Az országgyűlési képviselők választásáról szóló, 1989. évi XXXIV. törvény első paragrafusában összegzi a demokratikus választás alapelveit. Eszerint: a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. A választójog általános volta azt jelenti, hogy minden nagykorú állampolgár – ha nem vonatkoznak rá az úgynevezett természetes kizáró okok – szavazattal rendelkezik. Nincs választójoga annak, aki elmebetegsége miatt gondnokság alatt áll. Az sem szavazhat, akit a közügyek gyakorlásától jogerős bírói ítélet tiltott el, vagy a szabadságvesztés büntetését tölti, illetve kényszergyógykezelés alatt áll.
Mint köztudomású, régebben a választójog elnyerésének feltétele volt bizonyos vagyon birtoklása és az adófizetés is. Az ilyen és ehhez hasonló megkötések miatt még 1913-ban is csak a magyar lakosság 8,6 százaléka volt választójogosult. A választójog csak a második világháború után vált általánossá nálunk, de a nőket sújtó diszkrimináció sajátos módon éppen Nyugat-Európában élt tovább. Franciaországban és Olaszországban 1948-ban, Ausztráliában 1967-ben, Svájcban pedig csak 1971-ben kaptak a férfiakéval azonos választójogot a nők.
A választójog egyenlőségének elvéből az következik, hogy minden választásra jogosult szavazati joga azonos értékű. Régebben ez sem így volt. Például a vagyonos választóknak vagy az egyetemi diplomával rendelkezőknek két vagy több szavazata is lehetett. A szavazás közvetlenségének elve azt jelenti, hogy a választópolgár közvetlenül a jelöltekre adja voksát, és nem akaratának más közvetítőire. A szavazás titkosságának elvéből következik – a szavazófülkék és zárt urnák mellett – a titkosság büntetőjogi védelme is. A választási eljárás ugyanakkor nyilvános. Ahogyan a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény kimondja: „A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak.” A nyilvánosság része az is, hogy a törvény kimondja: „A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják”; a közvélemény-kutatók viszont abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, be sem léphetnek.
(Folytatjuk)
***
Pártirodát és plakátokat rongáltak meg. Fekáliával kenték össze ismeretlen tettesek az SZDSZ vásárosnaményi irodájának ajtaját, portáját és tábláját vasárnapra virradó éjjel. Budapesten egy ismeretlen tettes megütött egy SZDSZ-szimpatizáns férfit. Szombathelyen a MIÉP több választási plakátjára is horogkereszteket festettek fekete festékkel. A Pest megyei Ürömön szintén megrongálták a párt plakátjait. A pártok képviselői minden esetben feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. Az Országos Választási Bizottság mai ülésén várhatóan döntést hoz arról, hogy a választási napokon a szavazatszámláló bizottság tagjai viselhetik-e pártjelvényüket vagy a nemzetiszínű kokárdát. A problémát felvető Baranya megyei szocialisták a pártjelvények és a nemzetiszínű kokárdák viselését megtiltanák a szavazatszámláló bizottság tagjainak, hogy ne lehessen a választókat befolyásolni. (MTI)
Szoboszlai a meccs legjobbja Angliában, Kerkez közben súlyos kritikákat kapott
