Az „ördög megkövezése” szertartással és az azt követő „áldozat ünnepével” fejeződött be a hét végén Szaúd-Arábiában a szerte nagyvilágból egybesereglett muzulmán hívők idei mekkai zarándoklata. A hagyományos eseményen, amelyet évről évre a Mekka melletti Mina völgyben tartanak, a hívők Isten nagyságát hirdető kiáltások közepette köveket, kavicsokat dobálnak a szabadtéren álló három kőoszlopra, amelyek a gonoszt jelképezik – így fejezik ki megvetésüket az ördög iránt. A hagyomány szerint ezen a helyen kísértette meg az ördög Ábrahám ősatyát, hogy tagadja meg Isten parancsát, és ne áldozza fel neki fiát, Izsákot. Ez a történet egyaránt jelen van az iszlám, a keresztény és a zsidó vallásban.
Az „áldozat ünnepén” bárányt áldoznak annak emlékére, hogy Ábrahám – hitének szilárdságát bizonyítva – kész lett volna feláldozni fiát Isten parancsára, aki azonban megelégedett egy báránnyal is. A zarándokok régebben maguk mutatták be az áldozatot, de bő egy évtizede a szaúdi hatóságok a helyszínen felépítették a világ egyik legnagyobb vágóhídját, amely egy megvásárolható bon fejében végrehajtja a rítust. Az állatok fagyasztott húsát a muzulmán világ ínségesei között osztják szét.
Kairói napilapok vasárnapi beszámolói szerint az idén 31 egyiptomi hívő vesztette életét a zarándoklat nagy tülekedésében vagy a hőség következtében. Két idősebb zarándokot az ördögkövezési szertartás alkalmával tapostak agyon a többiek.
Az elmúlt években többször is előfordult, hogy különféle incidensek – egymás agyontaposása, tűzvész és erőszakba torkolló politikai tüntetések – zavarták meg a mekkai zarándoklatot.
A mekkai zarándoklat az iszlám hit ötödik oszlopa és egyben legjelentősebb megnyilatkozása. A zarándoklatot minden arra fizikailag és anyagilag képes muzulmánnak életében egyszer végre kell hajtania, amennyiben távolléte nem okoz nagy nehézséget családjának.
Kiderült mi kell a washingtoni tárgyalások sikeréhez
