Gépnyelvművelők

Ha a programban az szerepelne, hogy „asztall”, egy ideig mindenki nevetne, aztán mégis ez a forma terjedne el – mondja Prószéky Gábor. A magyar helyesírás-ellenőrző programot kifejlesztő MorphoLogic Kft. ügyvezetője hozzáteszi: miközben a magyar írott nyelv jövője gyakorlatilag a cég kezében van, nem vállalhatják a Magyar Tudományos Akadémia felelősségét.

Kész a szöveg, s mielőtt még elégedetten hátradőlnénk, végigfuttatjuk rajta a helyesírás-ellenőrző programot. Így tesz ma mindenki, íróembertől diákig, tanártól titkárnőig. A képzettségünkön, szellemi önállóságunkon múlik, vitába merünk-e szállni a gép ítéleteivel, vagy feltétel nélkül megbízunk bennük. A magyar nehéz nyelv, sok benne a kivétel, a rendhagyás, a magyar polgárok többsége pedig, ha nem is kimondottan rossz, de bizonytalan helyesíró. És örömmel veszi, ha eligazítják az írott szövegben végzett tévelygései közben.
Amikor tizenegy esztendővel ezelőtt egy magáncég, a MorphoLogic hozzálátott, hogy elkészítse a számítógépes szövegben lévő elütések korrigálására szolgáló programot, a matematikusokból és nyelvészekből verbuválódott munkatársi gárda talán nem is számolt azzal, hogy a vállalkozás túlnő a szoftverkészítés szakmai problémáin. Akkor még abban látták a legnagyobb nehézséget, hogyan lehet az angolnál lényegesen bonyolultabb magyar nyelvet meghatározott méretű, gyorsan működő programmá feldolgozni. Miként lehet vajon megoldani, hogy a magyar helyesírás-ellenőrző program ne legyen kicsinyes, ne akadjon fel minden álproblémán? A fejlesztés sikerült. Míg egy hasonló funkciójú angol program megalkotásához elegendő százezer szó felvétele, a magyar nyelvéhez tízmilliárdra lenne szükség. Így a MorphoLogicnak más megoldáshoz kellett folyamodnia. Az elkészült szoftver végül nemcsak a magyar, hanem sok más nyelv leírására is alkalmas.
Mára az is világossá vált, hogy programjuk nem csupán számítógépes bravúrmutatvány, nem is csak piaci termék, hanem a magyar helyesírás jövőjének meghatározó szereplője. Prószéky Gábor matematikus-nyelvész, a cég ügyvezetője szerint azonban nincs tisztázva, hogy rajtuk kívül ki lenne még hajlandó vállalni az ezzel járó felelősséget.
A helyesírás-ellenőrző program a cég felfogásában elsősorban termék, mely értékesítésre kerül. Így tudományos értékelésnek közvetlenül nincsen kitéve. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy ha a programot tovább javítanák, tökéletesítenék, akkor sem lehetne többért eladni, nem emelkedne a piaci értéke. A MorphoLogic tehát mint magáncég, melynek figyelembe kell vennie munkatársai egzisztenciális biztonságát, a legalapvetőbb javítgatásokon túl nem érdekelt a termék tökéletesítésében.
– Mit lehet még várni tőlünk? – kérdezi Prószéky Gábor, aki azonban pontosan tudja, hogy ez a program már nem az elütések javítgatásáról szól, hanem az írott magyar szövegek teljes egészét érinti. Az állami iratoktól az iskolai dolgozatokig.
A külső elvárás az lehetne, hogy a helyesírás-ellenőrző program legyen olyan tökéletes, amilyen szinte nem is lehet. A nyelvművelőknek kellene tudatosítaniuk az emberekben, véli Prószéky, hogy mire is való ez a rendszer. Hogy mire lehet, és mire nem lehet használni. A program leírása és technológiai kezelése mellett azt is el kellene magyarázni, hogy a gépnél butább eszköz nincsen, és ha rosszul használjuk, ha olyasmit várunk tőle, amire képtelen, akkor még ronthat is a helyzeten. Csak egy példa. A jelenleg a szövegszerkesztő programokhoz Amerikában illesztett, a MorphoLogictól megvásárolt helyesírás-ellenőrző automatikusan nagybetűre javítja a pont utáni első szó kezdetét. Így tehát a magyar levelezési anyag java részében az évszám után nagy kezdőbetűvel szerepelnek a hónapok nevei. A többség nemcsak hogy nem tudja, hogy ezt az automatizmust ki lehet kapcsolni, de arra sem emlékszik, hogy ő maga írta-e nagybetűvel a hónap nevét vagy sem. Így ki sem javítja a végleges szövegben. A magyar helyesírási gyakorlatban tehát így terjed az a módi, hogy a dátumokat angolszász mintára írjuk.
Prószéky Gábor szerint az is baj, hogy sokan móresre akarják tanítani a gépet, meg akarják mutatni, hogy okosabbak nála. Ez értelmes embernek nem lehet ambíciója. Inkább az, hogy ne értékelje túl a gép képességeit és a segítség szintjét. Ha mindezt sikerülne a széles nyilvánosságban tudatosítani, a program készítőinek is kisebb lenne a felelősségük.
A helyesírás-ellenőrző program mintegy tízmilliárd magyar szóalak felismerésére képes. Ebből fél-egymillió teszi ki a leggyakrabban használt szavaink nyolcvan százalékát, a maradék húszszázaléknyi szóhoz kell ez a rendkívül nagy többlet. Mivel a MorphoLogic meghatározó munkatársai mindannyian akadémiai kutatóhelyekről érkeztek, igényük van arra, hogy az üzleten túl a számukra érdekes, kihívást jelentő problémákkal is foglalkozzanak. Így saját örömükre javítgatják a programot.
Másfél évvel ezelőttig úgy tűnt, sem a tudományos életet, sem a kormányzatot nem érdekli a cégnél folyó munka. Úgy gondolták, a magánvállalkozás nem szorul a kutatóintézményekhez hasonló támogatásra. Az Akadémia korábban nem ítélte a nyelvi kutatások közé illőnek a számítógépes helyesírási rendszer javítását, melynek továbbfejlesztéséhez pedig Prószéky Gábor szerint éppen a magyar nyelv védelme miatt kellene akadémiai segítség. Másfél évvel ezelőtt azonban megalakult az Informatikai Kormánybiztosság (IKB), s egy nemzetközi nyelvtechnológiai cég látványos bukása ráirányította a figyelmet a MorphoLogic vállalásának fontosságára: megpróbálták ugyanis a régióban, így Magyarországon is megszerezni, elfoglalni a számítógépes nyelvi piacot. A multi cég nem sokkal később összeomlott, emiatt veszteség ért minden velük szerződött államot. A helyzet nyertese az üzletkötéstől már korábban elálló magyar államon kívül a MorphoLogic lett, mert a kormány illetékesei rájöttek arra, nem kell Nyugatról jött nemzetközi segítség a számítógépes nyelvtechnológia hazai fejlesztéséhez. Azóta ez a téma a Széchenyi-terv egyik fejezete lett, s a pályázati támogatásból jutott az informatikai vállalkozásnak is.
A gond csupán az, mondja Prószéky Gábor, hogy a korábban vázolt javítómunka nem informatikai, hanem nyelvi fejlesztéseket igényel. Egy magáncég viszont, mondja Prószéky Gábor, nem vállalhatja át a Magyar Tudományos Akadémia felelősségét, mégis ezt kell tennie. Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke azt nyilatkozta évekkel ezelőtt, hogy a kis nyelvek technikai feldolgozása nem történhet üzleti alapon. És mégis úgy történik. A magyar helyesírás-ellenőrző programot jelenleg közel egymillió számítógépen használják. A MorphoLogic most partner, támogató nélkül fog hozzá a nyelvi revízióhoz. Fejleszti a program szókincsét, javítja a hibákat, melyek arányát szeretnék egy tízezrelék (!) alá vinni – mindannyiunk hasznára.