Úgy vélik a szakértők , hogy szó sem lehet azonnali döntésekről a 4-es metró esetében, hiszen alapos vizsgálatokra van szükség, és ezekhez sok idő kell. Magyarország legértékesebb idegenforgalmi sajátossága, hogy nagy számban rendelkezik föld alatti hőforrásokkal. Hazánk megelőzi Európát abban a tekintetben, hogy e hévizek jelentős része a fővárosban található, ahol kevesebbet kell költeni az infrastruktúra fejlesztésére. Nem véletlen, hogy a fürdők egy részét már a törökök is a Gellért-hegy környékén építették fel, hiszen a legkiemelkedőbb fővárosi hévízforrások a Gellért-hegy alatt találhatók. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságát már évekkel ezelőtt aggodalommal töltötte el a 4-es metró építésének terve, mert érinti a világörökség részét képező területeket, a budai és pesti Duna-térséget. Az elmúlt időszakban előkészületek történtek arra vonatkozóan, hogy a világörökség részét képező felszíni természeti és épített értékeken túlmenően a védettség kiterjedjen a felszín alatti térségekre is, a budai karsztrendszerre és barlangokra. A bizottság szakértői úgy vélik, hogy a fejlesztés jelentős kihatással lehet a budai ásványvíz-, termálvíz- és gyógyvízforrásokra, és ezzel veszélyeztetheti a termál- és gyógyturizmus területén elért eredményeket. A fejlesztés megkezdése tehát csak a hatóságok által jóváhagyott előzetes és részletes környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehetséges.
– Elfogadásának időpontjában mindenki egyetértett a bizottság állásfoglalásával, még az építők is, de azóta sincsenek elfogadott tanulmányok és szakhatósági engedélyek, ráadául fontos mérések hiányoznak – tudtuk meg Hajósi Adrienn geofizikustól.
A szakember úgy véli, a beruházáshoz szükséges források néhány ezrelékét jelentő kutatási költségeket kívánják megspórolni, és ezzel kockáztatják az egész tervet. Hajósi Adrienn elmondta: a jelenlegi nyomvonalterv szerint a Duna alatt, a sérülékeny karsztban lenne az alagút, pedig ha néhány száz méterrel délebbre, a Petőfi hídnál haladna át a metró, akkor nem lenne ilyen kockázat.
– A környezetvédők álláspontja régóta az a Gellért térrel kapcsolatban, hogy egy részletes hatástanulmányban kell feltárni a karszt átfúrásának a budai hőforrásokat veszélyeztető kockázatait, és csak akkor lehet építkezni, ha ezek a kockázatok teljes mértékben kizárhatók – tette hozzá a geofizikus.
Horváth Ferenc szintén geofizikusként követte figyelemmel az építésért felelős Euro-Metro Kft. megbízásából folytatott Gellért tér környéki kutatásokat. Tájékoztatása szerint ezen a mederszakaszon csak kisszámban léteznek szökevény hévízforrások, de a tervezett nyomvonal pontosan eltalál egy dolomit sziklatömböt, és ez rendkívül aggasztó, mert megzavarhatja a hegy alatti hőforrásokat. A jelenlegi elképzelések szerint a Műegyetem központi épületének északi sarka alatt lenne a megálló, de ez sem oldja meg a gondokat.
– A metró nyomvonalának ezt a szakaszát át kellene tervezni, és ezt az építők is tudják – jelentette ki a geofizikus, aki megjegyezte: politikai döntésekkel nem lehet megkerülni a szakhatóságok állásfoglalását.
– 1978 óta valamennyi tanulmány ezt a nyomvonalat jelöli meg, és ezt a Fidesz– MDF–MKDSZ fővárosi frakciójának módosítását elfogadva alakították ki – állítja Vajda Pál főpolgármester-helyettes. A vezető leszögezte: az összes geológusi elemzést megvizsgálják a döntés meghozatalakor.
Értesüléseink szerint egyébként nagy vita zajlik a főváros vezetésében a 4-es metró és a Bartók Béla út sorsáról. Mint ismert, a budai útvonal felújítása a napokban kezdődött meg a közművezetékek rekonstrukciójával, a metróépítéshez azonban még egy azonnali döntés esetén sem tudnak ebben az évben hozzákezdeni. A kedvező döntést ugyanis – egy esetleges szocialista győzelem esetén – csak az új kormány megalakulása után, nyár elején hozhatják meg. A metróalagút kifúrásához és az államások megépítéséhez szükséges a közbeszerzési pályázatok kiírása is. Szakértők szerint azonban a tenderek elbírálása leghamarabb a következő esztendőben fejeződhet be.
A főváros előtt így két lehetőség áll: vagy felújítják a Bartók Béla utat az idén, és jövőre újra megbontják a metróépítéshez, vagy pedig lelassítják az útrekonstrukciót, és közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, még ebben az évben megkezdik a föld alatti munkálatait. Az első variáció nyilván visszatetszést keltene a budapestiekben és a vidékiekben egyaránt, hiszen egyrészt közpénzt pazarolna vele a főváros és az állam, másrészt pedig rövid időn belül kétszer lehetetlenítené el építkezés a közlekedést Budán. A jelenlegi tervek természetesen azzal számolnak, hogy a felújított út és terek alatt építik meg a metrót. A második lehetőség politikailag veszélyesebb a közbeszerzési pályázatok hiánya miatt, ráadásul ebben az esetben nem szűnne meg a forgalomkorlátozás az őszi önkormányzati választások idejére. Mint ismert, az eredeti ütemterv szerint a jelentős torlódást okozó útlezárást a nyári szabadáságolások idejére, júliustól szeptemberig tervezi a fővárosi önkormányzat. Ez idő alatt autóval nem lehet majd behajtani a Bartók Béla útra.
Magyar Péter nem áll le a blöfföléssel
