Kórházcsődből sikertörténet Tatabányán

Egymilliárd forintos adósságától szabadult meg huszonegy hónap alatt a tatabányai Szent Borbála Kórház. Az egészségügyi intézmény 2002 márciusától napra fizetővé vált – értesült a Magyar Nemzet. A hatékony működtetés érdekében lecserélték a kórház teljes vezetését és a középvezetői réteg jelentős részét, mára pedig új pénzügyi érdekeltséget vezettek be a dolgozók között.

Varga Attila
2002. 03. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Önkormányzati biztost nevezett ki 2000 júniusától a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a Magyarországon egyedülálló mértékű adóssággal rendelkező Szent Borbála Kórház élére. Kató Gábor, a költségvetési intézmények gazdálkodásával és tanácsadással foglalkozó Citifund Kft. ügyvezetője és munkatársai 134 pontos intézkedési tervet dolgoztak ki a hatalmas adósság megszüntetésére. Maga a tartozásállomány 2000 júniusában 1,03 milliárd forint volt, ebből 760 milliót tett ki a beszállítói tartozás. Tavalyelőtt év végére az ösz-szes adósság 580 millióra, 2001-ben pedig már 283 millió forintra csökkent, teljes egészében pedig a tervezettnél tíz hónappal korábban, 2002 márciusára szűnt meg.
Kató Gábor elmondta: a tartozásállomány felhalmozódása részben a kórház menedzsmentjének hibás döntéseiből adódott, ezért negyvenfős személycsere történt a teljes felsővezetői rétegben és a középvezetők között. Az önkormányzati biztos által kidolgozott, a megyei közgyűlés által elfogadott fontosabb határozatok alapján szigorú keretgazdálkodást és érdekeltségi rendszert vezettek be az intézményen belül. Százötven fekvőbeteg-ágyat megszüntettek, a korábban három telephelyen folyó fekvőbeteg-ellátást pedig két telephelyre összpontosították. Több belső átszervezés történt, így a belgyógyászatot egységesítették, a járóbeteg-laboratóriumot pedig új helyre költöztették.
A pénzügyi megszorítások, valamint a szigorú gazdasági rend nem jelentette azt, hogy az intézmény dolgozói hátrányba kerültek volna – szögezte le Kató Gábor, hozzátéve: kifizették nekik az elmaradt ügyeleti díjakat és egyéb juttatásokat, valamint a minimálbér emeléséből fakadó többletet is. A gazdasági és műszaki területen dolgozók, valamint mindazok, akik közvetlenül nem foglalkoznak betegellátással, 2001 júliusában és októberében összesen tízszázalékos alapbéremelést kaptak.
Megtudtuk: az adósság csökkentéséhez hozzájárult az a százmillió forint, amelyet az egészségügyi miniszter nyújtott egy évvel korábbi látogatásakor. A tárca e vissza nem térítendő támogatással ismerte el az intézményben végzett munkát, az ott dolgozók kitartását. A megyei közgyűlés a kórház működését a központi telephelyen lévő műveseállomás eladásával is segítette. Az épület értékesítéséből származó bevételből 13 millió forintot az adósságállomány törlesztésére, a többit gépek és műszerek fejlesztésére, javítására fordítottak.
– Mára a dolgozók elvándorlása szinte megállt, több az új dolgozó, jelentősen javult a betegforgalom, s így a kórház teljesítménye is – szögezte le Kató Gábor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.