A sztráda egy szakaszán már 1999 tavaszán észlelhetők voltak azok a hosszirányú burkolatrepedések, amelyekre az akkori üzemeltető, az Északkelet-magyarországi Autópálya (ÉKMA) Rt. a garanciális javítási igényét azonnal bejelentette. Több vizsgálatot követően az ÉKMA jogutóda, az Állami Autópálya Kezelő Rt. megállapodott a kivitelezővel: a cég felszedi a megrepedt útfelületet, és a feszültségelosztó réteg beépítése után egy új aszfaltréteget kell elhelyeznie.
Miután a kormány döntött arról, hogy az autópálya-építéseknél – amelyek a legnagyobb beruházások – a hazai vállalatokat kell előnyben részesíteni, egyes politikai és szakmai körök azt próbálták nyomatékosítani, hogy a sztrádaépítések a multinacionális vállalatok nélkül megvalósíthatatlanok, amit nem ők csinálnak, az rossz minőségű, nem készül el időben. Ezeknek a kritikáknak a fő képviselője volt a közelmúltban Keller László szocialista honatya, aki az épülő M3-as autópályával kapcsolatban próbálta bizonyítani, hogy nem a szakmai elvárásoknak megfelelően dolgoznak a hazai kivitelezők, súlyos hiányosságokat vétenek, és büntetőfeljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A szakértői vizsgálatok azonban pont az ellenkezőjét bizonyították, az épülő sztrádákon pedig 2000 júliusa óta több mint százezer vizsgálatot végeztek el az illetékes szervek. A hazai sztrádák építése során minden eddiginél szigorúbb ellenőrzési rendszert vezettek be. Az eddigi vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a kivitelezők az elvárt paraméterek szerint építik az autópályát.
A Strabag az előző másfél évben a Fővárosi Bírósághoz, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, a versenyhivatalhoz és az Európai Bizottsághoz fordult a hazai autópálya-építési gyakorlatot sérelmezve. A tulajdonosok képviselői a magyar és az osztrák médiumokban több ízben azon véleményüknek adtak hangot, hogy a magyarországi leányvállalat súlyos nehézségekkel küszködik, ha kiszorul az autópálya-építésekből, nem lesz bevétele, holott eddig jelentős összegeket fektettek be az országban. Ennek ellenére szakmai körökből és a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumból származó információk szerint a hazai infrastrukturális beruházásoknál, a mélyépítő iparban jelentős piaci részesedéssel bír a vállalat. A Strabag Építő Kft. tavalyi éves árbevétele meghaladta a 92 milliárd forintot. Az építőiparban jelenleg második cég több mint kétszer akkora bevétellel bír, mint a Betonút Szolgáltató és Építő Rt., amely a Magyar Autópálya-építő Konzorcium tagja.
Korábban, 1994–1998 között a hazai építőipart három nagy külföldi tulajdonú multi – köztük a Strabag – uralta, amelyek felvásárolták a keverőtelepeket és a bányákat. Az árfelhajtó hatás miatt a magyar cégeknek esélyük sem volt arra, hogy a piaci versenyben megmérettessenek. Mint ahogy azokkal a kondíciókkal nem lett volna esélyük az egységes európai piacon sem.
Zelenszkij támad, Brüsszel nem áll ki az EU-s tagországok érdekében
