A cseh politikusok körében mély ellenérzést váltott ki az Európai Parlament külügyi bizottságának Csehországot értékelő jelentéstervezete, amely nagy teret szentel a Benes-dekrétumoknak. A tervezet egyebek közt azt írja a dekrétumokról, hogy azok diszkriminálták a németeket és a magyarokat, következményeikkel elindítottak egy folyamatot, amely során megfosztották őket jogaiktól, és elűzték őket otthonukból. A jelentés, ha az Európai Parlament jóváhagyná, az EU legkeményebb támadását jelentené a dekrétumok ellen, állítja a cseh sajtó.
Jan Zahradil, a képviselőház külügyi bizottságának alelnöke szerint a határozati javaslat csehellenes és az Európai Parlament egyes öntelt képviselőinek felfogását tükrözi, miszerint ez a testület saját szája íze szerint értelmezheti a történelmet. Ales Pospisil külügyi szóvivő szerint a dekrétumok elemzéseiből nem derült ki, hogy azok nem lennének összhangban a koppenhágai kritériumokkal. Prága úgy látja, a jelentéstervezet, amely júniusban kerülne az EP plénuma elé, figyelmen kívül hagyja a dekrétumokat „kihűltnek” tekintő cseh véleményt, valamint a kérdést végérvényesen lezáró 1997. évi cseh–német nyilatkozatot is.
A dekrétumokkal kapcsolatos cseh állásfoglaláson semmit sem változtat Bern Posselt szudétanémet vezető bocsánatkérése, mondta Vladimir Spidla, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke.
Megalapozatlan vádakkal üldözik a konzervatív politikusokat Lengyelországban
