A Vajdaság hatáskörére vonatkozó omnibusztörvény elfogadása után, amely számos jogkört visszaad a tartományi szerveknek, sokan számítottak arra, hogy a magyar érdekeltségű kulturális és tájékoztatási intézmények is fellendülnek, de az egyelőre puszta remény maradt. Elsősorban azért, mert az omnibusztörvénynek továbbra sincs anyagi fedezete, ugyanis még mindig nem módosították a szerbiai költségvetést, vagyis a tartományi szerveknek még nem hagyták jóvá azt a keretet, amelyből fedezhetnék a visszaadott hatáskört.
Közben pedig a vajdasági magyar alapintézmények napról napra rosszabb helyzetben vannak. A legékesebb példája ennek talán a szabadkai Népszínház, amelynek vesszőfutása még évekkel ezelőtt elkezdődött, amikor Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök felesége, Mira Markovics Jugoszláv Baloldal elnevezésű pártjának egyik vezére, Ljubisa Risztics került az intézmény élére, aki a modernizmus örve alatt nemcsak a magyar előadásokat építette le, hanem a színházépületet is az életveszélyesség határára züllesztette, és ennek nyomán az illetékesek a nézők és a színészek biztonsága érdekében kénytelenek voltak betiltani az előadásokat a szinte omladozó épületben. Ilyen körülmények között alaposan felértékelődött az ugyancsak magyar nyelven játszó újvidéki színház szerepe, amely azonban nehezen tud egyidejűleg eleget tenni a Kőszínház és a tájoló színház követelményeinek is. Egyébként ezt a színházat az elmúlt években elsősorban az újvidéki önkormányzat pénzelte, de miután megszületett az omnibusztörvény, és ez tartományi hatáskörbe került, az a helyzet állt elő, hogy szűkebb lett az újvidéki támogatás, a tartományi pedig be sem indult.
Nem lehet elhallgatni, hogy az elmúlt években a vajdasági magyar kulturintézmények működése gyakorlatilag elképzelhetetlen lett volna a magyarországi támogatás nélkül, és ebben az Orbán-kormány nem volt szűkmarkú, így az utóbbi időben szinte nem volt olyan művelődési rendezvény, amelynek megrendezésében ne vállalt volna szerepet az anyaország. Visszakanyarodva a színházhoz, ki kell emelni, hogy a Vajdaság „legmagyarabb” önkormányzatának, a kanizsainak a területén – ahol várható, hogy a magyarok aránya a mostani népszámláláskor is még mintegy kilencven százalék lesz – szintén főleg az anyaország támogatásának köszönhetően nyílt meg néhány hónappal ezelőtt a Vajdaság legmodernebb színházépülete, amelynek azonban egyelőre főleg befogadó jellege van.
A Milosevics bukásával bekövetkezett változások egyelőre nem éreztetik igazán jótékony hatásukat a magyar tájékoztatásban sem. Ezen a téren külön kell választani az elektronikus és az írott sajtót. Az előbbi esetében már hónapok óta Damoklész kardjaként lebeg az újvidéki rádió és televízió magyar szerkesztőségei felett a sokat emlegetett műsorszórási törvény. Ezt egy munkacsoport dolgozta ki, és végül a kilencedik változatát fogadta el a szerb kormány, és várhatóan a napokban kerül a szerbiai képviselőház elé. A kulcskérdés az volt, hogy az előírás hány hullámhosszot szavatol az újvidéki rádiónak, illetve televíziónak. A jelek szerint végül felemás megoldás született, és a kormány azt javasolta a parlamentnek, hogy a rádió három, a televízió pedig egy hullámhosszot kapjon. A rádió esetében ez valószínűleg azt jelenti, hogy egy hullámhosszon szerb, egy hullámhosszon magyar, a harmadikon pedig a többi kisebbség nyelvén sugároznak műsort. A televízió esetében valószínűleg egy-egy hullámhossza lesz a újvidékieknek, amelyen osztozni fog a szerb és a több mint féltucatnyi kisebbségi szerkesztőség. Az összeállításban utoljára maradt, de ez korántsem jelenti, hogy legkisebb jelentősége lenne a Magyar Szónak, a vajdasági magyarság napilapjának, amelynek sorsa sehogyan sem tud rendeződni. A Fórum Kiadóház, amelynek segítségével évtizedeken keresztül a Magyar Szó is megjelent, többmillió márkás adósságot halmozott fel, amelytől nem tud megszabadulni. A vajdasági képviselőház néhány hónappal ezelőtt döntést hozott a Fórum átszervezéséről, amely bizonyos módon önállósítaná a Magyar Szót, de úgy tűnik, hogy ezt az intézkedést nehéz lesz életre kelteni. Közben leégett a Fórum egyik nyomdarészlege, ami még kilátástalanabbá tette a cég helyzetét.
Globál Nógrádi Györggyel - Ukrajna célkeresztjében a magyar gazdaság?
