Kisbolygó fenyegette a Földet

Veszélyes közelségben húzott el a Föld mellett egy aszteroida, amelyet csak napokkal az esemény után vettek észre a csillagászok. A kisbolygó esetleges becsapódása hatalmas pusztítást okozhatott volna.

Az eddigi egyik legnagyobb aszteroida süvített el a Föld mellett március 8-án, ám az égboltot kémlelő csillagászok csak négy nappal később vették észre a már távolodó kisbolygót. A kozmikus léptékkel igen közel, alig 450 ezer kilométernyire elhaladó, utólag 2002 EM7 névre keresztelt objektumot azért nem vették észre a szakemberek, mert a Nap felől közelített bolygónk felé.
Az ilyen irányból érkező aszteroidákat a hatalmas ellenfény miatt még a Hubble űrteleszkóp sem képes azonosítani, így akkor sem lehetne megelőző intézkedéseket foganatosítani, ha egy Nap felől érkező kisbolygó tényleges becsapódással fenyegetne – olvasható a New Scientist című amerikai tudományos lapban.
Az amerikai MIT Lincoln Laboratory teleszkópjával március 12-én távolodóban felfedezett 2002 EM7 a szakértők szerint nem sorolható a potenciálisan veszélyes aszteroidák közé. Hozzávetőlegesen 50-100 méteres átmérőjével ettől föggetlenül mégis nagyobb pusztítást okozott volna, mint az a kisbolygó, amely több mint kétezer négyzetkilométeres területen tarolta le az erdőt 1908-ban, a szibériai Tunguszka régióban.
A nőnapi jövevény a Föld közelében elsüvítő aszteroidák sorában a tizedik legközelebbi volt, s csak egy, az 1996. május 19-én hasonló távolságra elhaladó 1996 JA1 volt nagyobb nála.
A 2002 EM7 rákerül azon aszteroidák listájára, amelyek a következő században összeütközhetnek a Földdel. Az előzetes számítások alapján ugyanis több esélye is van annak, hogy az aszteroida ebben a periódusban becsapódjon a Földbe. A matematika nyelvére lefordítva mindez azt jelenti, hogy az ütközés valószínűsége az egy a hatmilliótól, az egy az egymilliárdig terjed. A csillagászok az utóbbi években több alkalommal is figyelmeztették a vezető országok kormányzatait, hogy a Föld közeli objektumok katalogizálása és pályáik pontosabb meghatározása érdekében több anyagi támogatásra lenne szükség. A pontosabb mérések csökkenthetnék az ismeretlen égi objektumok számát, és időben jelezhetnék esetleges jövőbeni becsapódásukat.
Január 7-én egy mindössze harminc nappal korábban felfedezett, 300 méter átmérőjű kisbolygó szintén veszélyes közelségben húzott el a Föld mellett. Szárazföldi becsapódása esetén egy körülbelül 1600 km átmérőjű körben mindent letarolt volna.