Dánia radikális lépéseket tett a háborús fenyegetés miatt + videó

Dániában a nők sem kerülhetik el a sorozást és július 1-jétől minden 18. életévét betöltött nőnek kötelezően részt kell vennie a katonai eljáráson. A lépés erős tiltakozást váltott ki politikai pártok és nőjogi szervezetek részéről. A beszámolók szerint Dániában a kormány a háborús készültség jegyében két fontos változást is bevezet: 2025 nyarától a nőkre is kiterjed a sorozási eljárás, és 2026-tól a szolgálati idő hosszát az eddigi háromszorosára emelik.

Mária dán királyné Afganisztánban. Júliustól a dán nőket is nyilvántartásba veszik a sorozáshoz. Forrás: DANISH MINISTRY OF DEFENCE

Az Arte által megkérdezett dán szakértő arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban megváltozott a nők hozzáállása a katonasághoz és sorozáshoz. A szakértő ezt pozitív fordulatnak, pozitív társadalmi változásnak nevezte.

Dániában már 1998 óta jogszabály engedi, hogy a nők önkéntesként csatlakozzanak a hadsereghez, és az utóbbi években egyre többen éltek ezzel a lehetőséggel: a Reuters szerint 2024-re az újoncok mintegy 25 százalékát nők tették ki. A hivatásos állományban ugyanakkor továbbra is alacsony a nők aránya, de ez hamarosan megváltozhat.

Az elfogadott reform értelmében 2025. július 1-től minden 18 év feletti nőnek kötelező részt vennie a sorozáson. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkit be is hívnak a hadseregbe, de mindenkit nyilvántartásba vesznek katonai célokra.

Dániában a sorkatonai szolgálat hossza is jelentősen nő

2026-tól a kötelező katonai szolgálat hossza 4 hónapról 11 hónapra emelkedik. A hírek szerint ez két szakaszra oszlik: 

• az első öt hónap alapkiképzésből áll, 
• amelyet hat hónap tényleges szolgálat követ, immár operatív feladatokkal. 

A módosítások eredetileg 2027-ben váltak volna hatályossá, de a hatóságok a jelenlegi biztonsági környezetre hivatkozva előbbre hozták a bevezetést.

A reform nemcsak a politikusok, hanem több civil szervezet bírálatát is kiváltotta. A legrégebbi dán nőjogi egyesületek közé tartozó Dansk Kvindesamfund (Dán Nőszövetség) élesen ellenezte a döntést. Úgy vélik, hogy a nemek közti egyenlőség nem azt jelenti, hogy a nőket is kötelező katonai szolgálatra kényszerítik. Hangsúlyozták, hogy a női katonákat inkább karrierlehetőségekkel kellene vonzani, nem pedig kényszerintézkedésekkel.

Korábban arról is írtunk, hogy Németország kifejezetten sürgeti a sorkatonaság visszavezetését.

Borítókép: Júliustól a dán nőket is nyilvántartásba veszik a sorozáshoz (Fotó: AFP)