Az internacionálé szerint terror van hazánkban

A magyar szocialista párt el akarja érni, hogy se a Vági-féle kommunisták, se Kunfi Zsigmond emigráns csoportja ne vehessen részt a Szocialista Internacionálé marseille-i kongresszusán. A világ ítélőszékévé válni akaró nemzetközi baloldali csúcsszervezet szerint Magyarországon terror uralkodik. Az utolsó magyar hadifoglyok is hazaérkeznek a Szovjetunióból. Hatósági üzemekkel törné le a kormány az alapvető élelmiszerek árát, és meg akarja szüntetni a több száz százalékos hasznokat. Időszerű lesz a tejárak csökkentése is.

2025. 08. 26. 5:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar baloldal botrányos ügyeit nemzetközi munkásmozgalmi fórumokon is tárgyalni kénytelenek. Az Est augusztus 27-én arról ír, hogy  a Vági István vezette kommunisták vádjai kerülnek terítékre a magyar szocialista párt ellen a marseille-i kongresszuson. Kiküldött tudósítójuk jelentése alapján közlik: „A magyarországi Vági-féle kommunista csoport küldöttei, Váradi László és Kovács György ma Marseille-be érkeztek. Ki akarják erőszakolni, hogy a szocialista internacionálé konferenciája őket mint ellenzéki magyar csoportot befogadja tagjai közé.”

A magyar szocialista párt jelen lévő vezetői, Peidl Gyula és Peyer Károly azonban „a legerélyesebben tiltakoztak ez ellen, mire a konferencia igazoló bizottsága Váradi és Kovács jelentkezését elutasította.” Ekkor azonban egy kommün alatti népbiztos felszólal a Vági-csoport mellett. „Ezek után a kommunisták érdekében közbelépett Kunfi Zsigmond, és az osztrák szociáldemokrata párt és az ő nyomásukra a konferencia elhatározta, hogy Vágiék ügyét újból tárgyalni fogja, továbbá, hogy Váradi, Kovács és Kunfi vádjait a magyarországi szociáldemokrata párt ellen meghallgatja.” 

A szocialista párt budapesti vezetősége minderről a lap megkeresésére úgy nyilatkozik: „A magyar szocialista párt nemcsak az ellen tett kifogást, hogy Vágiék megjelenhessenek a kongresszuson, hanem az ellen is, hogy a bécsi, úgynevezett Világosság emigránscsoport részt vegyen. Sőt, a magyarországi párt annak is ellene van, hogy ezt a csoportot az internacionálé befogadja.” Mindazonáltal „a magyarországi párt körében meg vannak győződve arról, hogy az internacionálé el fogja utasítani a Vági-csoport fellépését akkor is, ha azokat Kunfi támasztja alá.” 

A Budapesti Hírlap augusztus 29-én Világ-bírák címmel veszi górcső alá a Szocialista Internacionálé kongresszusának más államokat minősítő gyakorlatát. Úgy írnak: 

A szocialista és munkásinternacionálé marseille-i kongresszusa illetékesnek tartotta magát arra, hogy szocialista nézőpontból bírálat tárgyává tegye az egyes államok belső politikai viszonyait, és a világ ítélőszékévé alakuljon át.

 Az ad hoc nemzetközi bíróság ítéletei főként hazánkat, Olaszországot és Bulgáriát sújtják. Emlékeztetnek: idegen államok életéről olyan szervezet mond véleményt, amely „sustorog az osztálygyűlölet tüzétől”. Informálói és adatforrásai megbízhatóságára is rávilágítanak: 

„ha volt bátorsága egy magyarországi szocialista képviselőnek a parlament nyilvánossága előtt azt mondani, hogy nálunk a fehér terror tízezer ártatlan munkást gyilkolt meg, elképzelhető, hogy a vádaskodó hazudozásnak milyen hajmeresztő adatai keringenek ott, ahol a nyilvános ellenőrzés nem feszélyez.

” Arról is írnak, hogy a hazai baloldali sajtó, a Népszava sem hozza le a Magyarországra vonatkozó megállapításokat, „annyit azonban közöl, hogy a bírálat szerint itt is terror uralkodik, noha a magyarországi reakció a rendezett államiság látszatát igyekszik kelteni”. 

Nagy sajtóvisszhangot vált ki, hogy az utolsó magyar hadifoglyok is hazaérkeznek a Szovjetunióból. A Pesti Napló így számol be erről augusztus 27-én: „Ünnepi díszbe öltözött szerda reggelre a cseh–magyar határon fekvő Szob község vasúti állomása: a magyar fiúkat várták, az utolsó magyar hadifogoly-szállítmányt.

 Ötvenegy magyar lépte át ma reggel a magyar határt. Sokan 18-20 éves fiatalemberek voltak, mikor fogságba estek, ma pedig 30 év körüli férfiak.” Sokan megházasodtak orosz földön, így most családostul utaztak haza. „Összesen 16 feleség és 25 gyermek. A kicsinyek bámészkodva majszolják a magyar kenyeret, amelyet a fogadásukra egybegyűlt szobi közönség nyomott a csöppségek kezébe.” 

Karkis Kornél ezredes, aki maga is évekig orosz hadifogoly volt, Az Estnek augusztus 27-én elmondja: „a hadifoglyokat, mint négy év óta minden egyes transzportot, az orosz kormány csak kommunisták ellenében volt hajlandó kiadni”. Egy 18 évesen bevonult zászlósról már lemondtak a szülei, mert évek óta nem kaptak róla értesítést. Miután Karkis ezredes szólt nekik, hogy tizenegy év után fiuk is a hazaérkezők között van, Szobra utaztak. „Nem csekély volt a boldog szülők kellemes meglepetése, amikor fiuk üdvözlése után odalépett a felesége és két gyermek, az egyik ötesztendős, a másik hétéves, és melegen üdvözölték magyar nyelven a sohasem látott apóst és anyóst, illetve nagyszülőket.” 

Karkis Kornél                                                              Forrás Elsovh.hu

Hatósági üzemekkel töri le a kormány az életszükségleti cikkek árát, és meg akarja szüntetni a több száz százalékos hasznokat ― adja hírül a 8 Órai Ujság augusztus 25-én. Mint a kabinet közli: a legfontosabb élelmiszerek árai azt mutatják, hogy „az árpolitikának minden vonalon való gyökeres és erélyes revideálására van szükség”. 

Elhatározza a kormány, hogy a már létező hatósági üzemek és ha kell, újabb üzemek révén „maga fog olcsó lisztet, süteményt és kenyeret forgalomba hozni, ha a malmok és pékek nem szállítják le az áraikat”

. A drágaság visszaszorítására kidolgozott programnak „fontos pontja az is, amellyel a város minden kerületében olcsó nyilvános jellegű étkezőhelyeket akar létesíteni”. 

Leszállíthatják-e a tej árát? ― teszi fel a kérdést cikkének címében a Pesti Hírlap augusztus 28-án. Mint írják: „Az ipartörvényben külön szakasz rendelkezik a tejipar gyakorlásáról. Az erről szóló végrehajtási utasítást most adta ki a földművelésügyi miniszter azzal, hogy a rendelkezések október elsején lépnek életbe.” 

A hivatalos szövegben kitérnek rá, hogy a tejágazat működését és az ezzel összefüggő kérdéseket az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják. Így ismét aktuálissá válik a budapesti tejárak leszállítása is. 

A termelők azonban hallani sem akarnak a tejárak csökkentéséről. Érdekképviseletük, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgy nyilatkozik: „a termelők semmi indokát nem látják annak, hogy a tejárakat a maguk részéről bármilyen kis arányban is csökkentsék. Ez természetesen nem jelenti azt, mintha a budapesti tejvállalatok a maguk rizikójára le nem szállíthatnák a jelenlegi 5000 koronás kicsinybeni tejárakat. Ez teljesen az ő dolguk.” 

Borítókép: Tejcsarnok Pestszentlőrincen 1931-ben (Forrás: Fortepan/Teplán István)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.