Az 1990-es években, a rendszerváltozást követően a valós piaci körülmények talán túl gyors változásokat hoztak, amelyre a lakáspiaci szereplők nem voltak felkészülve. Az átalakulási folyamat tehát új feszültségekhez vezetett: a magas infláció miatt a lakáshoz jutás pénzügyi feltételei romlottak, a lakáshitelezés leépült, a kiadások aránya a háztartások jövedelméhez képest növekedett, a lemaradó rétegek szociális lakásproblémái súlyosodtak. Ennek következtében kevés új otthon épült, a meglévő állomány tovább romlott, a lakások döntő többsége nem felelt meg a hőtechnikai szabványoknak, magas volt a nem komfortosok aránya. A teljes állományon belül nagyon alacsony volt a bérlakások aránya, a lakásmobilitás tovább romlott.
A problémák sokrétűségéből adódik, hogy a kialakult helyzet megváltoztatására csak egy átfogó programmal lehet segíteni. Ehhez elengedhetetlen egy reális helyzetértékelésen alapuló egységes célrendszer kijelölése, valamint a célok és az alkalmazott eszközök összhangjának biztosítása. Természetesen a szakmai, – mint például a Lakásügyi Tanácsadó Testület – illetve a társadalmi szervezetek értékes javaslatai nélkülözhetetlenek. A megvalósítás során pedig az intézkedések folyamatos figyelemmel kísérése és az időközben felmerülő problémákra való gyors reagálás szükséges. Az otthonteremtési program kidolgozása során is a fenti elveket követtük. A Széchenyi-terv lakásfejezetének stratégia céljai ennek megfelelően a következők: több új és korszerű lakás épüljön, növekedjen a bérlakásállomány, több korszerűsítés valósuljon meg, növekedjen a lakásmobilitás. Ehhez kapcsolódóan a korábbi eszközrendszer megújítására és teljesen új elemek bevezetésére egyaránt szükség volt. Az eszközök három nagy csoportba sorolhatók: bankrendszeren keresztül működő támogatások, önkormányzatok által nyújtott támogatások, valamint közvetlen állami támogatások és kedvezmények. Egy ilyen átfogó programot csakis több lépcsőben, fokozatosan lehet megvalósítani. Az intézkedéssorozat fontosabb elemei közül a bankrendszeren keresztül megvalósuló kamattámogatást, az Állami Támogatású Bérlakás Programot és az energiatakarékossági programot célszerű kiemelni, amelyek jól mutatják a megindult változásokat.
A jelenlegi kamattámogatási rendszer újszerűsége abban rejlik, hogy egyrészt kötelezi a bankokat az állami támogatás ügyfelek felé való továbbítására, másrészt hosszú távon kiszámítható feltételeket biztosít (20 évig garantált támogatás), továbbá nemcsak új, hanem használt lakás vásárlásához is segítséget nyújt, ami nélkül a lakásmobilitás élénkítése nehezen képzelhető el.
A jelzáloglevelekkel finanszírozott hitelek kamataihoz az állampolgárok számára a kormány 20 évig támogatást nyújt. Ennek mértéke az első öt évben 10 százalék, a következő évekre a támogatás mértékét a kormány legkésőbb 2004. június 15-e előtt állapítja meg oly módon, hogy az adósok terhei ne növekedjenek. Az így felvett hitel maximális összege 30 millió forint lehet. A támogatás eredményeként már fel lehet venni hitelt olyan feltételekkel, hogy terhei a kezelési költséggel együtt sem haladják meg a 6 százalékot.
A támogatott hitel kérhető új és használt lakás megvásárlásához, építéshez, bővítéshez, korszerűsítéshez, a komfortfokozat növeléséhez, víz-, csatorna-, gázhálózat, közmű bevezetéséhez, hálózatának kiépítéséhez, fürdőszoba létesítéséhez, központi fűtés kialakításához vagy cseréjéhez, az épület külső hőszigeteléséhez, külső nyílászárók energiatakarékos cseréjéhez, valamint az épület villamos és biztonsági berendezések fejlesztéséhez. A támogatott hitelt bárki igényelheti, aki a fenti célokra és a megadott összeghatárig kívánja azt felhasználni. A benyújtott kérelmeket a bankok bírálják el. Kiegészítő kamattámogatással hitelt lehet felvenni egy alkalommal a 30 millió forintot meg nem haladó összegű (ez telekár nélkül értendő) új lakás építéséhez, vásárlásához. A hitelfelvevő lehet házaspár (gyermekes vagy gyermektelen), illetőleg gyermekét nevelő személy. Az építési költségek, illetőleg a vételár megfizetéséhez felvett, legfeljebb 10 millió Ft összegű hitelintézeti kölcsön vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel kamatainak megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást. A támogatás eredményeként ma már 3 százalék alatti kamattal is lehet hitelt igénybe venni.
Az adókedvezmények tovább mérséklik a használt, illetve új lakáshoz felvett hitelek törlesztéséből adódó terheket. Az ilyen hitelt felvett állampolgárok az adójukat a pénzintézetnek befizetett hitel törlesztőrészleteinek 40 százalékával, de maximum 240 ezer Ft-tal csökkenthetik. Új lakások vonatkozásában már a 2001. évben befizetett törlesztőrészleteket el lehetett számolni az idei adóbevallásban. A használt lakás vásárlásához felvett hitelek után az adókedvezmény először a 2003. évi adóbevallásban írható le. A három vagy több gyermeket nevelő család, ha meglévő lakását eladja és annál legalább egy szobával nagyobb alapterületű lakást vásárol, igénybe veheti a támogatott hitelek mellett a „fél szocpol” támogatást is. Több mint 10 év után elindult hazánkban az államilag támogatott szervezett bérlakásépítés. A támogatás célja a bérlakáskínálat növelése, amely az alábbi jogcímek alapján lehetséges: szociális elhelyezést biztosító bérlakások, költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások, fiatalok, hallgatók részére garzonház (fecskeház) vagy nyugdíjasházak, illetve idősek otthona létesítése. Mind a négy jogcím esetén új lakás építése, új vagy használt lakás vásárlása, illetve ezek felújítása, korszerűsítése, bővítése, valamint nem lakáscélú vagy használaton kívüli ingatlan lakás céljára való átalakítása egyaránt támogatható.
A pályázaton önkormányzatok vehetnek részt, nyugdíjasházak vagy idősek otthona kialakítása esetén pedig egyházak is pályázhatnak. Az Állami Támogatású Bérlakás Program egyrészt az alacsony jövedelmű, sokgyermekesek, szociálisan rászorult állampolgároknak, családoknak biztosít megfelelő bérlakást. Másrészt a hallgatók, a fiatalok és a pályakezdők a támogatás segítségével létrehozott garzonlakásban lakhatnak. Nem kell a jövedelmüket a nagyon drága albérletre fordítani. A program részükre hosszú távú perspektívát teremt azzal, hogy az alacsony lakbér mellett lehetőségük nyílik takarékoskodni, hogy hosszabb távon önerőből megoldhassák lakhatásukat. Az idősek, nyugdíjasok, számára pedig emberhez méltó lakhatási feltételeket, orvosi ellátást, étkeztetést biztosít.
A Széchenyi-terv energiatakarékossági programjai keretében állami támogatást lehet pályázat útján kapni az iparosított technológiával épült lakások energiatakarékos korszerűsítéséhez, felújításához, valamint a lakóépülettömbök korszerűsítéséhez, felújításához. E két program esetében a lakások tulajdonosainak a korszerűsítés költségeinek egyharmadát kell saját erőből finanszírozni, míg a költség kétharmadát támogatásként az önkormányzattól, az államtól megkapják vissza nem térítendő formában. Saját erőnek pedig a jelzáloglevelekkel finanszírozott támogatott hiteleket is be lehet számítani. E program keretében eddig – a gazdasági miniszter döntése alapján – több mint 4000 lakás kapott támogatást, további ezer lakás vonatkozásában várható döntés a közeljövőben.
A Széchenyi-terv lakossági energiamegtakarítást szolgáló korszerűsítésekhez is nyújt támogatást. A támogatás mértéke a fejlesztési költség 30 százaléka. E program keretében a családok pl. családi házuk nyílászáróinak cseréjéhez, hőszigeteléséhez kaphatnak támogatást. Eddig mintegy 4000 pályázat esetén döntött a támogatás odaítéléséről a gazdasági miniszter, ami a társasházak miatt több mint 5500 lakást érint.
Az intézkedéssorozat eredményei fokozatosan jelentek, illetve jelennek meg. Az eddigi intézkedések hatására a hitelállomány robbanásszerű növekedésnek indult. A lakossági ingatlanhitelek állománya csak az elmúlt két évben 200 milliárd Ft-tal, a kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitelek szerződéses állománya 105 milliárd Ft-tal (több mint 30 000 db szerződés), a jelzáloglevelek támogatásával nyújtott hitelek szerződéses állománya 28 milliárd Ft-tal (közel 9000 db szerződés) nőtt. Öt-hat éve az új lakáshoz felvett hitel kamatai meghaladták a 25 százalékot, napjainkban az ilyen hitelkamatok mértéke nem éri el a 3 százalékot. Abban az esetben, ha egy olyan családból indulunk ki, ahol mind a két kereső nettó átlagkeresettel rendelkezik, akkor 1997-ben 1,5 millió forint hitelt tudott igénybe venni. Ezzel szemben ma egy ilyen család 6,5-7,5 millió forint hitel felvételére képes, attól függően, hogy használt vagy új lakást kíván vásárolni.
A kiadott építési engedélyek száma a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas. A lakosság jövőbe vetett bizalmát, hitét jelzi, hogy igen sok család belevágott a lakásépítkezésbe. Korábbi csökkenő trendjük megtört, az építkezések száma dinamikus növekedésnek indult, ami 2001. év végére közel 50 százalékos növekedést jelent 1999-hoz képest. Mindezek hatására a pangó ingatlanpiac lendületbe jött, a lakásmobilitás megélénkült. A 2000. július 1-jétől működő Állami Támogatású Bérlakás Program keretében másfél év alatt mintegy 40 milliárd Ft vissza nem térítendő állami támogatásról döntött a gazdasági miniszter, amit az önkormányzatok több mint 15 milliárd forintos saját erővel egészítettek ki. Mindez közel 300 településen több mint 8300 bérlakás létrehozását teszi lehetővé.
Az Állami Támogatású Bérlakás Programot, valamint a hitelekhez kapcsolódó saját erőt is figyelembe véve több mint 300 milliárd Ft fizetőképes keresletet generált az új otthonteremtési program a hazai lakásszektorban. Ennek közvetett hatására a GDP növekedéséhez képest kétszeresével nőtt az építőipar teljesítménye az elmúlt évben. Azon olvasók számára, akik a fenti tájékoztatásnál részletesebben szeretnék megismerni a feltételeket és a lehetőségeket, megemlítjük, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletet áttanulmányozva hozzájuthatnak a szükséges információhoz.
A szerző a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára
barátság kőolajvezeték
Zelenszkij támad, Brüsszel nem áll ki az EU-s tagországok érdekében
