Akkreditált nyelvvizsgarendszerek

A közelmúltban immár harmadik alkalommal rendezett nyelvvizsga nyílt napot a Felvételi Információs Szolgálat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán Budapesten. A rendezvény célja az volt, hogy egy olyan központi fórumot hozzanak létre, ahol a szaktanárok és nyelvvizsgázni szándékozók megismerkedhetnek a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgarendszerekkel. Korábban csak a Rigó utcában lehetett állami nyelvvizsgát szerezni, ma viszont az államilag elismert nyelvvizsgák más kijelölt központokban ugyanolyan elfogadottak.

Kétezer január 1-je óta az állami nyelvvizsgák szerepét az államilag elismert nyelvvizsgák vették át. Államilag elismert nyelvvizsgára jelentkezni olyan nyelvvizsgaközpontnál lehet, amelynek arra felhatalmazása van.
Sok vizsgázónak a múltban éppúgy, mint a jelenben nem sikerül azonnal a „C típusú nyelvvizsga” megszerzése, mely az írásbeli és szóbeli vizsga együttesét jelenti. Pedig a legtöbb főiskolán, egyetemen ez a kategória jelenthet pluszpontot a felvételizőnek, és az érettségi egyik tantárgyát szintén a C típusú nyelvvizsga válthatja ki. Korábban, ha csak az írásbeli vagy a szóbeli nyelvvizsgája volt meg a jelentkezőnek, és két éven belül nem sikerült levizsgáznia a hiányzó részből, A vagy B típusú nyelvvizsgája értékét vesztette, és újra kellett kezdenie a vizsgázgatást. Az új jogszabály viszont nem határoz meg időkorlátot, így tehát a külön megszerzett vizsgarész – amennyiben a másikkal már rendelkezik a vizsgázó – együttesen C típusú vizsgának számít. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az egyik vizsgarészről még állami nyelvvizsga-bizonyítványa volt, a másik feléről pedig már államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványa van a vizsgázónak. Összesített adatok szerint a két legnépszerűbb nyelvből, angolból és németből nyelvvizsgáznak a legtöbben. A tapasztalat az, például az angol nyelvnél, hogy a jelentkezők több mint 48 százalékának a szóbeli vizsgája sikerül, míg az írásbeli vizsgázók sikeressége csak 30 százalékos. A német nyelvvizsgánál is hasonló az arány, az írásbeli csak 38 százalékos, míg a szóbeli több mint 55 százalékos sikerességű.
Az International House Language School Kft. vezetője, Rozgonyi Zoltán lapunknak beszámolt arról, hogy Budapesten három helyen lehet kétnyelvű angol nyelvvizsgát szerezni: a Rigó utcában, a műszaki egyetemen és náluk. Ellentétben az említett nyelvvizsgaközpontokkal, ők csak angol nyelvből vizsgáztatnak. Kétféle nyelvvizsga-lehetőséget kínálnak, az Euro és Europro nyelvvizsgákat (utóbbi üzleti célú), amelyeket a magyar akkreditációs rendszer szempontjai szerint, hazai igényekre dolgoztak ki. Így tartalmazzák a nemzetközi nyelvvizsgákból hiányzó kétnyelvű panelt is. Az új nyelvvizsgák legfontosabb célja, hogy valódi élethelyzetekben használható nyelvtudást mérjen, és pozitív módon azt értékelje, hogy mit tud a jelölt, ahelyett, hogy mit nem tud. Vizsgáik számos, olyan új feladattípust tartalmaznak, amelyek sokkal inkább a kommunikációs képességet mérik, semmint az elvont nyelvi formák ismeretét. Maga a vizsgáztatás sem a Rigó utcában megszokott módon zajlik: a jelenkezőknek ugyanazon a napon kell bizonyítani írásbeli és szóbeli készségüket. Tavaly decemberben szervezték meg első nyelvvizsgájukat, melyre több mint százan jelentkeztek, és hatvankét százalékuk vizsgázott sikeresen. Népszerűségük és ismertségük növekedése a márciusi vizsgára való jelentkezésből is látszik, mivel több mint négyszázan vetették alá magukat az újfajta kihívást jelentő vizsgarendszernek.