Egészségturizmus, a fejlődés motorja

acára annak, hogy Magyarország területét tekintve a világ országai sorának csupán a hátsó negyedében foglal helyet, termálvízkészletünk
mennyiségi és minőségi tényezőit alapul véve a világ öt leggazdagabb országa közé tartozunk. Nem meglepő tehát az, hogy amikor Magyarország egyediségét, kínálatának specialitását meghatározó adottságait vesszük lajstromba, elsőként leggyakrabban szinte kimeríthetetlen termál- és gyógyvízkincsünket említjük.
Hazánk területének 84 százaléka alatt található igen változatos korú (a devontól a triászon át a miocénig valamennyi földtörténeti korból származó), hőfokú és ásványi anyag összetételű hévíz. Ez remek kiindulási alapot ad ahhoz, hogy hosszú távú fejlesztési stratégiát építsünk e kiemelkedő jelentőségű természeti kincsünkre. A fenntartható hévízgazdálkodás feltételeinek megteremtésével hosszú távon biztosítható az egészségturisztikai beruházások háttere.
A Fidesz vezette polgári kormány végre felismerte azt – a szakemberek által megannyiszor felvetett – problémát, miszerint a gyógy- és termálfürdők építésének, valamint felújításának fellendülése a beruházások átlagosnál jóval hosszabb megtérülési ideje miatt állami támogatás nélkül nem várható. A 2000-ben útjára indított Széchenyi-terv mintaprogramjává tette az egészségturizmus fejlesztését. Pályázati úton 15–50 százalékos vissza nem térítendő támogatást biztosít a gyógy- és termálfürdők építéséhez, fejlesztéséhez, infrastruktúrájának kialakításához, valamint gyógy- és wellness-szállodák építéséhez. Számos önkormányzat, valamint gazdasági társaság számára tette ezáltal reális eséllyé régóta dédelgetett álma megvalósítását.
Az elmúlt két év sikertörténete fényesen bizonyította a kormány döntésének megalapozottságát. Nem volt hiábavaló a fejlesztési célú állami támogatásoknak a legmerészebb elképzeléseket is jóval meghaladó növelése: az 1997. évi háromszázmillió forintról 2001-re 21,2 milliárd forintra (hetvenszeres emelkedés!). Az elmúlt esztendőben csaknem ötvenmilliárd forint értékű beruházás valósult meg a kormány támogatásának köszönhetően. Ha ehhez hozzászámoljuk a gyógy- és wellnesscentrumokhoz kapcsolódóan létrehozott kiegészítő szolgáltatásokat, akkor ez az érték további milliárdokkal bővül. Amennyiben ez a tendencia a kormány által elfogadott, az egészségturizmus tízéves fejlesztési koncepciójának teljes időszakára jellemző marad – a jelenlegi várakozások ezt teljes mértékben alátámasztják –, akkor 2010-ig várhatóan mintegy 450 milliárd forintnyi beruházás realizálódik a turizmus e kiemelt területén.
Mi lehet a célja ennek a dinamikus fejlesztésnek?


Ha visszanyúlunk a tradíciókhoz és felelevenítjük az 1930-as évek időszakát, akkor büszkén említhetjük: Budapest a világ fürdőfővárosa, Magyarország Európa fürdőnagyhatalma volt. Fürdőkultúránkat, történelmi fürdőinket, valamint egyedülálló hévízkészletünket és csodálatos természeti adottságainkat tekintve minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy 2010-ben Budapest újra a világ fürdőfővárosa legyen, hazánk pedig európai piacvezető szerepet töltsön be az egészségturizmusban.
Nagyra törő terveink megvalósításához a termékfejlesztés mellett még számos feladatot kell megoldanunk.
A meglévő kutatási anyagok feldolgozásával, a szükséges kiegészítések pótlásával naprakész nyilvántartási rendszert kell készíteni, amely lehetővé teszi termál-hévíz készletünk pontos meghatározását. Ez a rendszer segít az egészségturisztikai beruházások területi orientációjában, valamint a vízjogi, vízfelhasználási engedélyek kiadása körül kialakult feszültségek kezelésében. Alkalmazásával egyrészt nagy biztonsággal meghatározható, hogy az adott területen milyen mélységben milyen korú, milyen hőmérsékletű és hozzávetőleg milyen ásványianyag-tartalmú hévíz található, másrészt pontosan ellenőrizhető a működő kutak vízkitermelése, ami a fenntartható termál-hévíz-gazdálkodás szempontjából meghatározó jelentőséggel bír.
Másik fontos feladatunk e téren az egészségturizmushoz kapcsolódó oktatás fejlesztése. Jelentős igény mutatkozik az egészségturisztikai szakemberek iránt: csak a közvetlen egészségturisztikai beruházások hatására több ezer új munkahely teremtődik évente, a kapcsolódó szolgáltatási és beszállítói szektorban ennek akár kétszerese is létrejöhet. Az oktatási rendszer azonban jelentős átalakításra szorul: egy szakma kiemelkedő ismerete mellett meglehetősen sokrétű tudásra van szükség. A gyógyvízterápia mellett az egészséges táplálkozás, a sport és általában az egészséges életmód terén is felkészültnek kell lenni. Ezen széles körű szakmai ismeretek megszerzéséhez ma legalább két-három főiskola elvégzésére van szükség. Feltétlenül szükséges lenne tehát a jövőben az integrált képzés megteremtése ezen a területen. A harmadik lényeges elem a balneológiai (gyógyvíz-) kezelések társadalombiztosítás által történő finanszírozásának aktualizálása. Ez azért lényeges eleme a hazai egészségturizmusnak, mert nagymértékben meghatározza a belföldi vendégek arányát (elsősorban a szociálisan rászoruló, időskorú lakosság körében), valamint jelentős szerepet vállal a társadalom egészségi állapotának javításában. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jelenleg tízféle ilyen ellátást térít. A jelenlegi térítési díjak rendkívül alacsonyak, ezért 25 százalékos emelésük szükséges. A támogatott balneológiai ellátások körét célszerű volna újabb kezelésekkel (pl. barlangterápia, természetes CO2-terápia, egyéni gyógytorna) kiegészíteni.
Az egészségturizmus jövőbeni piaci sikereihez a tudatos marketingtevékenység is nélkülözhetetlen. Ennek érdekében – ugyancsak tízéves időtartamra – szükséges egy középtávú marketingstratégia kidolgozása. Roppant büszkeséggel tölt el, hogy a parlament gyógy- és termálturizmus albizottságának elnökeként a „jövő iparága” dinamikus fejlesztésének egyik elindítója lehettem. Az indulás nem lehetett volna ennyire sikeres, ha a politikai szándék és a turizmusban érdekelt önkormányzatok és vállalkozások vezetőinek elképzelései nem találkoztak volna. Olyan, korábban nem tapasztalt, széles körű összefogás jött létre, amely a sikeres jövő záloga, álmaink megvalósításának alapja lehet.
A szerző országgyűlési képviselő (Fidesz), a parlament gyógy- és termálturizmus albizottságának elnöke