A Margit híd budai hídfője

Buda első önálló jogú „elővárosa” a középkori Felhévíz, amelynek középpontja a mai Margit híd budai hídfőjének környéke, az akkori Gézavására volt.
Egyes legendák szerint a mai Lukács és Császár fürdő körüli vidékre, a későbbi Felhévíz területére érkező ősmagyarok már bejövetelükkor meleg vízű forrásokat találtak itt. A szemközti pesti oldallal, Jenővel átellenben alakult ki központja, a kora középkor egyik legfontosabb Buda alatti átkelőhelye, a Jenei rév. A hagyományok szerint ebből a településből hozta létre I. Géza a Gézavására nevű falut, vásártartási joggal ruházta fel, amit utódai is megerősítettek. A XII. századtól a település lakói királyi hajósok, majd később kézművesek és kereskedők voltak, akik az akkori iratok szerint egyhelyiséges, pincés házakban éltek. Ekkoriban került a terület a margitszigeti apácák birtokába. Plébániatemplomát – a Szentháromság egyházat, amelynek romjait a későbbi Bem mozi helyén, a Margit körút 5. szám alatt találták meg – hajdan kőfal és temető vette körül. A templomot és a köré csoportosuló házakat és telkeket magában foglaló Szentháromságfalvát 1187-ben említik az első források. A tatárjárás pusztítása után a területet Felhévízhez csatolták. A XIII. századtól a mai Rózsadomb lejtőin nemesek vásároltak szőlőbirtokot és a település, főként központja, egyre városiasabb jelleget öltött. Központja és vásártere ekkoriban már a mai Bem térre került. A XV. századtól Felhévíz Buda jogilag független külvárosa volt, ahol a vásárvámot a révvám váltotta fel, és ekkortól már Felhévízi révként találkozhatunk a nevével. A török idők alatt a Vár környéki részeket kerületekre osztották és védőfallal vették körül, amely körülbelül a mai Margit körút vonalában húzódott. A visszahódítás után a lebontott városfal mentén épült ki az országút. Budapest általános szabályozási tervében 1874-ben készült el a budai oldal rendezésének programja is. A pesti Nagykörút mintájára hozták létre a budai körutat, amelynek budai végpontjait a pestivel később a két belső Duna-híddal, a Margit híddal és az Erzsébet híddal kötötték össze.

A Margit híd építésének befejezése, 1872 után kezdődött el a budai körút építése. Első szakaszának, a Széll Kálmán – mai Moszkva – térig tartó része kapta a Margit körút nevet, amely ekkoriban csak földszintes házakból állt. Számtalan változás történt a környék életében, leszállították a hídvámot, amivel megnőtt a forgalom, a Mechwart és a Széll Kálmán téren álló téglagyárak örökre eltűntek, a Margit híd hídfőjénél pedig nagy kiterjedésű tér alakult ki. A lóvasút helyét is átvette a villamosközlekedés 1898-tól, ami jelentős lökést adott a környék kiépülésének. Ekkoriban indult meg a Rózsadomb beépítése is, amely hamarosan a főváros legelegánsabb negyedévé vált. Képünk a Rózsadombra vezető kocsiút elkészülte előtti, az út helyén a Margit és a Zárda utca kis földszintes házai látszanak. A Margit utca sarkán már áll a Margit udvar, a kép jobb oldalán pedig a hídfő sarkánál a Margit park kávézó látszik. A teret 1932 óta díszíti az első világháború győztes csatájának emlékére emelt przemysli emlékmű. A hídfőnél kiépített HÉV-végállomást 1972-ben a Batthyány térre telepítették. (G. R.)