Lágymányos

A Lágymányos név a legenda szerint a törökök kiűzése után a Gellért-hegy környékén megtelepült rác kolónia császár által kinevezett vezetőjének, a hadnagy szónak a német megfelelőjéből alakult ki, némi torzulással. A Leutnant, azaz a „Latymann” járandósági földje, azaz a latymanos területe az, amelyből később a mai Lágymányos kifejlődött.
A főváros nyugati kapujának is nevezett XI. kerület mára kiemelten fontos közlekedési szerepet játszik Budapest életében. Idefutnak be ugyanis Európa nyugati feléről és a Dél-Dunántúlról érkező főutak, vasutak, de itt lehet átkelni Pestre az ország középső és keleti része felé, sőt területéről három Duna-híd vezet át a túloldali Pestre.
A mai Szabadság híd és a Kelenföldi pályaudvar közötti részen, azaz a Lágymányos területén a XIX. század előttről nem találhatók lakott terület nyomai. A főváros nagyszabású városrendezése első ízben a Duna vonalának szabályozásakor érintette. A lágymányosi szakasz zátonyos részének leválasztásával egy holt mederrész alakult ki. Az itt fekvő terület első jelentős rendezési terve Buda, Pest és Óbuda egyesítésekor, 1873-ban készült el a Fővárosi Közmunkatanács által. Az ekkoriban még mocsaras, vizenyős terület hasznosítására számtalan elképzelés született. Az egyik szerint a millenniumi kiállítás egy részét szerették volna idetelepíteni. Ez később – még az elmúlt években, az új világkiállítás tervei kapcsán is – újra meg újra felbukkant a városatyák elképzeléseiben. Bár mindeddig nem valósulhatott meg, de mindig hozzájárult Dél-Buda közlekedésének és területfejlesztésének felgyorsításához.

A XIX. század végére elkészült a Szabadság híd, a Bartók Béla út és a Móricz Zsigmond körtér egy része. A Szabadság híd hídfőjének kialakításakor a rakparton álló házak nagy részét és az úgynevezett Sárosfürdőt régi épületeivel együtt le kellett bontani. A mai Gellért fürdő még nem készült el, helye a képen még üresen áll. Rövidesen feltöltötték a Holt-Duna-ág medrét, amellyel jelentős szabad, beépíthető terület keletkezett. Arculata 1899-ben módosult erőteljesen, amikor a József műegyetemet (a mai műszaki egyetemet) a pesti Múzeum körútról a már feltöltött területre helyezték. Az új egyetemváros létrehozásának ötletekor került sor a Gellért tér és a mai Bartók Béla út közötti terület végleges rendezésére. Az egyetemi telep, amelynek főbb épületei – Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Pecz Samu tervei alapján – 1902–1909 között épültek fel, azóta is folyamatosan bővül. Lágymányos második szabályozási terve 1913-ban látott napvilágot, amelyben nemzetközi vásárt, kikötőt, később botanikus kertet terveztek a Boráros tér hídfője melletti területre. Pest terjeszkedésével gyártelepek és üzemek sorát telepítették ide, amelyek a második világháború után egyre inkább kiszorultak távolabbi területekre. A múlt század hatvanas éveiben itt épült meg a főváros legnagyobb panel lakótelepe, a városrész központja pedig a Fehérvári út végén álló Skála Áruház és környéke körül alakult ki. Az elmúlt években elkészült az új Lágymányosi híd és a Hungária körút folytatása. A kerület új arcát formáló beruházások közül is kiemelkedik az Info Park létesítése a Lágymányosi híd mentén, amellyel e terület súlyponti szerephez juthat a város életében.