Bármilyen beruházás kezdődik a kerületben, az önkormányzatnak kötelessége kiépíteni többek között a vízvezetékrendszert, amely adott esetben több száz millió forintos kiadással jár – indokolta lépést Derce Tamás. Amennyiben kerületi beruházásról van szó, további tízmilliókat kell kifizetni a vízműveknek, hálózatfejlesztési hozzájárulás címén. – Az emberi léthez mindennap szükséges vízmennyiség eléréséhez az önkormányzatnak a Fővárosi Vízművek Rt. tulajdonába kell adnia a kerület által kiépített rendszert, így a közpénzekből több száz millió forintot egyszerűen lenyel a közműcég – húzta alá Derce Tamás. Eközben a kerület polgárainak a cég számára profitot termelő vízdíjat folyamatosan fizetniük kell, ellenkező esetben a cég a víz elzárását is kilátásba helyezi, sőt egy társasháznál már meg is tették évekkel ezelőtt.
A polgármester a számára elfogadhatatlan helyzet miatt fordul a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mert a fentiek alapján úgy véli: a Fővárosi Vízművek visszaél gazdasági erőfölényével. – Ez az áldatlan állapot ellenkezik a polgári törvénykönyvvel, mert a Horn-kormány alatt létrejött privatizációs szerződés ellenkezik a közerkölccsel is. Van-e felelőse ennek a döntésnek, amelynek értelmében minden jogalapot nélkülöző vagyongyarapodás történik a külföldi tulajdonban lévő rt. javára az állampolgár vagyonából? – kérdezi Derce, aki arra is kíváncsi, hogy valójában mit tartalmazhat még – a nyilvánosság előtt ismeretlen – több mint ezeroldalas szerződés. A polgármester egyébként az egész esetet ahhoz hasonlította, mintha egy színházelőadás megtekintése után taxival menne haza, de a sofőr ekkor közli a meglepett utassal a szállítás felté-teleit: először vegyen egy autót, majd azt adja át a tulajdonába. Ezután hazaviszem – mondja a fuvaros –, de természetesen a viteldíjat az út végén elkérem. Ez az eset kísértetiesen hasonlít a Fővárosi Vízművek privatizációja kapcsán kialakult budapesti és újpesti helyzetre – fogalmazott a polgármester. Szerinte ugyanez a gyakorlat a többi közszolgáltató cég, a csatornázási művek, elektromos művek esetében is. A kétszázmillió forintért kiépített csatornarendszert szintén át kellett adni a csatornázási műveknek.
A polgármester tisztában van vele, hogy újabb fellépést ellenfelei a választási kampánnyal magyarázzák majd. Azonban felhívja mindenkinek a figyelmét, hogy a rákospalotai szemétégető kapcsán is neki adott igazat a Fővárosi Közigazgatási Hivatal, valamint a bíróság is.
Rosta Gábor, a Fővárosi Vízművek Rt. kommunikációs osztályvezetője értetlenül áll a kialakult helyzettel előtt. Lapunk kérdésére leszögezte: a cég legfőbb feladata, hogy biztonságos, jó minőségű, állandó vízszolgáltatást biztosítson a főváros polgárainak. Budapesten létezik egy jól kialakult rendszer, amely szerint azon a területen, ahol nincs vízszolgáltatás, a helyi lakosok összefogva megépíttetik azt, majd átadják a rendszert a Fővárosi Vízművek Rt.-nek. Mi ezt működtetjük, üzemeltetjük, karban- tartjuk. Hangsúlyozta: náluk nincs profittermelés.
A Fővárosi Vízművek Rt.-ben a főváros 74 százalékban tulajdonos. Az érdemi döntéshozatal az igazgatósági tanács kezében van, amelyben a fontos döntéseket kétharmadot meghaladó arányban lehet meghozni. A tanácsba azonban a társaság többségi tulajdonosa csak egyharmad arányban delegál tagokat, míg a fennmaradó helyekre a külföldi tulajdonos küld tagokat.
Derce Tamás szerint ezért az önkormányzatnak nem a többségi tulajdonnal rendelkező, de gyakorlatilag semmilyen érdemi döntést nem hozó fővárosi önkormányzattal, hanem a közszolgáltató cég tényleges tulajdonosaival kell tárgyalnia, már amennyiben az érintettek békés megoldást keresnek.
Zelenszkij Trumpot győzködné, a háborúpárti Európa befolyást akar
