Az orosz–ukrán háború sok mindent megváltoztat. Dánia a nők katonai szolgálatra való behívását tervezi – jelentette be a dán kormány. Az északi ország így egyike lesz azon kevés államnak, ahol a nőket is besorozzák – írja a Politico brüsszeli hírportál.
A szilárdabb hadkötelezettségnek, beleértve a teljes nemek közötti egyenlőséget, hozzá kell járulnia a védelmi kihívások megoldásához, a nemzeti mozgósításhoz és fegyveres erőink felszereléséhez
– mondta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter a sajtótájékoztatóján.
Dániában egyébként a nők már korábban is jelentkezhettek katonai szolgálatra.
Az északi állam a harmadik olyan ország Európában, ahol bevezették a sorkatonaságot a nőknek. Norvégia és Svédország ezt 2015-ben, illetve 2017-ben tette meg.
A dán hadsereg a hivatalos adatok szerint hét-kilencezer hivatásos katonából áll. Ehhez jönnek még hozzá az alapkiképzésen részt vevő sorkatonák. A kötelező katonai szolgálat pedig a 18 éven felüli férfiakra vonatkozik. Mivel azonban van elegendő önkéntes, nem minden fiatalt soroznak be. Ehelyett sorsolást rendeznek. A kormány most azt tervezi, hogy 2026-tól vezetik be a kötelező katonai szolgálatot a nőknek is – írja a BBC brit hírügynökség.
A háború miatt lépéskényszerben az európai országok
Mette Frederiksen miniszterelnök a haderővel kapcsolatos változásokról azt mondta: Dánia négyről tizenegy hónapra hosszabbítja meg a férfiak és a nők szolgálati idejét az ország hadseregének átalakításának részeként.
Nem azért fegyverkezünk újra Dániában, mert háborút, pusztítást vagy szenvedést akarunk. Jelenleg újra fegyverkezünk, azért, hogy elkerüljük a háborút
– mondta Frederiksen.
Az északi ország a NATO tagja, és Ukrajna fontos támogatója az orosz–ukrán háborúban. A közel hatmilliós összlakosságú ország katonai kiadásait Koppenhága a jelenlegi 1,4 százalékról a GDP kettő százalékára emelné, hogy teljesítse a katonai szövetség által meghatározott célokat.
