Kulcsfontosságú partnerség a földgázbeszerzésben

Szerbia további tíz évre szeretné garantálni a földgázellátását a Török Áramlaton keresztül. A Balkán Áramlat néven is említett vezeték használata racionális döntés Magyarország szempontjából is, hiszen az orosz-–ukrán háború befejeztével az Oroszország elleni szankcióknak is érvényüket kell(ene) veszíteniük.

Magyarország kiemelkedő tárolókapacitással rendelkezik Fotó: Kurucz Árpád

– Szerbia 2025-ös várható földgázfogyasztása a szerb energiaügynökség szerint mintegy 2,7 milliárd köbméter lesz, melynek több mint kilencven százalékát importálja. Ennek java pedig Oroszországból jön a Török Áramlat (a legújabb európai uniós elnevezés szerint Balkán Áramlat) vezetéken. A Gazprom és a szerb partnere, a Srbijagas közötti kereskedelmi egyezmény azonban idén szeptember 20-án lejár, ezért a két fél folyamatosan tárgyal a további lehetőségekről – mondta el lapunk megkeresésére Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója annak a hírnek a kapcsán, miszerint új gázvezeték létesítéséről lehet szó. Hangsúlyozta, erről nincs szó, arról viszont igen, hogy déli szomszédunk további tíz évre szeretne szerződést hosszabbítani. A hivatalos előkészületekhez a Gazprom négy hónappal meghosszabbította a szállításokat. A szerbek egy tízéves, hosszú távú szerződés részeként évi 2,5 milliárd köbméter orosz gázt szeretnének vásárolni, ami nem sokat enyhítene déli szomszédunk orosz gázfüggőségén.

Földgáz – nem véletlen ragaszkodik hazánk is a Török Áramlat vezetékhez
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI Fotószerkesztőség

 – 

Az Európai Bizottság ki is fejtette rosszallását a tervek miatt, hiszen Szerbia EU-tagjelölt ország,

az orosz gáz vásárlása 2027-től tiltott lenne, a hosszú távú szerződéseket pedig vis maior alapon fel kellene mondani. Magyarország is pontosan ebben a helyzetben van, nekünk 2036-ig van hosszú távú szerződésünk a Gazprommal évi 5,5 milliárd köbméter földgáz importjára – mutatott rá Toldi Ottó.

A szakértő jogos felvetésnek nevezte, miért ragaszkodik hazánk is a Török Áramlat vezetékhez, ha az unió betiltja az orosz gáz importját. Ugyanakkor a kutató megjegyezte, ha véget ér az orosz–ukrán háború, annak része lesz nemcsak egy orosz–ukrán kiegyezés, hanem egy orosz–amerikai is. Ebben pedig benne lesz az EU/G7 szankciók feloldása vagy lényegi enyhítése, hiszen a büntetőintézkedések célja Oroszország (háborúra fordítható) bevételeinek radikális csökkentése. Ha a háború véget ér, a szankciók indokolhatatlanokká válnak, és egy működő Török Áramlat kiszámítható árú orosz gázzal hatalmas komparatív előny lenne mind Magyarország, mind Szerbia számára.

– Ugyanakkor déli szomszédunk is a diverzifikáció mellett tette le a voksot – hívta fel a figyelmet Toldi Ottó. Szerbia is aktívan dolgozik földgázellátási útvonalainak megosztásán és az energiabiztonság fokozásán új csővezeték-összeköttetések révén. A kulcsfontosságú projektek közé tartozik a 2023 decemberében átadott szerb (Niš)–bolgár (Novi Iskar) összekötő gázvezeték (vagy interkonnektor) megépítése, amely nagyon komoly beszerzési diverzifikációt tesz lehetővé az úgynevezett vertikális földgázfolyosón keresztül, kapacitása 1,8 milliárd köbméter évente. A vertikális földgázfolyosó egy új stratégiai jelentőségű vezetékrendszer, észak–déli irányú infrastruktúra, amely a görög LNG-terminál(ok)tól (új úszó terminál: Alexandrúpoli LNG) indulva Görögországból Bulgárián, Románián és Moldován keresztül Ukrajnáig biztosít szállítási lehetőséget. Ehhez csatlakozott a szerb–bolgár összekötő vezetékkel Szerbia. 

– Magyarországra a csanádpalotai román–magyar interkonnektoron keresztül jut el ez a gáz, ezért az elmúlt években itt is jelentős kapacitásbővítések történtek. Ez a lehetősége most már Szerbinak is megvan, el is kezdődött a beszerzési diverzifikáció, még ha kismértékben is. Szerbia teljes gázimportjának már közel nyolc százaléka magyar, svájci és azerbajdzsáni energiavállalatok révén valósul meg 2024-től – ismertette Toldi Ottó. Hozzátette: 

Szerbiának két okból fontos a Magyarországgal való együttműködés.

Ha az általuk beszerzett többletgázt szeretnék az európai piacon értékesíteni, azt a magyar vezetékhálózaton keresztül tehetik meg a legegyszerűbben. Magyarországnak kiemelkedően magas a földgáztárolói kapacitása (6,5 milliárd köbméter), ami a kutatások szerint jelentősen tovább bővíthető. Szerbia pedig már kötött az FGSZ Földgázszállítóval bértárolási szerződést, ami a jövőben akár kereskedelmi célú együttműködéssé is alakulhat.