Bár csak egy éve tölti be az agrárminiszteri posztot, és a kormányzati ciklus is a végéhez közeledik, mégis azt gondolom, hogy a hivatalában eltöltött idő alatt is megfelelő rálátása volt a minisztérium négyéves munkájára. Hogy értékeli azt?
– Ha valaki ennyi időt eltölt egy új munkahelyen, akkor illő, hogy folyamatában lássa a történéseket. Elmondhatom, hogy a polgári kormány hivatalba lépését követően jó irányú folyamatok indultak el, amelyek 2001-ben felgyorsultak. Ekkorra érett be az elkezdett munka. Az 1998-ban hozott kormányzati elképzelések egy része a következő három év alatt megvalósult. 1998–99-ben, a földalapú támogatás elindulásakor kialakították a nyilvántartási rendszert, ami jövedelemkiegészítést jelent a gazdáknak, és áttekinthetővé teszi Magyarország termőterületének több mint 80 százalékát.
– A maradék húsz százalékra ezek szerint nincs rálátásuk?
– De igen, ám azok általában egy hektárnál kisebb területek. A regisztrációs kötelezettség azonban csak az egy hektárnál nagyobb területekre vonatkozik. Megindult az állatállomány egyedi és tartós megjelölése is, ami élelmiszer-biztonsági szempontból fontos. Elkezdődött a nemzeti agrár-környezetvédelmi program kidolgozása is, amely ebben az évben kap igazi értelmet, hiszen most már pénz is áll mögötte. A pályázatok elbírálását közel vittük a termelőkhöz, a százmillió forint bekerülési érték alatti pályázatokat a megyei FM-hivatalokban bírálják el. Beindult a gazdahitelprogram, és az itt gondot jelentő kifizetéseket átütemezték. Lényeges a SAPARD-program megindulása is, amelynek meghatározó részét az FVM-nek kell végrehajtania. Amikor ide kerültem, a folyamatot meggyorsítottuk, már mind a hét regionális irodát átadtuk, az akkreditáció belátható időn belül befejeződik, és kiírjuk a pályázatokat. A folyósítható pénzek sem vesznek el, mert az unió valamennyi csatlakozó ország esetében kiterjesztette a 2000-es pályázati pénzek felhasználását 2002. december 31-ről 2003. december 30-ig. Ennek ellenére érvényben van az utasításom, hogy továbbra is úgy kell dolgozni, mintha ez a meghosszabbított határidő nem létezne.
– Mit jelent a hivatal akkreditációjának belátható időpontja?
– Az első fél év végét. Június végére ki kell írni a pályázatokat.
– A SAPARD-dal elérkeztünk a vidékfejlesztéshez. E területen mit tett és ért el a tárca négy év alatt?
– Elindultak a vidék- és területfejlesztési programok, évi 24 milliárd forintnyi értékben. Megalakultak a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek. Külön lehetőségek nyíltak az öt leghátrányosabb helyzetű megye felzárkózására. Megalakult a 200 kistérség, amelyek munkáját az EU is példaértékűnek tartja. Ha pedig számokat akarok mondani, akkor 22 törvényt fogadtak el a tárca előterjesztése alapján, valamint 65 kormány- és több mint négyszáz miniszteri rendelet született a ciklus alatt.
– De ha nem tévedek, akkor nem a minél nagyobb számú törvény és rendelkezés meghozatala volt a legfőbb cél?
– A polgári kormány a családi gazdaságok támogatását tűzte ki célul. Ennek a törvényi előkészítési munkája is az elmúlt évben ért a célegyenesbe. Emellett olyan látványos gazdasági fejlődés indult be a mezőgazdaságban, amelyet abszolút számok bizonyítanak, hisz 180 milliárd forinttal nőtt a termelési érték. Eközben 1,5 milliárd euró aktívumot ért el az élelmiszer-gazdaság (a nemzetgazdaságon belül egyedüliként), 150 milliárd forintnyi új beruházás valósult meg tavaly, és létrejöttek a családi gazdaságok.
– Nekik milyen jövőt jósol?
– Ez a a régi-új gazdálkodási forma most valóra válthatja lehetőségeit. Ebben biztos vagyok, sok más dologgal egyetemben.
– Mire gondol pontosan?
– Biztos vagyok abban, hogy Magyarországon ma gazdasági csoda történik. Gazdasági fejlődésünk jó irányba halad, és a polgárosodás folyamata a mezőgazdaságban élőket is magában foglalja. Ezt megérezték az emberek is, eddig több mint nyolcezer regisztrációs kérelem érkezett, de ez naponta nő. Természetesen a családi gazdaságok szerepe sokkal nagyobb, mint azt az ellenzék állítja. Az MSZP programjában nemrégiben például a családi gazdaságok támogatásáról beszéltek. Holott korábban egy parlamenti vita alkalmával Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság alelnöke még lemondásra is felszólított, ha nem vonom vissza az agrártörvénycsomagot. Csakhogy az agrártörvénycsomag adta meg a lehetőséget arra, hogy a családi gazdaságok létrejöjjenek. Akkor most hol tartunk? Hisz ha visszavonjuk az agrártörvénycsomagot, akkor nincs családi gazdaság, és akkor az ellenzék mit akar támogatni? Valamelyik nap pedig Horn Gyulát hallottam, mikor megkérdezték tőle, mely törvény volt a leginkább jobboldali a ciklus alatt, akkor ő a Nemzeti Földalapot említette. De hát e földalap nélkül a családi gazdaságok kialakításának megint nincs reális esélye.
– Csakhogy a családi gazdaságok már kialakultak amikor a földalap csupán előtársaságként működött, és az eddig megalakult családi gazdaságok kialakulásában vajmi kevés szerepe volt.
– Nem is kellett, hogy legyen, sehol sincs leírva.
– De az előbb említette, hogy földalap nélkül a családi gazdaságok léte nem biztosítható.
– Családi gazdaság úgy is alakulhat, hogy nincs egy talpalatnyi földje sem, de a működéshez földre van szüksége. Földhöz a családi gazdaság nem feltétlenül a földalaptól jut, de az segíti földhöz jutását. Hiszen a földalap joga és kötelessége, hogy az állami tulajdonban lévő földeket karbantartsa, haszonbérletre és eladásra felajánlja, elsősorban a családi gazdaságoknak. A családi gazdaságok létrejöttéhez különösebb tőke sem kell, de a működésükhöz szükséges, hogy legyen mögöttük kedvezményes hitel- és kamatlehetőség. De nagyon fontos, hogy ezt a pénzt jól használják fel. E kedvezményes hitelek kihelyezése március 4-én elkezdődött, az első kifizetések 6-án megtörténtek. Itt ugyan a családi gazdaságokra hegyeztük ki a dolgot, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar mezőgazdaságnak más szereplői is vannak, és rájuk is szükség van. A kedvezményes hitelt a kis- és középvállalkozások is felvehetik. Számításaink szerint lesz akkora igény, hogy a 200 milliárd forintnyi hitellehetőséget ki fogjuk, ki fogják használni. Az állami támogatás 195 milliárd, ha hozzáadjuk a családi gazdaságoknak folyósított 10 milliárdot, akkor 205 milliárd. Persze tudom, hogy e két formát nem lehet összeadni, hisz az egyik hitel, a másik állami támogatás, de mégis csak 400 milliárdos anyagi lehetőséget teremt a gazdáknak évente.
– A családi gazdaságoknak tőkét biztosítanak, a termelők azonban jövedelmük növekedését is szeretnék elérni. Van arra lehetőség, hogy ez bekövetkezzen?
– A mezőgazdasági jövedelmek kiszámíthatóságához kellenek a biztos, egyértelmű piaci lehetőségek. Az unió joganyagának körülbelül fele az agráriummal foglalkozik, és mezőgazdasági szabályai és rendtartása más, mint jelenleg a miénk. Mi az állami támogatások preferálásával szeretnénk olyan irányba mozdítani termelőink gondolkodását, hogy az EU-ban nagyon jól eladható termékeket állítsanak elő.
– Például?
– Például itt van az agrár-környezetvédelmi program, amelynek egyik pontja segíti az ökoló-giai gazdálkodási támogatást, illetve az ökotermékek előállítását. Az itt előállított termékek 90 százaléka emelt fővel megy az EU-ba, mert megfelel a követelményeknek. Persze a magas követelményeket említve nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kínai csirkét is az unióból kaptuk. Az előírt szinteket mi betartjuk, az unió nem mindig. Az antibiotikummal szennyezett csirkét is hivatalos uniós igazolásokkal hozták be az országba!
– Az EU-ban nagy szerep jut a termelői értékesítő szövetkezeteknek (tész), amelyek piaci pozícióba kerülve diktálnak a kereskedőknek. Ma ebből nálunk csak néhány van. Lesz e több, segítik-e őket?
– Nálunk tizenhét tész működik, még csendben. Az EU-ban azonban a tészek a piacszabályozás részei, rajtuk keresztül kapják meg a támogatásokat a termelők. Ezért támogatjuk a tészek kialakítását, mert szükség van rájuk, elsősorban a zöldség- és gyümölcs- vertikumban, ahol nincsenek EU-kvótáink, és a magyar élelmiszer-biztonsági igazolásokat teljes egészében elfogadja az unió. Ezért nem állhat elő az a helyzet, hogy a tészek hiánya miatt bármilyen hátrány érje a magyar termelőket. De ehhez a termelőknek is el kell hinniük, hogy tészek nélkül ez nem érhető el.
– Mégsem alakítanak elegendőt.
– Sokszor azért nem, mert az új földtulajdonosok nincsenek meggyőződve szükségességükről. Ezért kell a személyes találkozás, az országjárás, amelyet a minisztérium dolgozói folytatnak. Tájékoztatni kell a gazdákat az unióról, én például minden előadásomon elmondom, hogy az unió agrárbürokráciája minden képzeletet felülmúl, ezért ne ringassák abban magukat, hogy egyszerűen megy a csatlakozás. Lesz olyan terület, ahol egyszerűsített ügymenet lesz, de ahhoz, hogy eredményesen tudjanak termelni, állandóan tisztában kell lenniük a piaci és a jogszabályi eseményekkel, változásokkal. Ezt a folyamatot a támogatásokkal csak egy bizonyos szintig lehet megfelelően irányítani. Ha a tészek nagyobb számban megalakulnak, akkor lehet esély érdekérvényesítésre, márpedig arra az EU-ban nagy szükség lesz. Az lenne az igazi, ha szövetkezeti alapon élelmiszer-feldolgozókat is létrehoznának a termelők, mert nagy perspektíva előtt áll a magyar mezőgazdaság, és nekik nem szabad kishitűnek lenniük. E lehetőségekből a gazdák a múlt évben már megéreztek egy kicsit.
– A lehetőség ellenére nem gondolja úgy, hogy lassan indul be ez a gépezet?
– A mezőgazdaságot nem lehet az időjárástól elvonatkoztatni, én mégis ennek az ellenkezőjét érzem. Tavaly a meteorológiai téllel nagyjából együtt indult be a változást elősegítő törvények meghozatala, december 18-án elfogadta a parlament az agrártörvénycsomagot, másnap a családi gazdaságokról szóló rendeletet, a két ünnep között pedig meghoztuk a kedvezményes hitelekről és kamatokról szóló rendelkezést. Január elsején elkezdődött az országjárás, tájékoztattuk a lehetőségekről a vidék népét, március 4-én, rögtön a tavasz kezdetén pedig beindult a kedvezményes hitelek folyósítása és a kamattámogatás. Szűk négy hónap alatt azért ez jó eredmény, amiért én továbbra is optimista vagyok.
– Visszatérve a családi gazdaságokra, látható, hogy nem minden megyében ugyanakkora az érdeklődés irántuk. Mitől függ a területi megoszlás?
– Attól, hogy mennyire agrár- megye egy megye, illetve, hogy hogyan állnak az emberek tőke és hitel dolgában. Nem igaz az egyik pártvezető által oly gyakran hangoztatott „grandfarmok” létrejötte, hogy külföldieknek adják el a magyarok a termőföldjüket. Akik ezt elhiszik, azoknak csak azt tudom mondani, hogy menjenek be a földhivatalba, és tudják meg ott, hogy a föld adásvételénél és haszonbérleténél milyen sorrendiséget kell betartani. Ott a külföldiek nem szerepelnek.
– De léteznek kiskapuk, amelyeket a külföldiek, illetve az érdekkörükbe tartozók, nekik dolgozók kihasználnak.
– Hallottunk mi is róluk, de Magyarországon jogrend van. Az ügyészség, a földhivatal által kezdeményezett eljárások számának emelkedése várható, hisz külföldiek termőföldvásárlására a magyar jog nem ad lehetőséget. Aki gazdálkodóként regisztrálva van, és szeretne földet venni, és tudja, hol van az ő körzetében jogtalan földhasználat, az értesíteni fog bennünket. A már három éve itt élő és gazdálkodó külföldiek természetesen vásárolhatnak földet, de számuk – értesüléseink szerint – nem éri el az ötvenet. Kiskapuk természetesen adódhatnak, ezek nyilvánosságra hozatalára nagy szükség van. Komoly, visszatartó erő lesz, hogy településenként átlagosan két családi gazdasággal lehet számolni, és egyre nagyobb az igény a termőföld iránt, ami a földárak emelkedését is indukálja. Ami nem baj, mert az EU-ba ilyen földárak mellett nem szabad belépni, és ha a hétéves derogációs időszak alatt fenntarthatjuk szabályozásunkat, akkor a magyar földárak elérik az uniós szintet.
– Nem gondolja, hogy a földárak emelkedése hátráltatja a családi gazdaságok kialakulását?
– Nem, mert egy-egy családi gazdálkodó 300 hektár termőföld megvásárlására igényelhet hitelt, nagyon hosszú futamidő mellett. Persze az uniós gazdasági viszonyokból nem vonhatjuk ki magunkat, így szinte természetes, hogy emelkednek a földárak. Lényeg, hogy megvannak mögöttük a vásárláshoz szükséges hitellehetőségek.
– Néhány térségben viszont nincs eladó föld, ha van is, azt visszatartják a tulajdonosok, csak a bérleti szerződések élnek, amelyek adott esetben elővásárlási joggá léphetnek elő, ezért az ember akkor sem tud földet venni, ha akar.
– Nincs igaza, a haszonbérlet nem váltható át elővásárlási joggá.
– De ha egy családi gazdálkodó bérel földet…
– Akkor az az övé lesz!
– De azt nem most adják el neki, hanem akkor, amikor az unióba belépünk, és emeltebb áron.
– Ezek valós problémák. Van spekuláció is, ezért a Magyar Nemzeti Földalap egyik funkciója, hogy ezt megakadályozza. Sajnos a földalap nem egyértelmű és tiszta rendszerben kezdi meg a működését. Kusza földviszonyok alakultak ki 1990 után, hiszen termőföldet külföldi is sokáig vásárolhatott. Azt is tudjuk, hogy a földhaszonbérletekkel kapcsolatban is voltak anomáliák, gondoljunk a zsebszerződésekre, vagy a haszonélvezeti jog bejegyzésére gazdasági szervezetek részére, külföldiek részére írt, juttatott haszonélvezeti jogra. De ezek a folyamatok lassan, hosszú évek alatt letisztulnak. Mi most jó úton indultunk, ezt kell követni.
– Az EU közös állásponttervezetében 25 százalékban szabta meg a közvetlen kifizetések nagyságát, és tízéves átmeneti időszakot javasol. Erről mi a véleménye?
– Nem pénzről, hanem az azonos versenyfeltételekről van, lenne szó. Ha azokban részesülnénk, akkor a magyar gazdáknak nem lenne félnivalójuk, már csak azért sem, mert az unió agrárreformjakor a piaci szempontokat kívánják erősíteni a támogatások csökkentése mellett, és az egységes piacba nem illik bele a diszkrimináció.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy a csatlakozás időpontjában azonosak lesznek a versenyfeltételek?
– Csak ezt tartanám elképzelhetőnek, akkor is, ha számolnunk kell egy maximum 2006-ig tartható átmeneti időszakkal.
– Sokan sürgetik az uniós rendtartás bevezetését, elsősorban a gabonaszektorban. Várható ennek a megtörténte?
– Február végén indult el a tárcánál egy ilyen irányú munka. Viszont arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy bizonyos rendtartásokat nem szabad idő előtt bevezetni. Például a szőlő esetében sem, hiszen csak tavaly derült ki pontosan, mekkora a szőlőterületünk. Ezért a politikánk a szőlő esetében a telepítések ö
Megalapozatlan vádakkal üldözik a konzervatív politikusokat Lengyelországban
