A Városháza tér

Az egykori tér legrégibb épületét, a hajdani Városházát 1702-ben kezdték el építeni, a mai Piarista köz és az Erzsébet híd közötti területen, később többszöri emelettoldással bővítették, majd a teret hajdan keretező épületek többségével együtt a múlt századforduló városrendezéseinek esett áldozatul.
A régi pesti Városháza telkét 1686–88 körül vásárolta meg a város. Az épület már 1696-ban szűknek bizonyult, ezért szükség volt a környező két házra is. Így jött létre az első igazi, szabálytalan négyszöget formázó toldott-foldott tömb. Ez sem bizonyult hosszú életű megoldásnak, hiszen már 1702-ben új városháza építését határozták el, Pauer építőmester tervei alapján. Néhány év múlva egy emeletrátoldással és egy toronnyal késő barokk épületté alakították. Pest város rohamos fejlődésének következtében egy idő után azonban új székházra volt szükség. A városvezetés Hild József és Kasselik Ferenc terveinek legszebb elemeit kiemelve 1843-ra készíttette el a kétszintes épületet. 1848 tavaszán ez előtt a ház előtt szólította fel Irinyi József a városvezetőséget a tizenkét ponthoz való csatlakozásra. A kétemeletes épületet 1863-ban még egy szinttel toldották meg, amelyet szintén az ekkor már 74 éves építőmester, Hild József tervei alapján készítettek el. A Városház tér az akkori Pest legnevezetesebb tere volt, ahol országos vásárokat tartottak. Telente itt voltak a karácsonyi fenyő- és ajándékvásárok, ahol a kis bódék utcácskákat képeztek, amelyek végén egy-egy tűzoltó őrködött.
Az Erzsébet híd elkészültekor, hídfőjének kialakításánál vált szükségessé a Belváros e részének rendezése. Egy százkét évvel ezelőtti napon kapta kézhez a város vezetése a székházuk lebontását előíró rendelkezést. A hivatal a néhai Károly-kaszárnyába költözött, a homlokzatát díszítő tizenegy szoborból pedig négy – amelyek ma már szintén nem láthatók – az új Városháza homlokzatán kapott helyet.

Szintén a teret díszítette az egykori Glöckelsberg-ház is, amelyet 1762-ben az Esterházyak telkén emeltek. Falai közé a piaristák költöztek, akik a Galamb utcából ide helyezték át 1717-ben alapított iskolájukat. Többszöri átépítés után bontották le az épületet 1913-ban, részben ennek helyére került a Hütl Dezső tervei szerint emelt új piarista rendház és gimnázium. A képen szemközt látható épületek közül a balodali a híres Vasudvar, amelynek története összefonódik a Schopper–Tömörkény család történetével. A hagyomány szerint a vaskereskedő család Nünbergből, Nagykárolyon keresztül került Pestre, ahol a polgárjog elnyerése után kereskedőjogot is szerzett, majd 1872-re a család jómódú és társadalmilag elismert tagja, Jenő nemesi címet kapott. A névváltoztatás után Tömöryként ismert család tulajdonában állt már ekkor is a majdani Vasudvar helyszínét biztosító telek, a Városház térre azonban mindössze a szerény kis üzletük nyílt. A nemessé vált Schopperek azonban olyan házat kívántak emelni, amely vetekedhetett a környező barokk palotákkal. Ez sikerült is, hiszen a Gottgel Antal által tervezett hatalmas ház méretében ekkoriban túlszárnyalta a tér többi épületét. A Vasudvar tulajdonjoga a leszármazottakra szállt, akik 1937–39 között a teljes épületet felújíttatták, átalakíttatták. A Városház tér egykori épületei közül ma már csak a Vasudvar áll, felújítása óta szálloda üzemel benne.