A cselekvési terv nem segít a kórházakon

A két újabb kórházcsőd esetében is kimutatható a városvezetés felelőssége – véli Kupper András (Fidesz), az egészségügyi bizottság alelnöke. Mint ismert, a főpolgármesteri kabinet hétfői ülésén úgy döntött, hogy két csődközelbe került budapesti kórháznak összesen 350 millió forintnyi támogatást nyújt.

2002. 03. 21. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mára rendszeressé vált a kórházak eladósodása, ám a problémára a nemrég elkészült egészségügyi cselekvési terv sem nyújt megoldást – jelentette ki Kupper András. Szerinte a két legújabb kórházcsőd esetén is kimutatható a főváros vezetésének felelőssége. Mint ismert, a főpolgármesteri kabinet hétfőn úgy döntött, hogy a Jahn Ferenc Kórháznak 250 millió, míg a Nyírő Gyula Kórháznak 100 millió forintos kamatmentes, visszatérítendő támogatást nyújt, hogy az intézmények a hatvan napon túli tartozásaikat ki tudják fizetni. Kupper szerint örvendetes változás, hogy az elmúlt évek gyakorlata után már nem kamatos hitelt nyújt a főváros a saját intézményeinek. – A városvezetés is felismerte, hogy egy nehéz helyzetben lévő kórház nem tudja kitermelni a kamatterheket – vélekedett a politikus.
Komoly gond ugyanakkor, hogy az intézmények csődjével kapcsolatban még semmilyen felmérés nem készült. – Nem tudni, hogy miért megy csődbe egy kórház, vagy éppen miért nem, és az okok ismerete nélkül a problémát nem lehet kezelni – közölte a városatya. Kupper szerint az eladósodás oka lehet, hogy a főváros nem egyforma mértékkel bánik a kórházaival.
Az intézményeknek nyújtott tulajdonosi támogatások mértéke között ugyanis óriási az eltérés. – A legkevésbé és a leginkább támogatott intézmény között egy ágyra levetítve huszonnyolcszoros a szorzó – tudatta Kupper András, aki szerint mindez lehet egy stratégiai elképzelés része is. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes ugyanakkor azt állította a közgyűlés egyik ülésén, hogy a főváros egyformán támogatja kórházait.
Jelentősen eltér a kórházak saját bevétele is. A földterülettel vagy üresen álló épülettel rendelkező intézmények ugyanis vállalkozásoknak adják bérbe a hasznosítható ingatlanokat. A legtöbb saját ingatlannal rendelkező kórháznak 2800-szor több saját bevétele van, mint a legkevesebb épületet bérbe adó intézménynek. – A főváros nem foglalkozik a saját bevételek kiegyenlítésével, így egyes intézmények az adottságaik miatt hátrányba kerülnek.
A bizottsági alelnök szerint a főváros különbséget tesz a kórházak között akkor is, amikor úgynevezett racionalizálási hitelt ad intézményeinek. Itt a legkevésbé és leginkább támogatott kórház között tízszeres a különbség. Ezt a kölcsönt olyan beruházásokhoz, fejlesztésekhez adják, amelyek a működésben jelentős megtakarítást eredményeznek. A városvezetés ugyanakkor nem vizsgálja meg, hogy az átadott hitelt mennyire tudja törleszteni az intézmény. – A tavaly nyáron több száz millió forinttal kisegített csepeli kórház például a túlzott mértékben felvett hitel miatt vált fizetésképtelenné – emelte ki Kupper András.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.