Világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat a turizmus. Gazdasági jelentőségét jelzi, hogy 2000-ben a világon megtermelt GDP nyolcadrésze a turizmusból származott, és mintegy kétszázmillió embernek adott megélhetést. A WTO hosszú távú előrejelzése szerint az ágazat további dinamikus fejlődés előtt áll, és forgalma 2010-re várhatóan megkétszereződik. A rendszerváltás után a privatizáció, később a zöldmezős beruházások, napjainkban pedig a turizmus teremti meg a tőkebeáramlás feltételeit, biztosítja az ország devizaigényét. (2001-ben a turisztikai devizabevétel 4,388 milliárd euró, a turisztikai devizaegyenleg pedig 2,928 milliárd euró volt.) Így a gazdaság évi öt-hét százalékos növekedési üteme mellett is fenntartható az egyensúlyi állapot. A 2001. szeptember 11-ét követő eseményeket figyelemmel kísérve megállapítható, hogy az USA-t ért terrortámadás elsősorban rövid távon gyakorol negatív hatást a világ turizmusára, közép- és hosszú távon egy – a földrajzilag közelebb eső célországok irányába történő – átrendeződés tapasztalható. Emellett kiemelten kell foglalkoznunk az egészségturizmussal, hiszen az az egyik legfontosabb eszköze az egészséges életmód divatba hozásának, széles körű elterjedésének. Ezen túlmenően a WHO évtizedünket a csont és ízület évtizedének nyilvánította, ami ugyancsak szervesen kapcsolódik a gyógyturizmushoz, a gyógyfürdők által kínált szolgáltatásokhoz. Az egészségturizmus fejlesztése által az egészségügyi politika egyik sarkkövéhez – a megelőzéshez – is közelebb kerülhetnénk.
A magyarországi turizmus fejlődésének megalapozottsága tovább erősíthető, amennyiben figyelmet és erőforrást szentelünk a belföldi piac felvevőképességének vizsgálatára, a fő küldő piacok kutatására, orvosi és vízkutatásokra, a piacra vezető marketing szerepének erősítésére (vállalatok, országos szervezetek, országos központ munkájának összehangolására), illetve a belföldi turizmus élénkítésére, valamint az ebben való szerepvállalásra. Ez nemcsak az egészségmegőrzés, a megelőzés egyik legkiválóbb eszköze, hanem a turizmus stabilizálásának alapfeltétele lehetne.
A hajdúszoboszlói gyógyfürdő stratégiája, küldetése és fejlesztési elkötelezettségei összhangban vannak az egészségturizmus tízéves fejlesztési programjának stratégiai céljaival és a Széchenyi-terv által kitűzött célokkal. A cég küldetése ugyanis Magyarország egyik fő természeti kincsére, a termálvízre épülő fürdőlétesítmény európai normáknak megfelelő működtetése. Mindezt úgy, hogy szolgáltatásainak folyamatos fejlesztésével, az idegenforgalmi vonzerő javításával méltóan képviselje az évtizedekre visszatekintő fürdőkultúrát, ezáltal biztos megélhetést nyújtson a cég munkavállalói, a város turizmust kiszolgáló vállalkozásai, lakosai számára. Küldetésünk továbbá a térség és az ország turisztikai összképébe való beilleszkedés és egy olyan vezető fürdőkomplexum kialakítása, amelynek jelentős nemzetközi vonzereje van, a többgenerációs egészségturizmus központi szerepét pedig korszerű, komplex feltételrendszerben tovább növeli. Fontosnak tartjuk továbbá a turizmus bevételeinek növelését, amelyet az átlagos tartózkodási idő növelésével (hiszen a Magyarországon átlagosan eltöltött idő 3,7 nap, míg Hajdúszoboszlón ez eléri az 5,9 éjszakát) és a költési hajlandóság emelésével érhetünk el. (Egy külföldi turista 2001-ben 143 eurót költött hazánkban, ami jelentős javulás a 2000. évhez képest.)
Hajdúszoboszlón a Széchenyi-terves beruházást számos előkészítő és megalapozó invesztíció előzte meg, amelyben mind a horizontális, mind a vertikális diverzifikáció nagy szerepet kapott. Ám az elmúlt öt év 1,2 milliárd forintnyi fejlesztései és rekonstrukciói csekélynek mondhatók a 2002-ben megvalósuló álomhoz képest, amely egy több mint 2,35 milliárdos beruházást jelent. A beruházás elemei három csoportba sorolhatók, amely a területi elhelyezkedésen is kitűnően látható. A tradicionális fürdő és a gyógyászat fejlesztése az idősebb korosztálynak, illetve azoknak, akik a hagyományos fürdőzést részesítik előnyben, mediterrán tengerpart, illetve kalózhajó, világítótorony és gyermekmedence létesítése a fiatalabb és középgenerációnak, amely a fürdőkomplexumunk egyediségének egyik legfontosabb eleme. Ezzel a tematikus medencével Hajdúszoboszló hosszú távon is biztosítja a kedveltségét mind a fiatalok, mind a szülők körében, s nem titkolt célunk, hogy ez a későbbiekben fürdőnk szimbólumává váljon. Végül az Aquapark bővítése a legmodernebb európai technológiával, és tanmedence létrehozása az uszodához az aktív pihenésre vágyóknak. Ezzel növekszik az érdeklődés a szabadban való mozgás és élmények keresése iránt.
A Széchenyi-terves beruházás által megvalósul az összhang a fejlesztések forrásait tekintve a központi költségvetés, az önkormányzat és a saját források között. A fejlesztések következtében a saját tőke tíz év alatt megtízszereződik, míg a tárgyi eszközök állománya tizenötszörösére nő. A beruházásnak köszönhetően a strand befogadóképessége csaknem kétszer annyi vendég befogadására lesz képes (14 ezer helyett 27 ezer), s ezzel párhuzamosan az adózott eredmény és a nettó árbevétel is folyamatos, exponenciális növekedést mutat. Az adózott eredmény 1995-ben 3,4 millió forint volt, 2001-ben pedig már elérte a 198 millió forintot.
Miért is több a Széchenyi-terv egy egyszerű innovációs programnál? Erre a kérdésre akkor adhatunk választ, ha megismerjük a Széchenyi-terv általános érvényű pozitív hatásait: Ilyenek a turizmus minőségi fejlesztése – különösen a nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak minősülő vonzerők tekintetében –, a turisztikai kínálat növelése, a felzárkózási lehetőség a leszakadó régiók számára és a környezet terhelésének csökkentése.
Ennek megfelelően a Széchenyi-terv közvetlen eredményeként növekednek – a költségvetési támogatással – az aktivizált magántőke fejlesztési ráfordításai, emelkedik az egy külföldi turistára jutó fajlagos költés, és növekszik a turizmus éves árbevétele, illetve hosszabb távú hatásként emelkedik a turizmus hozzájárulása a nemzetgazdaságban megtermelt GDP-hez, növekszik a turizmusban foglalkoztatottak száma, a turizmus aránya az egyes régiók által előállított össztermékben, valamint a turizmusból származó devizabevétel.
Tehát megállapítható, hogy a Széchenyi-terv nemcsak egy innovációs terv, hanem egy olyan stratégiai program, amely részben megoldást nyújt a gazdaság forráselosztási dilemmájára, hiszen olyan húzóágazatokba koncentrálhatja a tőkét, amelyek a gazdasági növekedés hosszú távú motorjai lehetnek. Ennek talán egyik legjobb példája a turizmus, de ilyennek tekinthető az infrastruktúra fejlesztése, a kutatás-fejlesztés és az oktatás támogatása is.
A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. számára a Széchenyi-terv kínálta forrástöbblet az eddigi egyenletes fejlődés helyett ugrásszerű fejlődést kínál, annak összes gazdasági pozitívumával együtt.
A szerző a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Részvénytársaság cégvezető igazgatója
Kiderült, hogy alakultak a keresetek júniusban
