Nagy-Britannia 2000 szeptemberében írta alá a gyermekkorúak harci cselekményekben való részvételét tiltó ENSZ-ajánlást, majd megváltoztatta a hadsereg szabályzatát. Az ügyben azonban a végső szót a parlament mondja ki, amely a törvényjavaslatot hamarosan megvitatja.
A képviselők várhatóan nem gördítenek akadályt a tervezett szabályozás elé. A szigetországban általános vélemény, hogy a britek túl sokáig tértek el az európai gyakorlattól ebben a kérdésben.
Az ENSZ-dokumentum ugyan azt is szorgalmazza, hogy a 18 évesnél fiatalabbak szolgálataira ne tartsanak igényt a világ hadseregei, Nagy-Britannia azonban ebben a kérdésben kompromisszumos megoldást dolgozott ki.
A védelmi minisztérium szóvivője a BBC-nek elmondta: a 16 és 18 év közöttiek továbbra is szolgálhatnak a katonaságnál, a haditengerészetnél és a légierőnél, és így kiképzésben is részt vehetnek. A fiatal újoncokat nem nélkülözheti a hadsereg, mert a szakszolgálati területeken sok ember hiányzik. Szavai szerint „egy fiatal rádiós vagy technikus, aki a háborús övezetbe küldött hajó fedélzetén marad, különleges feladatot teljesít”.
Nagy-Britannia a BBC szerint csakugyan nagy gondban lenne, ha száműzné a hadseregből a 16 éveseket, mert hagyományosan igen sok fiatal választja a katonai pályát, s jelenleg a brit fegyveres erők újoncainak egyharmada fiatalkorú.
A szigetországban sok évszázados hagyomány a gyerek katonák toborzása, de az utóbbi néhány évtizedben mind több bírálat érte emiatt a briteket. Sok emberi jogi csoport emelte fel a szavát például az ellen, hogy legalább ötszáz tizennyolc évesnél fiatalabb katonát vetettek be az Öböl-háborúban.
A koszovói válság rendezésében részt vevő brit kontingensben is voltak fiatalkorúak, igaz, mindöszsze ketten. Az Afganisztánban bevetett brit tengerészgyalogosok soraiból azonban – összhangban a Nagy-Britannia által aláírt ENSZ-dokumentummal – már visszavonták a fiatalkorúakat.
A csapat történetének legnagyobb meccse lesz – így várja ellenfele a Fradit
