Milyen fejlődésen ment keresztül a társaság az utóbbi három évben?
– A cég üzleti aktivitásának növekedése leginkább az egyes években kötött garanciaszerződések számának és a kezességvállalások öszszegének alakulásával jellemezhető. Eszerint 1999. január 1. és 2001 vége között a HG Rt. 231 milliárd forintnyi hitel felvételét segítette elő 181 milliárd forintnyi garancia vállalásával, amelynek következtében 13 ezer kezességvállalási szerződés megkötése vált lehetségessé. A szerződések száma – az 1998-as évihez képest – több mint ötszörösére, a kezességvállalások volumene pedig több mint háromszorosára nőtt. 2001-ben egy év alatt 40 százalékkal több kezességvállalási kérelmet bíráltunk el, mint 1993 és 1999 között összesen. Arra számítunk, hogy ez a dinamizmus ebben az évben is folytatódik, hiszen idén az első három hónapban 1300 szerződésben 26 milliárd forintnyi hitelhez húszmilliárd forintnyi garanciát vállaltunk.
– Miben látja e növekedés okait?
– A gazdaságpolitikai környezet kedvező változása mellett elsősorban abban, hogy új kockázatkezelési politikát alakítottunk ki, amelyben figyelembe vettük, hogy a kisebb összegű hitelek sokkal kevesebb kockázatot hordoznak. Ezen vállalkozások garanciabírálatánál olyan egyszerűsített rendszert alakítottunk ki, amelynek eredményeképpen három–öt munkanap alatt döntünk egy kérelemről. Egyszerűsítettük az ehhez tartozó kérelmi nyomtatványokat is. Mindez sokkal kevesebb adminisztrációt jelent a vállalkozások és a bankok számára egyaránt. A bankokkal összesen tizenkilenc csomagról szóló megállapodást kötöttünk, standardeket alakítottunk ki, amelyek alapján a pénzintézetekkel közösen állapítjuk meg a bírálati rendszert. Ez a szisztéma nagyon rugalmas, hiszen ahol kell, szigorítunk, ahol lehet, lazítunk a feltételeken.
– Változtattak-e a díjtételeken?
– 2000-től kedvezőbb díjrendszert vezettünk be, a kezesség igénybevétele olcsóbbá vált. Társaságunk a bírálatért felszámított kezelési díjat megszüntette, és jelentősen csökkentette a garanciadíj-tételeket: legnagyobb mértékben az éven belüli kezességeknél háromról fél százalékra, de az éven túli kezességi díjat is mérsékeltük. Segíti munkánkat, hogy megvásároltunk egy informatikai, pénzügyi előrejelző rendszert. Az új szoftver képes arra, hogy néhány adat bevitele után olyan érzékenységi vizsgálatot végezzen, amely jó alapot ad a további elemzési munkához.
– Mit tart a legnagyobb eredménynek?
– Szerintem rendkívül fontos, hogy a Gazdasági Minisztérium (GM) segítségével elértük a kormánynál, hogy a vállalkozók 50 százalékos garanciadíj-támogatásban részesülnek a 40 millió forint alatti hiteleknél.
– Tavaly közreműködtek a garanciaszövetkezetek létrejöttében is. Hogyan került erre sor?
– Tudatos munka volt az érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolatteremtés. Együttműködést kötöttünk a Kisvállalkozók Érdekvédelmi Szövetségével, és elősegítettük az önkéntes, kölcsönös garanciaszövetkezetek megalapítását. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közös finanszírozási konstrukcióban segítjük a mikrohitel kihelyezését. Kapcsolatba kerültünk a kamarákkal is, így közreműködünk a Széchenyi-kártya-programban. Mindezen túl részt vettünk a Pénzügyminisztériummal és hét bankkal közösen a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. megalapításában, amely az ötven főnél kevesebb embert foglalkoztató és 700 millió forintnál alacsonyabb árbevételt elérő cégek részére kíván tőkét juttatni. Ha a tőkebefektetésekhez hitel is kapcsolódik, ezt készek vagyunk garanciavállalással támogatni.
– Hogyan ítéli meg, szükséges-e az ilyen társaságok létrehozása?
– Úgy gondolom, szükségességét a piaci igények igazolták, sőt már sokkal korábban kellett volna elkezdeni. Régebben ahelyett, hogy tőkét juttattak volna a társaságoknak, a bankok hiteleket adtak – lásd E- és Start-hitelek –, pedig a pénzügyi kölcsönnek nincs klasszikus tőkepótló funkciója. Nem véletlen, hogy a magyar vállalkozások jelentős része tőkehiánnyal küzd, ami rontja a hitelképességüket. Az államnak mindenképpen komoly szerepet kell ebben vállalnia, mivel Magyarországon az előző negyven évben nem alakult ki az a jómódú, gazdag réteg – az „üzleti angyalok köre”–, amely tőkeerős befektetőként jelenhetne meg.
– Mekkora a vissza nem fizetett hitelek állománya?
– Tavaly 3,6 milliárd forintnyi kezességet fizettünk ki, amelyhez 2,5 milliárd forintos állami viszontgaranciát vettünk igénybe. Ezen túl 30-35 százaléka megtérült a biztosítékokból. A garanciavállalások jelentős bővülésével szükségszerűen együtt járt a bukások számának és összegének növekedése is. A beváltott garanciák összege azonban 1999 és 2001 között jelentősen elmaradt a tervezettől (a három év alatt összesen nyolcmilliárd forint volt), és az ehhez kapcsolódóan igénybe vett viszontgarancia minden évben kisebb a költségvetési törvényben szereplő előirányzatnál.
– Mit tartalmaz az idei üzleti tervük?
– Üzletpolitikánk fő célja változatlanul a garanciavállalások számának és összegének növelése, mivel a HG Rt. által garantált hitelek igénybevételével erősödhetnek a hazai kis- és középvállalkozások, javulhat a szektor versenyképessége.
– Újabb banki csomagok előkészítésén is dolgozunk. Azzal számolunk, hogy a 2001. év végi 101 milliárdos garanciaállomány az idei esztendő végére 120 milliárd forintra nő. A 2002-es új garanciavállalások túlnyomó része várhatóan a 20-30 millió forint alatti hitelekhez fog kapcsolódni. Az idei évtől lehetőség nyílik nagyobb összegű hitelek garantálására is, így intenzívebben támogatjuk a Széchenyi-tervet, mivel a pénzügyi kormányzat segítségével elértük, hogy az egy ügyfél részére vállalható maximális garanciaöszszeg 400 millióról 600 millió forintra emelkedjen.
– Várható-e valamiféle újdonság?
– Csatlakoztunk a Széchenyi-kártya-programhoz, ami önmagában nagyon nagy feladatot jelent a cégnek. Az államilag támogatott program az egyéni, mikro- és kisvállalkozások számára kívánja lehetővé tenni az egyszerű, gyors hitelhez jutást. A közreműködő bankokkal a közeljövőben írjuk alá a megállapodásokat.
– A közgyűlés után milyen változtatások várhatók?
– Eddig szektor-, bank- és régiósemlegesen működtünk. Ebben az évben újra kell gondolnunk, melyek azok a területek, amelyeket feltétlenül támogatnunk kell. Spontán módon a bankok igényeit követtük, ám most következett el az az időszak, amikor prioritásokat kell felállítanunk. Meg kell határoznunk, hogy – az EU-követelményeket is figyelembe véve – mit tartunk piacképesnek, perspektivikusnak, és ehhez kell kialakítanunk új feltételrendszerünket.
Szoboszlai miatt tört ki éles szakmai vita Liverpoolban a mai rangadó előtt
