkosság, gyilkossági kísérlet. Kovács Lajos és kollégái – mindösszesen kilencen – javarészt azzal a tizennégy-tizenöt gyilkossággal foglalkoznak, amelyek annak idején igazi nagy ügyeknek számítottak, s amelyeknek a nyomozása sikertelenül zárult le. Hogy melyek ezek? Erről az ezredes inkább nem nyilatkozik, mivel úgy gondolja, jobb, ha a tettesek mit sem sejtve élik világukat. Így nagyobb esély van arra, hogy előbb-utóbb elárulják magukat.
Az osztály aktái közé egy újabb is került: a Fenyő-gyilkosságé. A médiacézárt négy esztendeje lőtték le az autójában egy piros lámpánál. Sok ellensége volt Fenyő Jánosnak, aki a rendőrök szerint nem volt ugyan maffiózó, hanem a szabad versenyes kapitalizmus egyik rendkívül gátlástalan, rámenős üzletembere (nem volt ebben egyedül). A rendőrök az évek során mintegy ezer embert hallgattak ki: szemtanúkat, gyanúsítottakat, barátokat, rokonokat és üzletfeleket. Kovács ezredes, aki végül a nyomozás vezetője lett, először véletlenül került a Fenyő-ügybe 1998 tavaszán, majd októberben, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság megalakulásakor mint felderítetlen gyilkosságot sorolták ezt is az osztályához. Arra a kérdésre, hogy van-e gyanújuk, ki állt a bérgyilkos mögött, s hogy kiderülhet-e valamikor az igazság, azt feleli: tudni vélik, ki a megbízó, de ahhoz, hogy kiderüljön az igazság, igen sok embernek kellene kinyitnia a száját. Akik azonban félnek. Kovács ezredes viszont elmondhatja, hogy többet tud Fenyő Jánosról, mint bármelyik rokona, barátja vagy ellensége.
A laikusok is tudják, hogy igen nehéz a szervezett bűnözéssel kapcsolatos leszámolások felderítése, a bizonyítási eljárás, hiszen miközben a bérgyilkos munkálkodik, a megbízó szilárd alibit tud felmutatni. A rendőrök rémálma Kovács ezredes szerint a kínaigyilkosság, mert a kolónia teljesen zárt, egymás között intézi az ügyeit, és senki sem akar megszólalni. Igaz, a magyar alvilágra is jellemző az öntisztulási folyamat, működik a szervezett bűnözés belső igazságszolgáltatása. A rendőrség csak nehezen kap tőlük segítséget, adatokat, a végrehajtás profi, a fogódzó kevés.
Kik a magyar maffiózók? A nyomozó szerint nem szerencsés nálunk ezt a kifejezést használni. A maffiózó olasz, a gengszter pedig az amerikai változata. A mieink szervezett bűnözők, viszonylag stabil vezérkarral. Régebben kisebb bűncselekményeket követtek el, aztán kinőtték magukat, mostanra népes stábot tartanak: jogtanácsosokat, gazdasági tanácsadókat, alvezéreket és katonákat. S törekednek arra, hogy beépüljenek a hatóságokba. Általában több lábon állnak, többféle bűnözési ágban érdekeltek, sokszor legális vállalkozások biztosítják a támadhatatlannak tűnő hátteret.
A döglött ügyek osztálya megalakulása óta több sikert is könyvelhet el. Az első volt az úgynevezett Favorit-gyilkosság felderítése. Az eset 1994-ben történt, amikor is egy Favorit nevű pénzszállító cég raktárát rabolták ki. Az őrt megölték, és elvittek kétszázmillió forintot. Addig az volt a legnagyobb kárértékű gyilkosság Magyarországon. A tettesek 1999-ben buktak le.
Klasszikus eltűnéses gyilkosság a Nógrádi-eset, amely Nógrádi Zsolt olajtanúvá válása után kapott nagy nyilvánosságot. Évente fél tucat hasonló történet adódik, amikor kiderül, hogy a tettes a családon belül keresendő. Ilyenkor az áldozat is a ház környékéről kerül elő. Az eltüntetésnek számtalan módját ismerjük, mondja Kovács Lajos, a feldarabolástól az elásáson és bebetonozáson át a kútba dobásig. Ez utóbbi történt a Nógrádi fivérek édesapjával is. Bár a fivérek nem voltak rosszban, a viszonyuk nem volt felhőtlen. Zsolt ugyanis kisemmizte öccsét az olajozásból származó vagyonból. Ha azonban Zsolt sejti, hogy az öccse gyilkos, talán el sem ment volna a Pallag-bizottsághoz, hogy vallomást tegyen az olajszőkítésekről, hogy meggyanúsítsa édesapja megölésével Flaisz Ferenc vállalkozót, és gyanúba hozza Pintér Sándor belügyminisztert is. A Nógrádi-ügy tehát megoldódott, az egykori olajszőkítők azonban máig zavartanul élnek. Ők azonban, mondja Kovács Lajos, már nem a döglött ügyek osztályának számláját terhelik. Ennek csak a gyilkost kellett megtalálnia, és az sikerült a Bács-Kiskun megyei rendőrökkel közösen.
A jogszabályok rögzítik, mikor kell lezárni egy nyomozást, de rendelkeznek arról is, hogy a büntetés elévülése előtt bármikor újra lehet indítani. Labanc Annát, a szép fekete miskolci ápolónőt 1970-ben ölték meg. A tettest nem találták. Néhány hónappal a gyilkossági bűntett elévülési ideje előtt, 1990-ben nyitották meg újra a nyomozást az ügyben, amikor egy másik gyilkosságban már elítélt férfira terelődött a gyanú. Véletlen volt, mondja az ezredes, de nekik a véletlenért is keményen meg kell dolgozniuk. Az ügyészség azonban nem találta elegendőnek a rendőrség bizonyítékait. Az idő pedig már rövid volt.
Mi ad reményt arra, hogy végül megoldódjon egy-egy ügy? Az évek során sok minden történik, mondja Kovács Lajos. Megváltoznak a szereplők közötti viszonyok, kapcsolatok. A tanúk, a társak már nem félnek, már mernek beszélni. Változik a jogi környezet is, a tanúvédelem, a vádalku bevezetése, a pénzért vásárolható információ, a díjkitűzés – mind tágította a nyomozók lehetőségeit. Sokat fejlődik a technika is. Egy-egy régi nyomból így kicsikarhatók a bizonyítékok.
„Ez a munka egyrészt nagy türelemjáték – mondja végül az ezredes. – Sokszor hónapokig, évekig nem történik semmi, csak várunk, hogy előkerüljön egy tanú, egy szökésben lévő körözött bűnöző, egy vallomás. A hétköznapjainkból csak nagyon unalmas akciófilmet lehetne forgatni. Emellett meg kell küzdeni a kollégáink rosszallásával is, hiszen az ő korábbi hibáikból élünk. Végül pedig rá vagyunk szorulva a főnökeink belátására. Ők sok és gyors eredményt kívánnának. Mégis fontos, hogy hagyjanak bennünket megfontoltan, kitartóan dolgozni.”