Önkormányzati biztost nevezett ki 2000 júniusától a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a Magyarországon egyedülálló mértékű adóssággal rendelkező Szent Borbála Kórház élére. Kató Gábor, a költségvetési intézmények gazdálkodásával és tanácsadással foglalkozó Citifund Kft. ügyvezetője és munkatársai 134 pontos intézkedési tervet dolgoztak ki a hatalmas adósság megszüntetésére. Maga a tartozásállomány 2000 júniusában 1,03 milliárd forint volt, ebből 760 milliót tett ki a beszállítói tartozás. Tavalyelőtt év végére az ösz-szes adósság 580 millióra, 2001-ben pedig már 283 millió forintra csökkent, teljes egészében pedig a tervezettnél tíz hónappal korábban, 2002 márciusára szűnt meg.
Kató Gábor elmondta: a tartozásállomány felhalmozódása részben a kórház menedzsmentjének hibás döntéseiből adódott, ezért negyvenfős személycsere történt a teljes felsővezetői rétegben és a középvezetők között. Az önkormányzati biztos által kidolgozott, a megyei közgyűlés által elfogadott fontosabb határozatok alapján szigorú keretgazdálkodást és érdekeltségi rendszert vezettek be az intézményen belül. Százötven fekvőbeteg-ágyat megszüntettek, a korábban három telephelyen folyó fekvőbeteg-ellátást pedig két telephelyre összpontosították. Több belső átszervezés történt, így a belgyógyászatot egységesítették, a járóbeteg-laboratóriumot pedig új helyre költöztették.
A pénzügyi megszorítások, valamint a szigorú gazdasági rend nem jelentette azt, hogy az intézmény dolgozói hátrányba kerültek volna – szögezte le Kató Gábor, hozzátéve: kifizették nekik az elmaradt ügyeleti díjakat és egyéb juttatásokat, valamint a minimálbér emeléséből fakadó többletet is. A gazdasági és műszaki területen dolgozók, valamint mindazok, akik közvetlenül nem foglalkoznak betegellátással, 2001 júliusában és októberében összesen tízszázalékos alapbéremelést kaptak.
Megtudtuk: az adósság csökkentéséhez hozzájárult az a százmillió forint, amelyet az egészségügyi miniszter nyújtott egy évvel korábbi látogatásakor. A tárca e vissza nem térítendő támogatással ismerte el az intézményben végzett munkát, az ott dolgozók kitartását. A megyei közgyűlés a kórház működését a központi telephelyen lévő műveseállomás eladásával is segítette. Az épület értékesítéséből származó bevételből 13 millió forintot az adósságállomány törlesztésére, a többit gépek és műszerek fejlesztésére, javítására fordítottak.
– Mára a dolgozók elvándorlása szinte megállt, több az új dolgozó, jelentősen javult a betegforgalom, s így a kórház teljesítménye is – szögezte le Kató Gábor.
Hamis bankjegyek áraszthatják el az országot
