A Palesztin Hatóság ostrom alatt van. Ki lehet-e jelenteni, hogy a palesztinok vezetése elveszítette ellenőrzését a terület és az emberek fölött?
– Ariel Saron miniszterelnök háborús bűnöket követett és követ el most is népünk ellen. Megválasztott elnökünket, Jasszer Arafatot rámalláhi irodájában tartja fogságban. Valóban lehet azt állítani, hogy a Palesztin Hatóság nagyon kevés hatással van a helyzet alakulására. Az izraeliek megsemmisítették a hatalomgyakorló szerveket, a biztonsági szolgálatot, a rendőrséget. Dzsenínben és Nábluszban is mészárlás folyt, így kijelenthető: Saron barbár háborút indított Palesztina ellen. Ugyanakkor akármit tesz, nem fog sikerülni a terve. Egyre több ország emeli fel szavát Izrael tevékenysége miatt, mi pedig bebizonyítottuk, hogy az arab világ békét akar. Saron minden egyes nyilatkozata és cselekedete viszont azt bizonyítja, hogy ő nem akar békét. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a tárgyalások a szaúdi béketerv alapján folyjanak, és engedjék szabadon Arafatot. Ismeretes, Saron mindent megtett, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter ne találkozzon Arafattal, de próbálkozása sikertelen volt. Arafat ugyanis nem egyszerűen politikus, ő jelkép a palesztinok számára. Ő jelképezi azt a harcot, amelyet a palesztin nép vív a szabadságáért.
– Az elnök többször kijelentette, hogy kész mártírhalált halni népéért. Van-e innen visszaút, vagy Arafat jövője Rámalláhban érhet véget?
– Nagyon nehéz Arafat helyzete, de biztos vagyok benne, hogy ki fog szabadulni fogságából, és akkor erősebb lesz, mint valaha. Ha Izrael még kitart amellett, hogy békét és biztonságot akar a földjén, akkor el kell fogadnia az ENSZ határozatait. Ha azonban nem enged azon elképzeléséből, hogy a zsidó telepeket fenntartsa a megszállt területeken, akkor nem lesz béke. Ha Arafatot elmozdítják helyéről az izraeliek, az nemcsak azt jelenti, hogy elveszíti hivatalát, hanem azt is, hogy soha, soha nem lesz béke.
– Amikor Powell a térségbe érkezett, újabb öngyilkos merénylet volt Jeruzsálemben. Nem érzi-e úgy, hogy a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád tevékenysége árt a palesztin ügy sikerének?
– Úgy gondolom, hogy elsősorban a mára kialakult helyzet, a probléma gyökerét kell megvizsgálni. Így az izraeli megszállás vezet embereket arra, hogy önmagukat felrobbantva kárt okozzanak Izraelnek. Ha az izraeliek véget vetnek a megszállásnak, biztosan nem lesz egyetlen palesztin sem, aki ilyen cselekedetre ragadtatná magát. Világos az álláspontunk: ezek a merényletek a civilizált világ elleni cselekmények, így azokat mélyen elítéljük. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy az egyéni terrorcselekményeknél összehasonlíthatatlanul súlyosabb az állami terror, amelyet Izrael gyakorol. Nevetséges, hogy éppen egy megszálló ország vádolja Arafatot a terrorizmus elleni harc iránti közömbösséggel. Az elnök a külvilágtól elzárva, romokban heverő infrastruktúrával képtelen felvenni a harcot a terroristákkal. Azt viszont látni lehet, hogy a világon mindenütt tüntetnek a palesztin ügy érdekében, még Izraelben is felléptek azért, hogy legyen vége a palesztinok elnyomásának. A Vatikán is sürgette a Születés temploma körül kialakult helyzet megoldását, ugyanis a szent hely fennállása óta először történt meg, hogy nem volt mise vasárnap. Ezek a hangok üzenetet hordoznak a világ népeitől. Azt akarják elérni, hogy Izrael szüntesse be az agressziót. A zsidó államnak pedig meg kell értenie az üzenet értelmét, le kell vonnia a tanulságot, különben végzetesen elszigetelődik.
origo.hu
Orbán Viktor: A bérmegállapodással a minimálbér feletti bérek is nőnek
