A XXI. Arcus Temporum kitágította a lélek és a zene határait

Mendelssohn és Jörg Widmann német zeneszerzők párbeszéde valósult meg a XXI. Arcus Temporum pannonhalmi művészeti fesztiválon, amelynek hívószava idén a kert volt. E tematika jegyében arborétumi sétával, izgalmas tárlatvezetésekkel, katartikus koncertekkel és mély spiritualitással töltöttünk három napot a Szent Márton-hegyen.

2025. 08. 26. 5:20
A Chamber Orchestra of Europe zenekart Jörg Widmann vezényelte Fotó: Hajdú D. András
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A belső csendet, békét és spiritualitást olykor nehéz megtalálnunk a nyüzsgő város zajában, de aki ellátogatott a XXI. Arcus Temporum fesztiválra, minden bizonnyal rálelt a csendre. A hétvégén három napon át imádságok, séták, kiállítások, beszélgetések és gyönyörű melódiák segítették az elmélyülésünket, elcsendesedésünket. Emellett az Arcus Temporum idén is rendkívül gazdag programjai az önmagunkkal és Istennel való szembenézésre hívtak.

Arcus Temporum
Hortobágyi T. Cirill főapát és a látogatók a XXI. Arcus Temporumon tartott sétán. Fotó: Hajdú D. András

A XXI. Arcus Temporum alkalmat adott az elmélyülésre

Ennek első állomása egy rendhagyó séta volt, amelyet Hortobágyi T. Cirill főapát és Saly Noémi helytörténész vezetett. 

A Szent Márton-bazilika folyosójáról induló sétán megcsodálhattuk a Kerengő-kert színes növényeit és örökzöldjeit, hiszen a bencés szerzetesek már a kezdetektől úgy alakították ki a kertjeiket, hogy az év minden időszakában virágozzon valami.

Innen továbbhaladva az arborétum felé vettük az irányt, ami telis-tele van különleges fákkal, bokrokkal, színes virágokkal és természetesen gyógynövényekkel. A főapát itt arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbb évtizedek felmelegedése, a kevés és egyenetlenül lehulló csapadék miatt a növények vízellátása nehézkes, ezért a jövőben az olyan szárazságtűrő növények is helyet kaphatnak a kertben, mint az egyik bencés osztály által ültetett olajfa.

Az Arcus Temporum a spiritualitás mellett mindig a zenére fókuszál, idén a mindössze harmincnyolc évet élt zeneszerző, Mendelssohn és Jörg Widmann, az egyik legtöbbet előadott élő kortárs zeneszerző műveihez kerülhettünk közelebb. Mendelssohn kilencévesen lépett fel először mint zongorista, tizenkét éves korától pedig rendszeresen komponált. A legváltozatosabb zenei műfajokban, érett kompozíciókkal jelentkezett.

A fesztiválon Jörg Widmannt klarinétművészként és karmesteri szerepben is megismerhettük, ráadásul egy zongorázással egybekötött szakmai előadást is tartott angol nyelven arról, hogy milyen jellegzetességeket fedezhetünk fel mások mellett Mozart, Beethoven, Berg és Schumann műveiben.

Arcus Temporum
A XXI. Arcus Temporum koncertjein megtelt a Szent Márton-bazilika. Fotó: Hajdú D. András

A fesztivál öt koncertje közül kettő volt ránk nagy hatással. Az egyik a Boldogasszony-kápolna szombat délelőtti koncertje, amelyen Osztrosits Éva hegedűművész Jörg Widmann elképesztően virtuóz 2. etűdjét adta elő úgy, hogy közben az énekhangját is be kellett vetnie. Ráadásul ez az etűd nemcsak a hegedűművészt állította komoly kihívás és felkészülés elé, hanem minket, hallgatókat is, hiszen kitágította a hegedű klasszikus, megszokott határait. Ezután sokkal lágyabb dallamok töltötték be a kápolna meghitt, szent terét: 

csodálatos Mendelssohn-dalokat adott elő Simon Izabella zongoraművész és Csővári Csilla énekművész.

Ugyancsak Mendelssohn műve, ezúttal az 1. (B-dúr) cselló-zongora szonáta szólalt meg a koncert végén Várjon Dénes zongoraművész és Nicolas Altstaedt értő, egymásra odafigyelő játékában.

A másik lélekemelő és egyben katartikus koncert a Szent Márton-bazilika szombat esti hangversenye volt.

Arcus Temporum
Várjon Dénes és Simon Izabella zongoraművész-házaspár, a XXI. Arcus Temporum zenei művészeti vezetői. Fotó: Hajdú D. András

Mendelssohn az elmúlás zenével kifejezhető, mélyebb rétegeibe vitt el 1. d-moll zongoratriójával, amelyben Palojtay János zongoraművész, Langer Ágnes hegedűművész és Karasszon Eszter csellóművész játékát hallhatva egyetlen szó jutott eszünkbe: összhang.

Nem csoda, hogy ettől a darabtól még Schumann is el volt ragadtatva, aki szerint Mendelssohn a XIX. század Mozartja, a legragyogóbb zenész. Ezt a hangulatot még inkább fokozta Jörg Widmann Idyll und Abgrund című zongorára írt kompozíciója, amellyel a zeneszerző Franz Schubertnek állított emléket és amelyben a lélek rezdüléseit, puhaságát úgy interpretálta Várjon Dénes, hogy az katartikus volt – a leggyönyörűbb zene a lelkünk legtávolabbi régióiba vezetett.

A XXI. Arcus Temporum kitágította a lélek és a zene határait, alkalmat adott az elmélyülésre, a zenével és a művészetekkel való találkozásokra, és arra is, hogy ne csak a miséken, napközi imaórákon imádkozzunk, hanem a szabad ég alatt, az arborétum Szűz Mária-szobránál is, ahol a fáradt lélek és elme megpihenhet és értékelheti mindazt, amit itt átélt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.