A püspökladányi önkormányzat által alapított Közüzemi Kereskedelmi és Építőipari Vállalat (Közkév) 1991. január elsején kezdte meg működését. A város azzal a feladattal bízta meg a kizárólagos tulajdonában lévő céget, hogy a település közüzemi beruházásait, a helyi szeméttelep és a fürdő üzemeltetését, a közpark gondozását, valamint a lakásgazdálkodásból adódó feladatokat elvégezze. A település vezetői egy évvel később 42,8 millió forintos önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogkörrel is felruházták a vállalatot. Ennek ellenére Türmer József igazgató 1992 márciusában húszmillió forintos kölcsönt vett fel. A hitelnek mind a két esetben ugyanaz, a város tulajdonában lévő ingatlan volt a fedezete. Az önkormányzat a hitel felvételét ellenezte, s nemcsak a jelzálogjog bevezetését, de a tranzakcióhoz szükséges készfizető kezességet is megtagadta. A 20 millió forintot a bank ennek ellenére mégis kiutalta, a Közkév pedig fizetésképtelenségre hivatkozva három hónappal később, 1992. július 15-én jogutód nélkül megszűnt. Türmer József ellen mindezért a polgármesteri hivatal fegyelmi eljárást indított, és az állásából azonnali hatálylyal elbocsátotta.
Vollay Ferenc felszámolóbiztos ezután a jelzálogjog bejegyzése céljából pert indított az önkormányzat ellen, a bank pedig a hitelszerződésből eredő követeléseit átruházta a helyi Haladás Áfészre, amelynek főkönyvelője jelenleg is Kiss Zoltán, a helyi MSZP-szervezet egyik vezető politikusa. A püspökladányi szocialisták a szakértelmét azzal honorálták, hogy 1994 és 1998 között az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke lett. Kiss Zoltánnak tehát kellő ismeretei voltak az önkormányzat gazdasági helyzetéről, az áfész vezető munkatársaként pedig abban volt érdekelt, hogy a várossal szemben fennálló követeléseket cége megkapja.
Gál Károly, az áfész elnöke 1996. május 6-án levelet írt Molnár László polgármesternek, és az akkorra már a kamatokkal együtt 56,4 millió forintra duzzadt összeg megfizetését kérte. Az önkormányzat ezt megtagadta. A képviselő-testület arra hivatkozott, hogy a Közkév által felvett hitelre nem vállaltak kezességet, a jelzálogjog bejegyzését is elutasították, így semmi közük az adóssághoz. Három nappal később az áfész a követelést engedményezési szerződés keretében továbbadta a berettyóújfalui Peroktáv Mgtsz-nek. 1999. augusztus 25-én azonban a Haladás Áfész ezt az engedményezési szerződést visszavásárolta, és még ezen a napon a szegedi Platán Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.-nek adta el. A Platán nem sokkal később átalakult, az új neve Coop-Szeged Rt. lett, amely december 14-én a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál beperelte a püspökladányi önkormányzatot, és a követelés megfizetését kérte. A pert első fokon 2000. március 7-én megnyerte. A városi képviselő-testület ezután rendkívüli ülést tartott. A jegyzőkönyv szerint „az önkormányzat megállapítja Kiss Zoltán szocialista képviselő erkölcsi és politikai felelősségét abban, hogy a Haladás Áfész a Közkév tartozását az önkormányzattal szembeni érvényesítés céljából felvásárolta, majd ismét piacra vitte. Az önkormányzat felszólítja Kiss Zoltán szocialista képviselőt a mandátumáról való lemondásra”. Kiss azonban nem mondott le.
Az önkormányzat nem fogadta el a bíróság ítéletét, és fellebbezett. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a Coop Rt.-nek adott igazat, és a 20 millió forintos tartozás, valamint a kamatainak a megfizetésére – összesen 105,4 millió forint – kötelezte a várost.
Arnóth Sándor, a város fideszes országgyűlési képviselője szerint az MSZP holdudvara Püspökladány idei fejlesztési forrásainak harmadát „nyúlta le”. A 105,4 millió forint kifizetése miatt nem tudják korszerűsíteni a sportcentrumot. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy az ügyben ugyancsak érintett Molnár László jelenleg az MSZP országgyűlési képviselőjelöltje. Kiss Zoltán lapunknak azzal az indokkal hárította el a nyilatkozattételt, hogy az önkormányzat megtárgyalta az ügyet, a püspökladányiak pedig erről megfelelő tájékoztatást kaptak.
A nyáron elapadt a Tisza + videó
