Magasabb készültségi fok elrendelésére azért volt szükség, mert a Duna vízszintjének emelkedése tovább folytatódott. Nagy László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főtanácsosa elmondta: a Duna tegnap délelőtt Komáromnál tetőzött, majd kedd éjszaka érkezett az árhullám az esztergomi partokhoz. Várhatóan szerdán, néhány órával éjfél után ér el Budapestre az utóbbi évtized legjelentősebb árhulláma. Nagy László szerint az előrejelzéseknek megfelelően 780 centiméter körüli lesz a Duna legmagasabb vízállása, amely azonban inkább alatta lesz a megbecsült értéknek, mint felette. Tegnap reggel a Duna budapesti szakaszán 750, tíz órakor 763 centimétert mértek a vízügyi szakemberek. Az előrejelzések szerint a Duna március 30-án, Mohácsnál tetőzik, majd az árhullám elhagyja az országot. A szakember cáfolta az árhullám esetleges utánpótlásáról szóló híreket: az ausztriai Passau vízmércéje nyugati szomszédunk teljes területén stagnáló, apadó vízállásról tanúskodik. Az ausztriai hóolvadás az országban mért nagy hideg hatására szintén megállt, a fagyhatár jelenleg 500-800 méteres magasságon található.
Szilágyi Mihály, az operatív árvízvédelmi törzs vezetője hangsúlyozta: Budapest 89 kilométer hosszú árvédelmi vonalain az éjszaka is ügyeletet tartottak. A rendes üzemmeneten kívül hétfőn további száz munkatárssal dolgoztak, de a tegnapi nap folyamán, a vízszint folyamatos emelkedése miatt, a rendkívüli munkatársak létszámát százhúsz főre emelték. Rámutatott: nagyon nagy nyomás nehezedik a zsilipekre és a folyamatosan magasítottott árvízvédelmi kapukra, amelyek lehetővé teszik, hogy a víz nyolcméteres szintjéig biztonságos védelmet nyújtsanak a főváros lakosságának. A gátak szivárgása nem ad okot aggodalomra. Az operartív törzs vezetőjének véleménye szerint egysége kritikusabb esetben – akár 300-350 fős készenléti osztaggal – minden további nélkül bővíthető. Elmondta: bár az előrejelzések szerint semmi esélye sincs egy esetleges fővédvonalon bekövetkező átszakadásnak, rendkívüli állapot esetén az operatív csoport munkatársai pontos forgatókönyv alapján, felkészülve védenék a polgári lakosságot. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-nek elmondta: Pest megyében Szentendre és Kisoroszi térségében folynak jelentősebb árvízvédelmi munkálatok. Elsősorban fakadóvizek, csurgások, buzgárok elhárításán dolgoznak a tűzoltók. Kisoroszinál és Tahitótfalunál az öszszekötő úton folyik át a víz. Tanácsolja: Kisorosziba személyautóval senki ne induljon útnak. A településnél kishajó is közlekedik, a személy- és teherszállítás így meg van oldva.
A jelenlegi árhullám nagysága azonos az 1991-es árvíz magasságával, a legnagyobb jégmentes áradást 1965-ben regisztrálták a Dunán, míg az abszolút árvízi rekord 1838-ban volt: ekkor 1030 centiméterrel tetőzött a Duna jeges áradás formájában.
Megalapozatlan vádakkal üldözik a konzervatív politikusokat Lengyelországban
