A bólyi társaság állja a versenyt

Bólyban és környékén évszázadok óta híres uradalmak működtek, amelyek nemcsak Dél-Baranya ökológiai adottságait, hanem dolgozóik hozzáértését, leleményességét, új iránti fogékonyságát is magukévá tették. Mivel ezek az uradalmak vonzották és megbecsülték a legkiválóbb szakembereket, nem véletlen, hogy egyesülésük után olyan jól szervezett mintagazdaság fejlődött, amelyről már az 1880-as években mint a gazdálkodásban úttörő, követendő mintaképről írtak – mondta Győri József, a Bóly Rt. vezérigazgatója, aki azt vallja, feladatuk – politikától függetlenül – ennek a szemléletnek a megőrzése és érvényesítése.

Egri Sándor
2002. 03. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nagyüzemi múlt tapasztalataival, a legkorszerűbb technika és technológia alkalmazásának eredményeivel együtt áttekinthető-e, kézben tartható-e ekkora „birodalom”?
– Elkötelezett irányítás mellett igen, hiszen Bóly az állami gazdasági korszakában és részvénytársaságként is mindig eredményesen, nyereségesen gazdálkodott. Tavalyi, tizenkilencmilliárdos forgalmunkhoz ötszázmillió forintos nyereség társult, ami önmagáért beszél. A töretlen siker másik titka dolgozóink egyéni érdekeinek közös mederbe terelése, a nagyüzemi méret megtartása a privatizáció korszakában.
– Pontosan mi a dolgozói közösség „kovásza”?
– Hagyományainkból táplálkozunk, e tájon több évszázad óta olyan uradalmak, nagyüzemek tevékenykedtek, amelyek dolgozóiktól mindig megkövetelték a lelkiismeretes munkát. Állami tulajdonú részvénytársaságként is ez a feladatunk, kellő szigorral, meggyőzéssel, érdekeltségi rendszerrel mozgósítani a legfontosabbat, az emberi tényezőt.
– Nem merült fel soha, mi volna, ha valódi tulajdonossá válnának?
– Ennek eldöntése nem a mi dolgunk. Barátaink és ellendrukkereink nyíltan vagy burkoltan többször célozgattak rá az elmúlt évtizedben: jó-e az nekünk, hogy eredményesen gazdálkodunk? Nem lenne-e jobb, ha egy-két ágazatunk meginogna, és máris privatizálható volna? Vezetőtársaimmal együtt nem vagyunk hívei ennek a szemléletnek. A változó piaci viszonyok között tíz-húsz százalékkal növekszik árbevételünk, és cégünk a magyar mezőgazdaságban azon kevesek közé tartozik, ahol jelen van a tudománnyal való közvetlen kapcsolat, a kutatás, a kísérletezés, a biológiai alapok folyamatos megújítása. Gazdálkodásunk alapfilozófiája: tartós eredményeket csak távlatokban gondolkodva érhetünk el. Ahogyan elődeink, mi is csak így garantálhatjuk a fejlődést. Cégünk maradhat állami tulajdonú mintagazdaság vagy jelölhetik privatizációra, szemléletünkön nem változtatunk.
– A rendszerváltást megelőző néhány évben és az azóta eltelt időszakban a magyar mezőgazdaság leépülésének lehettünk tanúi. A vidéken, a mezőgazdasági termelésből élők körülményei egyre nehezebbek, a gazdálkodás egyes ágazatait válságok sújtják. Mi a bólyiak válasza e folyamatosan kísértő válságokra?
– Részvénytársaságunk stratégiai ágazata a vetőmagtermesztés, a -feldolgozás és a -kereskedelem. Való igaz, a keleti piacok elvesztése után sok vetőmagüzem került nehéz helyzetbe. A multik megtelepedése és térnyerése is jelentős átrendeződést hozott. Ez különösen a hibridkukorica-vetőmagot előállító cégeket sodorta nehéz helyzetbe.
– A bólyi vetőmagok között is a hibrid kukorica szerepelt az első helyen; saját területükön és partnereiknél 4,5 ezer hektáron termesztették.
– Le kellett vonnunk a tanulságot; a hibrid kukorica területének csökkentését mással pótoljuk: pattogatni való kukoricát termesztünk. A kukorica melléktermékének, a kukoricacsutkának a feldolgozását pedig versenyképes üzletággá fejlesztettük. A kukoricacsutkából készült őrleményeket a gyógyszeripartól a fémek felületkezeléséig hasznosítják.
A felhasználás másik nagy lehetősége az állati takarmányozás. A premixgyárak széles körben használják ezt a természetes vivőanyagú, nélkülözhetetlen takarmánykiegészítőt. A hibrid kukorica mellett más növények – a búza, az árpa, a borsó, a szója, a napraforgó, a lencse, a repce – vetőmagjának előállításával is foglalkozunk. Mindez együtt képes ellensúlyozni a hibrid kukorica kieső árbevételét. A legkeresettebb fajták szaporításával, a marketing erősítésével, az új tevékenységekkel a vetőmagtermelés, a -feldolgozás és a -kereskedelem a jövőben is meghatározó szerepet tölt be részvénytársaságunk gazdálkodásában.
– Mi a helyzet az állattenyésztéssel?
– A baromfitenyésztés az utóbbi években valóban nagy ingadozást mutat. Értékelve az újabb körülményeket, részvénytársaságunk a kiélezett versenyhelyzetben a baromfiüzem további korszerűsítését határozta el. A minőség javításával, a költségek csökkentésével, a kereskedelmi munka hatékonyságának növelésével kívánjuk megőrizni piaci pozícióinkat. Úgy tűnik, jó döntést hoztunk. A legjobbnak számító Shaver fajtánk takarmányhasznosításában, stressztűrő képességében, megbízhatóságában és árában egyaránt állja a versenyt.
A minőség iránti elkötelezettségünk nem új keletű, 1998-ban az egész tevékenységünkre elnyert ISO 9001-es minőségtanúsítványunk is ezt bizonyítja. A sertéstenyésztés visszatérően nagy ingadozást mutat, amit mint jelentős sertéshús-előállítók már többször tapasztaltunk. Ugyanakkor adottságaink hosszú távon is kiváló sertéshús előállítását teszik lehetővé. Ezért úgy látjuk, hogy a költségek csökkentésével, jobb minőség előállításával akkor is képesek vagyunk megőrizni az ágazat gazdaságos működését, amikor mások nem. Megkönnyíti helyzetünket, hogy a takarmányt saját magunk készítjük. Az új tartási körülmények, a jó minőségű takarmányok, a törzskönyvezett magyar nagyfehér négyesmentes állomány továbbra is biztosítja versenyképességünket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.