Mérlegen a kórházak adósságállománya

Áprilisra készül el az Egészségügyi Minisztérium legújabb felmérése a hazai kórházak adósságállományáról. Tavaly az év közepén 12-13 milliárd forint volt az egészségügyi intézmények tartozása, s becslések szerint havonta 300-400 millióval nőhetett ez az összeg.

A szaktárca a kórházak tartozásával kapcsolatos adatokat június 30-i és a december 31-i állapot szerint összesíti. A kérdőívek beérkezése folyamatos, április első felében elkészül a tavaly év végi adatok összegzése – tudtuk meg Ivády Vilmostól, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkárától. A 168 hazai egészségügyi intézmények közül rendszeresen mintegy 150 kórház közli a lejárt szállítói tartozásokra vonatkozó adatokat. Az elmúlt évi statisztika szerint 12-13 milliárd forint a kórházak lejárt szállítói tartozása, de a szakemberek szerint mindez még nem utal egyértelműen gazdálkodási problémára, hanem részben arra, hogy a vevők a számlák késedelmes kifizetésével szeretnek kamatmentes hitelhez jutni a szállítóktól. Egyes szakmai szervezetek tavaly úgy becsülték, hogy havonta egymilliárd forinttal nő ez a tartozástömeg, de a minisztériumi adatok szerint 300-400 milliós lehetett a tényleges növekedés.
– Az elmúlt egy-két évben valóban jelentkezett adósságállomány-növekedési tendencia, de 4-5 év távlatában nem ez a legrosszabb arány – szögezte le Ivády Vilmos. Elmondta: 1998-ban a kórházak szállítói tartozása 3,2 százalékát tette ki a kórházak árbevételének. A viszonyított adósságállomány 1998-at követően folyamatosan csökkent, s 2001-ben kezdett megint növekedni. A helyettes államtitkár elmondta: továbbra is koncentrált a kórházak adóssághelyzete, ami azt jelenti, hogy bizonyos kórházi körökre jellemző az adósság, s az intézmények tíz százaléka rendelkezik az összes adósság hatvan százalékával, miközben a kórházak egyharmada nem rendelkezik semmiféle adóssággal. Az országos intézetek 40, a megyei intézmények 49, a városi kórházak 32 százalékának nem volt a tavalyi év első felében adóssága. Mivel az intézmények jelentős része nem tartozik – miközben azonos körülmények között gazdálkodnak –, előtérbe került a menedzsmentek felelőssége. – Az, hogy az adósságállomány zöme menedzsmenti problémára vezethető vissza, nem azt jelenti, hogy nincsen szükség többletforrásra az egészségügyben. Szükség van rá, csak be kell foltozni a lyukas perselyt – szögezte le a szakmapolitikus.