Mára rendszeressé vált a kórházak eladósodása, ám a problémára a nemrég elkészült egészségügyi cselekvési terv sem nyújt megoldást – jelentette ki Kupper András. Szerinte a két legújabb kórházcsőd esetén is kimutatható a főváros vezetésének felelőssége. Mint ismert, a főpolgármesteri kabinet hétfőn úgy döntött, hogy a Jahn Ferenc Kórháznak 250 millió, míg a Nyírő Gyula Kórháznak 100 millió forintos kamatmentes, visszatérítendő támogatást nyújt, hogy az intézmények a hatvan napon túli tartozásaikat ki tudják fizetni. Kupper szerint örvendetes változás, hogy az elmúlt évek gyakorlata után már nem kamatos hitelt nyújt a főváros a saját intézményeinek. – A városvezetés is felismerte, hogy egy nehéz helyzetben lévő kórház nem tudja kitermelni a kamatterheket – vélekedett a politikus.
Komoly gond ugyanakkor, hogy az intézmények csődjével kapcsolatban még semmilyen felmérés nem készült. – Nem tudni, hogy miért megy csődbe egy kórház, vagy éppen miért nem, és az okok ismerete nélkül a problémát nem lehet kezelni – közölte a városatya. Kupper szerint az eladósodás oka lehet, hogy a főváros nem egyforma mértékkel bánik a kórházaival.
Az intézményeknek nyújtott tulajdonosi támogatások mértéke között ugyanis óriási az eltérés. – A legkevésbé és a leginkább támogatott intézmény között egy ágyra levetítve huszonnyolcszoros a szorzó – tudatta Kupper András, aki szerint mindez lehet egy stratégiai elképzelés része is. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes ugyanakkor azt állította a közgyűlés egyik ülésén, hogy a főváros egyformán támogatja kórházait.
Jelentősen eltér a kórházak saját bevétele is. A földterülettel vagy üresen álló épülettel rendelkező intézmények ugyanis vállalkozásoknak adják bérbe a hasznosítható ingatlanokat. A legtöbb saját ingatlannal rendelkező kórháznak 2800-szor több saját bevétele van, mint a legkevesebb épületet bérbe adó intézménynek. – A főváros nem foglalkozik a saját bevételek kiegyenlítésével, így egyes intézmények az adottságaik miatt hátrányba kerülnek.
A bizottsági alelnök szerint a főváros különbséget tesz a kórházak között akkor is, amikor úgynevezett racionalizálási hitelt ad intézményeinek. Itt a legkevésbé és leginkább támogatott kórház között tízszeres a különbség. Ezt a kölcsönt olyan beruházásokhoz, fejlesztésekhez adják, amelyek a működésben jelentős megtakarítást eredményeznek. A városvezetés ugyanakkor nem vizsgálja meg, hogy az átadott hitelt mennyire tudja törleszteni az intézmény. – A tavaly nyáron több száz millió forinttal kisegített csepeli kórház például a túlzott mértékben felvett hitel miatt vált fizetésképtelenné – emelte ki Kupper András.
Magyar Péter a brüsszeli parancsot hajtaná végre a Tisza-adóval
