Hozzájárult a Szabadság téri szovjet katonai emlékmű elbontásához a Fővárosi Közgyűlés a csütörtöki ülésén. Az elbontást csak abban az esetben engedélyezi a főváros, ha az emlékművet a mélygarázs építésének befejezése után eredeti állapotában visszaállítják a Szabadság térre. A közgyűlés ülésén a MIÉP a szovjet emlékmű helyett inkább az ereklyés országzászló visszaállítását szorgalmazta. Ez utóbbi azért nem lehetséges, mert az orosz állammal kötött megállapodás értelmében a katonai emlékművet a magyar államnak kell gondoznia, és jelenlegi helyén megőriznie.
Dancsecs György MIÉP-es képviselő úgy vélekedett, hogy az obeliszket méltó és nyugodt módon át kellene szállítani a többi kommunista emlékműnek is helyet adó budapesti szoborparkba. Véleménye szerint Magyarország közterein nincs helye szovjet emlékműveknek. A Fidesz-frakció részéről pedig azt indítványozták, hogy a szovjet emlékmű feliratát változtassák meg. A közgyűlés baloldali többsége azonban leszavazta az ellenzéki előterjesztéseket. Az Orosz Föderáció kormánya egyébként még mindig nem járult hozzá a szobor ideiglenes áthelyezéséhez, mondván, hogy a magyar kormány garanciájára vár. A kabinet azonban már korábban felhatalmazta a Honvédelmi Minisztériumot a garancia megadására, amely teljesítette is a kérést. Ez azonban nem volt elegendő az orosz félnek, jelenleg a Külügyminisztérium állásfoglalását, garanciáját is várják. A beruházás befejezése emiatt hónapokat csúszik.
Ugyancsak támogatta a közgyűlés többsége a Városháza hátsó udvarának kereskedelmi célú hasznosítását. A döntés értelmében hamarosan közbeszerzési eljárást írnak ki egy 850 férőhelyes mélygarázs és egy irodaház építésére az érintett kerületben. A felszín alatti létesítményre a majdani beruházóval akár 100 évre szóló bérleti szerződést is köthetnek. Mint ismeretes, a korábbi tervek szerint a mélygarázs fölé egy parkot építettek volna, erről azonban a közelmúltban letett a városvezetés. Atkári János, a pénzügyekért felelős szabad demokrata főpolgármester-helyettes indoklása szerint azért, mert az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színház helyett végül park került a felszínre. A városvezető elmondta, hogy az Erzsébet téri park megépítését és a városháztömb kereskedelmi célú hasznosítását az V. kerületi önkormányzat kérte a fővárostól.
Az ellenzék a közgyűlésen kifogásolta azt is, hogy az előterjesztést több bizottság nem tudta megtárgyalni. Így például a tulajdonosi bizottság sem foglalkozott az anyaggal. A jogi bizottság megtárgyalta ugyan az előterjesztést, ám annak csak néhány pontját támogatta. Mohosné Bortlik Eszter bizottsági elnök tudatta: előkészíttetlennek, koncepciótlannak tartották az anyagot. A Károly körúti üzletsorral kapcsolatban elhangzott: 2004-től kártérítés nélkül is ki lehet költöztetni a bérlőket, ezért a főváros egyelőre nem tárgyal velük. A Fidesz–MDF–MKDSZ- és a MIÉP-frakció a közgyűlés ülésén is a park létesítését szorgalmazta a Városháza udvarára, ám ennek ellenére az MSZP–SZDSZ többségű testület a kereskedelmi hasznosítás mellett foglalt álást.
Néhány ellenzéki képviselő támogatásával a közgyűlés elfogadta a Kőbányai úti csatornaépítés engedélyokiratát. A 932 millió forintos beruházás költségéből 760-at a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. biztosít. A csatornaépítést követően, várhatóan még az év végéig elkészülhet a Kőbányai úti 1,2 milliárd forintos útrekonstrukció is, amelyhez a X. kerület 400 millió forinttal járul hozzá.
origo.hu
A magyar soros elnökség kiemelkedő eredményt ért el
