Szent Kristóf, a védelmező

Szavahihető őrzői az utcanevek a város történetének. E szerény „emlékművek” többnyire közömbösen hagyják a járókelőket, pedig némelyikük valóságos kortörténeti dokumentum, védelmet élvez, azaz megváltoztatására – elvileg – soha nem kerülhet sor. Erre vonatkozó álláspontját a Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1902-ben határozatba foglalta, majd 1928-ban újra leszögezte, hogy „hagyományőrző, meggyökeresedett elnevezések meg nem változtathatóak”. E gondolatok érvényesülése a 60-as, 70-es években nem volt mindig zökkenőmentes: a Nádor utca például évekig Münnich Ferenc nevét viselte… Néhány utca ez idő tájt mégis megkapta a különleges jelzést, a művész tervezte magyarázó táblát, amely tömören megfogalmazta, képi formába sűrítette a legfontosabb tudnivalókat, olykor rövid szöveg, felirat kíséretében.
A belvárosi Kristóf tér 4. számú házára 1974-ben került fel Asszonyi Tamás szobrászművész munkája. Egymásra rakott, szabálytalan kőtömbökből – amelyek lebontott, szétszórt, de megmentett és alkalmilag összeállított mű képzetét keltve a megmaradás tényére utalnak – nagyvonalúan, összefogottan mintázott kettős vállkép emelkedik ki. Kristóf (Christophoros – a Krisztus-vivő) átszellemült, archaikus mosolya időtlen. Bal vállán könyököl a gyermek.
A Váci utca sarkán 1791-ben Schwachhofer Ignác építkezett, és megnyitotta a Nagy (Szent) Kristófhoz címzett patikáját. Pártfogójáról, aki a tizennégy segítő szent egyike és – többek között – az orvosok patrónusa, cégérül hatalmas képet festet. „Ki Szent Kristóf képére tekint, azon nap gonosz halál nemével nem fog kimúlni” – tartja a hagyomány. A házat néhány évtized múlva Hild József Birly Ede Flórián orvosdoktor számára újjáépíti. (A konzervatív nézeteket valló professzor egyébként a szülészet tanára volt a pesti egyetemen. Tőle „örökölte meg” a tanszéket 1855-ben Semmelweis.) 1833-ban a képet Kristóf hatalmas méretű szobra váltja fel. Alkotója az egykori pesti városháza attikaszobrait faragó Bauer Mihály.
„Városunk a’ kőszobrokban nyilvános helyeken teljességgel szűkölködik, nem kellemetlen tehát éppen a’ legjártasabb utcza homlokán ilyes óriási műnek szembe tünése” – írja a honművész.
Az „óriási mű” a két emelet – négy öl és egy láb – magas körplasztika „az előtte egybe sereglő sokaságtól mindegyre bámultatik”, sőt a leleplezésen Pest és Buda elöljárói is megjelentek.
1843-ban a teret is a szoborról nevezik el. „Azon kis piacz, melly a’ Váczi utczában a’ Kis-híd és Hajó-utcza keresztbe folyása által képződik, ezentul a nagy Kristófról Kristóf terének fog neveztetni” – írja a Regélő Pesti Divatlap.
Birly doktor házát 1909-ben lebontották. Nagy Kristófot három darabba fűrészelve a központi városháza egyik udvarára szállították. Helyére dombormű került, de miként a szobor, az idők folyamán az is elpusztult. A régi kép, a festett fatábla még megvan a Kiscelli Múzeum gyűjteményében.