A 10-es út új nyomvonalának kiépítése óriási természetpusztítással járhat. Másrészről ennek az útnak a kialakítása rengeteg pénzbe fog kerülni a domborzati viszonyok miatt – magyarázta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Véleménye szerint a 10-es út megépítése önmagában nem megoldás, sőt, újabb problémákat okoz. Ezzel szemben a valódi megoldás az elővárosi vasút kiépítése lenne, amely kevesebb pénzbe kerül, több embert érint és lényegesen csökkentené a forgalmat. Az autóbuszjáratok sűrűségét szintén növelni kellene ebben a térségben, valamint autóútdíj bevezetésével is csökkenhetne a forgalom. Véleménye szerint a legnagyobb probléma az lesz, hogy a tervezett gyorsforgalmi útnak köszönhetően megnövekedett forgalom majd Budapestre zúdul. A forgalom növekedése már eddig is jelentős volt, hiszen 1994-ben naponta százötvenezer gépkocsi lépte át Budapest határát, amíg 2000-ben már kétszázharmincezer – fejezte ki aggodalmát a környezetvédő.
Nincs olyan megoldás, amely egyáltalán nem károsítja a környezetet – vélekedett kérdésünkre Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke. Úgy gondolja, hogy az út építésén kívül további kárt okozhatnak a környezetnek a hozzá kapcsolódó építkezések, így a lakóparkok, ipari parkok kialakulása. „Nemrég jártam a 10-es úton, és hét kilométeres kocsisort mértem a szembe jövő forgalomban” – magyarázta Illés Zoltán. Szerinte a problémát feltétlenül meg kell oldani, de a nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy az újonnan megépülő utak nem tehermentesítik a régieket. A bizottság elnöke szerint is az elővárosi vasút a megoldás, de ezeknek a vasúti kocsiknak olyan komfortosaknak kell lenniük, hogy az autósok is szívesebben válasszák.
Pilisvörösvár polgármestere, Botzheim István szerint a 10-es út új szakasza túl közel van a városhoz. Véleménye szerint fontos, hogy legyen elkerülő útvonal, de szerinte a Piliscsabáról érkező forgalom továbbra is át fog menni a városon, ezért nem csökken majd a forgalom. A 10-es út új nyomvonalát eredetileg Pilisvörösvártól délre vezették volna, és ez az út messzebb esett volna a várostól, mint a mostani, de az ott lévő védett környezeti értékek megőrzése miatt inkább új helyszínre tervezték. A pilisvörösvári polgármester elmondta, hogy egyre több vállalkozó akar a városban lakóparkot építeni, de Vörösvár a környezete megóvását szem előtt tartva ellenáll e törekvéseknek. – A vállalkozók felvásárolták a város körüli szántókat, s lobbiznak azért, hogy ezek a telkek belterületekké válljanak – mesélte a közelmúlt eseményeit. Botzheim István azt is sikernek tudja be, hogy a város kérésére kétszázmillió forintos beruházással fejlesztették a vasúti közlekedést, egy új megállóhelyet is építettek, valamint sűrítették a járatokat.
A Pilisi-medence nyugodt, gyönyörű varázsát teszik tönkre az utóbbi öt évben rohamosan terjeszkedő települések. A Pilist már nem lehet további beépítésekkel terhelni, mert az már a környék táji értékét veszélyezteti – magyarázta Kiss Antal, a Pilisi Civil Fórum elnöke. – A Budapest környéki erdők tiszta levegőt adnak, ezek felszámolásával megfulladhat a főváros. Igen káros folyamat, hogy megkezdődött egy Budapest körüli lakógyűrű kiépülése, amelynek révén egyre távolabb költöznek a fővárosiak a belterületektől. Ezt a folyamatot gyorsíthatja egy autóút kialakítása, hiszen minél jobb a közlekedés, annál többen és annál messzebbre költöznek az emberek. Ugyanakkor, ha az agglomerációban nő az ingázók száma, akkor a közlekedés újra rosszabb lesz. Ez egy csapda. Milánóban hasonló volt a helyzet: a város környéki dombok vonzották az embereket, és egyre többen költöztek Milánó köré. Mindeközben nem fejlesztették az infrastruktúrát és mára totális közlekedési csőd alakult ki a városban. Az utak járhatatlanok, a vasúthálózatok messze vannak a központtól. A Pilis-medence is erre a sorsra juthat, ha az infrastruktúrát nem átgondoltan fejlesztik.
Helsinki például egy pozitív eset. Ott megtervezték az agglomeráció kiépítését. Először megépítették a gyorsvasutat, majd azt követően kezdték el az ingatlanfejlesztést. Magyarországon a budapesti és a város környéki önkormányza-tok között nincs párbeszéd, a parlament nem fogadta el az agglomerációs törvényt, így mindenki a saját feje után megy. Különböző pénzügyi érdekcsoportok manipulálják ezeket a döntéseket, hiszen Pilis környéke nagy befektetési lehetőséget jelent az ipari parkok és lakóparkok építőinek, és nyilvánvalóan érdekében áll a vállalkozóknak az infrastruktúra fejlesztésének erőltetése. Önmagában a befeketők érdekeinek érvényesítése nem kifogásolható, de a probléma az, hogy az agglomerációs törvényre éppen azért van szükség, mert a város és szűkebb környezetének fejlődését szabályozni kell. Most, a törvény hiányában szinte kizárólag az egyéni érdekek dominálnak – vélekedett. Kiss Antal szerint más részről pedig Budapestet lakhatóvá kell tenni, hogy ne meneküljenek el a városból az emberek, hiszen hiába költöznek el a városból, ha pár éven belül az új lakhelyük is lakhatatlanná válik. A Pilisi Civil Fórum konferenciát kezdeményez a közlekedési problémák megoldásának megtárgyalására.
Hársvölgyi Albert, Piliscsaba polgármestere ellenben úgy látja: a 10-es elkerülőút megoldja a közlekedési problémákat, amely tényleg súlyos gondot okoz a helyi lakosságnak. Véleménye szerint Piliscsabát nem terhelik túl a lakópark-beruházások, hiszen három éve például ezer építési telket jelöltek ki, és még csak harminc-negyven ház épült fel. Úgy gondolja, hogy nem a lakópark- beruházók nyomására épül az új 10-es út, hiszen már tíz éve tervezik a kialakítását. Szerinte a Mária Valéria híd megépítése növelte jelentősen a forgalmat, és nem pedig a Budapestről kiköltözők száma. Ismert: az utóbbi években Piliscsaba belterülete 290 hektárral nőtt, számos lakópark létesült a településen és környékén a környezetvédők tiltakozása ellenére.
Pásztor Zoltán, a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. fenntartási és üzemeltetési osztályvezető-helyettese kérdésünkre elmondta, hogy ennek az útnak a tervezése során a fő szempont volt, hogy Pilisvörösváron egyre több gyermeknek lett légzőszervi problémája, amely talán a városon áthaladó, túlzott forgalomnak is következménye. Véleménye szerint a probléma adott volt, hiszen a Pilis magas szinten iparosított és beépített. Elmondta, mind a tervezés, mind a kivitelezés során ügyelnek arra, hogy az út építése a legkevesebb kárt okozza a környezetben. További kérdés viszont, hogy ezt a városba érkező forgalmat majd le kell vezetni. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium már egyeztetett ez ügyben a fővárosi önkormányzattal. A Bécsi utat ki kell szélesíteni az Óbudai temetőig, onnan új utat kell építeni az Északi vasúti hídig, és idáig kell meghosszabítani a budai alsó rakpartot. Pásztor Zoltán szerint az elővárosi vasút kialakításának kérdése napirenden van, és az útépítéssel egy időben a vasutat is fejlesztik. Piliscsabán például már jár az InterPici, amely részben megoldást jelent erre a problémára.
Európa megértette: Orbán Viktornak igaza volt
