A diktatúra falusi áldozatai emlékére

Mozgalom indult azon falusi gazdák, parasztok emlékének megőrzéséért, akik szenvedtek a kommunista diktatúrától. Célja, hogy feltárják: milyen meghurcoltatásokkal járt, hány paraszt szenvedett üldöztetést az 1919-es kommün alatt, illetve a Rákosi-diktatúra és a kádári erőszakos tsz-szervezés idején.

Összesített, számszerű adatok nincsenek arról, hogy hány magyar parasztember szenvedett a kommunizmus terrorjától 1919-ben és 1945 után. A kulákok üldözését, a kulákgulagot követte az 1945-ben földet kapó summások, béresek, bérlők tömegeinek újbóli kisemmizése, az erőszakos szövetkezetesítés. Akik elkerülték a Rákosi-korszak kitelepítéseit vagy a kényszermunkatáborokat, azokat Kádár János aktivistái „verték be” a termelőszövetkezetbe.
Faludi Sándor tiszaszentimrei gazdálkodó nagyszüleivel, szüleivel élte meg, amint szentgyörgypusztai kétszáz holdas tanyájukat, állatokkal, mezőgazdasági gépekkel együtt 1950-ben minden kártalanítás nélkül elvették. – Nem tudok felejteni, még ötven év után sem – folytatta –, mert amikor a karcagi nagyapámat kisemmizték, tanyájáról elüldözték, agyvérzést kapott, és nem sokkal később, 1949-ben meghalt. Felidézte: édesapját 1953-ban, éjszaka vitték el bilincsbe verve a rendőrök a hízóikkal együtt, mert kényszervágást csinált az éhező családjáért.
Nem véletlen tehát, hogy Faludi Sándor, a Torgyán-féle FKGP-ből kitiltott kisgazda indított mozgalmat azon falusi gazdák, parasztok emlékének megőrzéséért, akik szenvedtek a kommunista diktatúrától. Az áldozatok emlékére március végén kopjafát állítanak Karcag főterén, az alföldi patinás, egykori ,,parasztfővárosban”.
A kopjafát az a Jónás Imre fafaragó készíti, akinek édesapja is ott raboskodott – több száz sorstársával együtt – a kommunista érában a karcagi Tilalmas-majorságban.
Faludi Sándor elmondta: azért állít éppen most kopjafát, mert az MSZP és az SZDSZ egyre durvább kampányt folytat, „nem is annyira a polgári pártok ellen, hanem az egész nemzet ellen”. – Meg szeretnénk előzni ezzel az emlékezéssel, mozgalommal annak a katasztrofális helyzetnek bekövetkeztét a mezőgazdaságban, amit egy esetleges baloldali győzelem okozhat – fogalmazott. Kitért arra is, „a közelmúltban meghozott, az egész agrárágazat stabilizálódását, a gazdatársadalom, a családi gazdaságok megerősödését elősegítő kormányzati intézkedések elindítottak egy pozitív előjelű, robbanásszerű változást”.
Faludi Sándor mozgalmának céljairól azt mondta: nemcsak kopjafaállításról, illetve emlékezésről van szó. Azt is célul tűzik ki, hogy gazdatársaival évente összegyűljenek Karcagon, és – történészeket, néprajkutatókat is a beszélgetésre invitálva – tárják fel, milyen meghurcoltatásokkal járt, hány parasztot érintett az üldöztetés az 1919-es kommün alatt, illetve a Rákosi-diktatúra és a kádári erőszakos tsz-szervezés idején. Hány embert vitt sírba az új szolgaság felismerése, hányan kényszerültek iparvidékre, városokba menekülni. – Felderítésre vár az is – tette hozzá –, hogy az 1994-es posztkommunista restauráció, a Horn-éra rabló kamatpolitikája, támogatáselvonási rendszere milyen károkat okozott a magyar parasztgazdaságoknak. – Harminckét százalékos kamattal adták nekünk gazdáknak a hiteleket. Hogy a tsz-elnökök, a volt párttitkárok milyen hiteleket kaptak, azt nem tudom – mondta a házigazda.
A kommunizmus parasztáldozatai emlékmozgalom felhívásnak most már támogatói is vannak. Csatlakozott a felhíváshoz a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, Jakab István, a Magyar Mező-és Erdőgazdasági Érdek-képviseleti Tanács főtitkára, Tunyogi András és a Kisgazda Polgári Egyesület képviseletében Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter.
Faludi Sándor visszzaidézte: hiába végezte az általános iskolát kitűnő eredménnyel, nem vették fel a karcagi patinás gimnáziumba. A falusi párttitkár, Templom Ferenc a következőket mondta a kisiskolásnak: ,,… nagy kár érted, gyerek, mert demokratikus érzelmű vagy, de miután a nagyszüleid kulákok, nem írom alá a továbbtanulási papírodat. Legyél traktoros, legyél sztahanovista, mutasd meg, hogy a népi demokratikus rendszer híve vagy.” – Hát ilyen világ volt ez! A származás számított, nem a tudás! – sóhajtott fel Faludi Sándor. Végül nem traktorosnak ment, hanem vájártanulónak. Hét évig dolgozott bányában, majd 1956-ban felvettek a tatabányai aknászképző technikumba. – Nagyszüleim, ugyanúgy, mint apám, parasztok voltak, de tanult emberként ismerték őket. Végül sok-sok kanyargó után elvégeztem levelező szakon a bölcsészkar magyar–népművelés szakát – mondta. Faludi később Pásztón művelődésiház-igazgató lett, jelenleg pedig négy fiúgyermekével – a legidősebb agrármérnök, a középső mezőgazdasági technikus – a „visszakapott” földjén, kétszáz holdon ismét gazdálkodni fog.
Szerinte a torgyáni politika sok kárt okozott a gazdatársadalomnak, ugyanis Torgyán József 1990-ben „rafinált módon rávette” a kisgazda képviselőket, hogy szavazzák meg az előprivatizációs törvényt, és aláírta koalíciós partnerként a kárpótlási megállapodást. – Egy héttel később viszont azt szónokolta: az MDF-kormány becsapta a népet, és eladta a kisgazdapárt reprivatizációs programját. Közben sok ember azt hitte, hogy Torgyán a reprivatizációt, tehát a teljes kárpótlást végrehajtja. Holott Torgyán József nagyon jól tudta, hogy nem lesz reprivatizáció, hiszen ő maga írta alá Antall Józsefnél a részleges kárpótlásról szóló megállapodást – hangsúlyozta Faludi Sándor.
A Fidesz-kormány új családi gazdaságot segítő programja, a földtörvény módosítása minőségi változást jelent a mezőgazdaságban – vélekedett. Beszélt arról: harmincszázalékos, vissza nem térítendő állami támogatást adnak a földvásárlásra, tanyaépítésre, eszközök vásárlására. Kiemelte azt is: húszéves lejáratra három és fél százalékos kamatozású hitelt kaphatnak. A Horn-korszakban 32 százalékos kamattal lehetett hitelhez jutni – emlékezett. Szólt a föld alapú támogatásról, arról, hogy nyolcezer forint jár hektáronként „egészen 300 hektárig, de aki családi gazdálkodónak bejelentkezik az dupla annyi pénzt kap”. Az MSZP- és SZDSZ-kormányzás alatt kétezer forintot adtak hektáronként – tette hozzá.
***
Részletek Faludi Sándor felhívásából. Hosszú idő óta mélységes aggodalommal tölt el, hogy a rendszerváltó folyamat kezdete óta nem tudott magára találni és megerősödni a parasztság, a magyar gazdatársadalom kizárólagos politikai képviselete. „Magyarországon a mezőgazdaság átszervezésekor a parasztságot gyakorlatilag likvidáltuk” – ismerte el maga Szabó István, aki az MSZMP Politikai Bizottságának, a nádudvari tsz-nek és a TOT-nak volt egykori nagy hatalmú prominense, egy kaposvári agrártanácskozáson 1997. október 15-én. Ezeknek a paraszt-likvidátoroknak a jogutódai most újra a hatalom sáncait ostromolják! Ezt nem tűrhetjük. Ezért a velem egyetértő gazdatársakkal, szervezetekkel együtt mozgalmat indítok, hogy a parasztság, a gazdatársadalom megmutassa erejét. Ápolja és védje hagyományait. Állítsa meg az alattomosan és nyíltan ellene törőket! Követeljük, hogy az MSZP, mint az MSZMP jogutódja, kérjen bocsánatot a parasztság szétveréséért, a parasztság ellen elkövetett súlyos bűnökért!