Gyöngyszemünk az egészség

2002. 03. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat a turizmus. Gazdasági jelentőségét jelzi, hogy 2000-ben a világon megtermelt GDP nyolcadrésze a turizmusból származott, és mintegy kétszázmillió embernek adott megélhetést. A WTO hosszú távú előrejelzése szerint az ágazat további dinamikus fejlődés előtt áll, és forgalma 2010-re várhatóan megkétszereződik. A rendszerváltás után a privatizáció, később a zöldmezős beruházások, napjainkban pedig a turizmus teremti meg a tőkebeáramlás feltételeit, biztosítja az ország devizaigényét. (2001-ben a turisztikai devizabevétel 4,388 milliárd euró, a turisztikai devizaegyenleg pedig 2,928 milliárd euró volt.) Így a gazdaság évi öt-hét százalékos növekedési üteme mellett is fenntartható az egyensúlyi állapot. A 2001. szeptember 11-ét követő eseményeket figyelemmel kísérve megállapítható, hogy az USA-t ért terrortámadás elsősorban rövid távon gyakorol negatív hatást a világ turizmusára, közép- és hosszú távon egy – a földrajzilag közelebb eső célországok irányába történő – átrendeződés tapasztalható. Emellett kiemelten kell foglalkoznunk az egészségturizmussal, hiszen az az egyik legfontosabb eszköze az egészséges életmód divatba hozásának, széles körű elterjedésének. Ezen túlmenően a WHO évtizedünket a csont és ízület évtizedének nyilvánította, ami ugyancsak szervesen kapcsolódik a gyógyturizmushoz, a gyógyfürdők által kínált szolgáltatásokhoz. Az egészségturizmus fejlesztése által az egészségügyi politika egyik sarkkövéhez – a megelőzéshez – is közelebb kerülhetnénk.
A magyarországi turizmus fejlődésének megalapozottsága tovább erősíthető, amennyiben figyelmet és erőforrást szentelünk a belföldi piac felvevőképességének vizsgálatára, a fő küldő piacok kutatására, orvosi és vízkutatásokra, a piacra vezető marketing szerepének erősítésére (vállalatok, országos szervezetek, országos központ munkájának összehangolására), illetve a belföldi turizmus élénkítésére, valamint az ebben való szerepvállalásra. Ez nemcsak az egészségmegőrzés, a megelőzés egyik legkiválóbb eszköze, hanem a turizmus stabilizálásának alapfeltétele lehetne.
A hajdúszoboszlói gyógyfürdő stratégiája, küldetése és fejlesztési elkötelezettségei összhangban vannak az egészségturizmus tízéves fejlesztési programjának stratégiai céljaival és a Széchenyi-terv által kitűzött célokkal. A cég küldetése ugyanis Magyarország egyik fő természeti kincsére, a termálvízre épülő fürdőlétesítmény európai normáknak megfelelő működtetése. Mindezt úgy, hogy szolgáltatásainak folyamatos fejlesztésével, az idegenforgalmi vonzerő javításával méltóan képviselje az évtizedekre visszatekintő fürdőkultúrát, ezáltal biztos megélhetést nyújtson a cég munkavállalói, a város turizmust kiszolgáló vállalkozásai, lakosai számára. Küldetésünk továbbá a térség és az ország turisztikai összképébe való beilleszkedés és egy olyan vezető fürdőkomplexum kialakítása, amelynek jelentős nemzetközi vonzereje van, a többgenerációs egészségturizmus központi szerepét pedig korszerű, komplex feltételrendszerben tovább növeli. Fontosnak tartjuk továbbá a turizmus bevételeinek növelését, amelyet az átlagos tartózkodási idő növelésével (hiszen a Magyarországon átlagosan eltöltött idő 3,7 nap, míg Hajdúszoboszlón ez eléri az 5,9 éjszakát) és a költési hajlandóság emelésével érhetünk el. (Egy külföldi turista 2001-ben 143 eurót költött hazánkban, ami jelentős javulás a 2000. évhez képest.)
Hajdúszoboszlón a Széchenyi-terves beruházást számos előkészítő és megalapozó invesztíció előzte meg, amelyben mind a horizontális, mind a vertikális diverzifikáció nagy szerepet kapott. Ám az elmúlt öt év 1,2 milliárd forintnyi fejlesztései és rekonstrukciói csekélynek mondhatók a 2002-ben megvalósuló álomhoz képest, amely egy több mint 2,35 milliárdos beruházást jelent. A beruházás elemei három csoportba sorolhatók, amely a területi elhelyezkedésen is kitűnően látható. A tradicionális fürdő és a gyógyászat fejlesztése az idősebb korosztálynak, illetve azoknak, akik a hagyományos fürdőzést részesítik előnyben, mediterrán tengerpart, illetve kalózhajó, világítótorony és gyermekmedence létesítése a fiatalabb és középgenerációnak, amely a fürdőkomplexumunk egyediségének egyik legfontosabb eleme. Ezzel a tematikus medencével Hajdúszoboszló hosszú távon is biztosítja a kedveltségét mind a fiatalok, mind a szülők körében, s nem titkolt célunk, hogy ez a későbbiekben fürdőnk szimbólumává váljon. Végül az Aquapark bővítése a legmodernebb európai technológiával, és tanmedence létrehozása az uszodához az aktív pihenésre vágyóknak. Ezzel növekszik az érdeklődés a szabadban való mozgás és élmények keresése iránt.
A Széchenyi-terves beruházás által megvalósul az összhang a fejlesztések forrásait tekintve a központi költségvetés, az önkormányzat és a saját források között. A fejlesztések következtében a saját tőke tíz év alatt megtízszereződik, míg a tárgyi eszközök állománya tizenötszörösére nő. A beruházásnak köszönhetően a strand befogadóképessége csaknem kétszer annyi vendég befogadására lesz képes (14 ezer helyett 27 ezer), s ezzel párhuzamosan az adózott eredmény és a nettó árbevétel is folyamatos, exponenciális növekedést mutat. Az adózott eredmény 1995-ben 3,4 millió forint volt, 2001-ben pedig már elérte a 198 millió forintot.
Miért is több a Széchenyi-terv egy egyszerű innovációs programnál? Erre a kérdésre akkor adhatunk választ, ha megismerjük a Széchenyi-terv általános érvényű pozitív hatásait: Ilyenek a turizmus minőségi fejlesztése – különösen a nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak minősülő vonzerők tekintetében –, a turisztikai kínálat növelése, a felzárkózási lehetőség a leszakadó régiók számára és a környezet terhelésének csökkentése.
Ennek megfelelően a Széchenyi-terv közvetlen eredményeként növekednek – a költségvetési támogatással – az aktivizált magántőke fejlesztési ráfordításai, emelkedik az egy külföldi turistára jutó fajlagos költés, és növekszik a turizmus éves árbevétele, illetve hosszabb távú hatásként emelkedik a turizmus hozzájárulása a nemzetgazdaságban megtermelt GDP-hez, növekszik a turizmusban foglalkoztatottak száma, a turizmus aránya az egyes régiók által előállított össztermékben, valamint a turizmusból származó devizabevétel.
Tehát megállapítható, hogy a Széchenyi-terv nemcsak egy innovációs terv, hanem egy olyan stratégiai program, amely részben megoldást nyújt a gazdaság forráselosztási dilemmájára, hiszen olyan húzóágazatokba koncentrálhatja a tőkét, amelyek a gazdasági növekedés hosszú távú motorjai lehetnek. Ennek talán egyik legjobb példája a turizmus, de ilyennek tekinthető az infrastruktúra fejlesztése, a kutatás-fejlesztés és az oktatás támogatása is.
A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. számára a Széchenyi-terv kínálta forrástöbblet az eddigi egyenletes fejlődés helyett ugrásszerű fejlődést kínál, annak összes gazdasági pozitívumával együtt.
A szerző a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Részvénytársaság cégvezető igazgatója

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.